Reform, 1989. szeptember-december (2. évfolyam, 34-51. szám)

1989-10-13 / 40. szám

1989. OKTÓBER 13. Jó emlékezetű olvasónknak eszébe juthat, milyen - végül is felesleges­nek bizonyult - hűhó kerekedett ak­kor, amikor a hetvenes évek elején felmerült, hogy az olasz kommu­nisták esetleg bekerülhetnek az itáliai kormányba. Hisz­­ aggódott az egész fejlett Nyugat - ilyenfor­mán a vörösök hozzáférhetnek a legféltettebb NATO-titkokhoz... Múlik az idő: ma, a szintén „nem semmi” görög konzervatív-kom­munista kormánykoalíciónál fel se merült ez a kétely. Múlik az idő: Lengyelországban nem kommunista miniszterelnök áll a kormány élén, a külügyminiszter sem elvtársa immár a Varsói Szerződés országaiban működő kollégáinak. A legközelebbi VSZ-, illetve KGST- csúcsülésen megtörténik a minapig elképzelhetetlen: a találkozót vezető üléselnöknek (hacsak nem akar ba­kizni) „Kedves Elvtársak és Uraim!” szavakkal kell köszöntenie a megje­lenteket. Az is valószínű, hogy a po­hárköszöntőknél aligha lehet koccin­tani a „közös kommunista eszmék jegyében folyó együttműködés to­vábbi fejlődésére”. S a formaságoknál ezúttal sokkal fontosabb, hogy éppen ez a lényeg. A „keleti blokk” országainak szövet­­ségesi együttműködése előbb-utóbb nyilvánvalóan más alapokra kerül mind a katonai, mind a gazdasági­­kereskedelmi-kulturális kooperáció­ban. S immár nemcsak azért, mert Gorbacsov Moszkvája végérvénye­sen felhagyott az „igazodj” rendezőel­vével, s tényleg egyenrangú együtt­működésként kívánja alakítani szö­vetségeseihez fűződő viszonyát. Ha­nem azért is, mert a „szocialista kö­zösség közös érdeke”, amely évtize­deken át alfája és ómegája volt az egyeztetésnek, mostantól igazából az egyes országok valós érdekeinek ütközéséből és összesimításából ala­kul majd ki­­ vagy nem alakul ki. Vagy nem is lesz mindenképpen „szocialista” érdek. Hisz igencsak elő­fordulhat, hog nemcsak Varsót, idővel Budapestet is olyan állami ember képvi­seli majd a szocialista szövetségi intéz­ményekben, akinek esze ágában se lesz szocialista érdekeket alakítgatni. Egyelőre csak feltételezésekbe bo­csátkozhatunk. Első változat A Varsó Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületében - pél­dául - ezentúl is úgy tanácskoznak és döntenek, mintha Mazowiecki úr is „kö­zénk való" lenne. Ha megvalósul a VSZ tartalmi és formai korszerűsítése, akkor ennek elvileg semmi akadálya Politikai és katonai szövetség lévén a szervezet eddig sem foglalkozhatott (volna) a tag­államok belügyeivel. Másfelől: Mazowi­ecki úr kétséget sem hagyott affelől, hogy Lengyelország maradéktalanul betartja szövetségi kötelmeit, a had­ügyeket meg is hagyta az eddigi kom­munista miniszter kezében. Uram bo­­csá’, az is előfordulhat, hogy a kommu­nista Gorbacsov könnyebben szót ért valamelyik szövetséges úrral, mint elv­társsal. Mindemellett természetesen a kommunista pártok tarthatnak külön egyeztetőket. Ahol hatalmon vannak, ott akár kötelezhetik is az államot, hogy ehhez tartsa magát. Második változat Lesz „tág” VSZ és „szűk” VSZ Az utóbbiban nyilván a hatal­mon lévő kommunista pártok vezetői ta­nácskoznának, miként eddig is ők vezet­­ték a PTT-n részt vevő delegációkat Eset­leg meghívják a LEMP (s az MSZMP?) főnökét is, aki éppen nem kormányoz ha­zájában. A „tág” VSZ-ülésen viszont a tényleges állami vezetőkkel kell meg­egyezni, legyenek bármilyen pártállású­­ak. Kényes ügy, annyi biztos... Harmadik változat A „szűk” VSZ bi­zalmatlanul méregeti a „tágat”. A katonai együttműködés, a felderítés, az elhárítás kérdései az elvtársak között maradnak. Kérdés: mit szólnak ehhez majd az urak? Hisz országuk vezetőiként az utóbbiak is nyilván maguknak tartják fenn e létfontosságú hatalmi ágakat Rupert Murdoch egyáltalán nem romantikus lélek. Ő nem amolyan „self made man”, nem cipőpucoló­­ból lett milliomos. A most ötven­nyolc éves üzletember jó helyre született Melbourne-ben: már hu­szonegy éves korában főszerkesz­tője lett az Adelaide News című lapnak. Apja örökébe lépve kapta meg első újságját és rögtön meg is alapította saját vállalkozását, a Cruden Investment nevű céget. Azóta egy dologgal foglalkozik: hírközlő eszközöket vesz. Az ausztrál versenytársat soká­ig lenézte a többi sajtómogul. „Lentről” kezdett hozzá saját biro­dalma kiépítéséhez, nem volt olyan tőkeerős, mint a brit vagy amerikai konkurencia. Ehhez ké­pest jelenleg nagyjából hárommilli­­árd dollárra becsülik az általa 1965-ben alapított The News Cor­ poration Limited vagyonát - amelyhez tavaly nyáron csekély másik hárommilliárdért megsze­rezte még az amerikai Triangle Publications nevű kiadót is. Ezek után a nagyokat ugró kenguruhoz hasonlították: Auszt­ráliából előbb átugrott Londonba. Urak az elvtársi asa Amitől pánikba estek - ma már természetes • Keresz­tény miniszterelnök a Varsói Szerződés értekezletén • A közös érdek nem biztos, hogy „szocialista érdek” • Úrrá-vagyis elvtárssá- lehetnek-e a bizalmatlanságon ? Egy úr a táborban: Mazowieczki lengyel miniszterelnök, aki elsőként „rob­bantotta” az elvtársi klubot. A ker

Next