Reform, 1989. szeptember-december (2. évfolyam, 34-51. szám)

1989-12-15 / 49. szám

és reform a hámashal­m? A hettita „ország” jelentésű képjel emléke • Magyar és örmény etnogenezis • Ori­on, Nimród, Ninurja, Áron és Hajk egylényegű • Ősatyák A történelmi magyar címer hasz­nálatának visszaállításáról tar­tandó népszavazáson a magyar nép várhatóan egy olyan jelképet fog visszahelyezni a jogaiba, amelynek a hármashalma meg­döbbentően régi időkbe mutat vissza, és amelynek a jelentését és a pontos történetét csak év­százados kutatás tisztázhatja megnyugtatóan. Címerünk hármashalmának erede­téről változatos elméletek láttak napvilágot. A hazai tudomány kép­viselőinek többsége elfogadni lát­szik Kumorovitz álláspontját, aki a gótikus lóhereívből származtatja a hármashalmot. Az 1200-as évekből származó korai címereinken látható előzményeket azonban szinte min­den kutató másként magyarázza. A hagyomány pedig hegyeket lát a címer kettőskeresztje alatt, míg a nyugati szórványmagyarság szer­zői a sumer „ország” jelentésű kép­jellel rokonítják. Az egymásnak is ellentmondó eredeztetésekről még nem szüle­tett megfelelő összefoglalás. De írás- és viselettörténeti, régészeti, nyelvi, valamint a mítoszokban megőrzött adatok alapján valószí­nűnek látszik, hogy a magyar cí­mer hármashalma keleti, nomád örökségünk része, és visszavezet­hető a bronzkori (sumer, hettita, egyiptomi, kínai) írások hasonló jeleire, illetve ezek feltehetően igen régi, közös anatóliai forrásá­ra, a szent helyek kultuszára. Ezek hurrita ábrázolása a hettita „ország” jelentésű képjel grafikai előképe. A bronzkor embere a hegycsú­csokon - sőt általában a hegyes, csúcsos tárgyakban - fallikus szimbólumot láthatott, a férfi ter­mékenység, egyúttal a vitézség és az erő megtestesülésének tarthatta őket, s ehhez kapcsolódva míto­szok és termékenységrítusok ter­jedtek el. E hiedelmek nyomai le­hetnek a honfoglaló magyar férfisí­rokban rangjelző funkciót betöltő nyílhegyek, az Isszik kurgán ara­nyos emberének fejdíszén lévő nyílvesszők és halmok, valamint az obi ugor rajzokon látható, hármas­halom formájú fejfedők. Van né­hány ide sorolható nyelvi párhu­zam is: a héber „hor" = hegy; a német „horn” = szarv, csúcs; a magyar „orom”, „here”, „úr”, „erő”, „óriás"; a hellén „Orion", ószövetsé­gi „Áron” stb., egykori nyelvi kö­zösség, kapcsolat emlékei lehet­nek. Az Orion-mítoszt és párhuzamait elemezve az is valószínűsíthető, hogy Orion, a hurriták mitikus hőse azonos lényegű Nimródial, Ninur­­fával, Áronmnal és az örmény Hajk­­kal. A magyar és az örmény ere­dethagyomány a két nép ősatyját látja ebben a hősben, és megőrizte a nép északra vándorlásának az emlékét is, míg a többi mítosz ide­genként vagy éppen ellenségként ábrázolja. A mítoszok tanúsága szerint tehát a magyar és az ör­mény etnogenezisben egyaránt szerepet játszottak a hurriták. Nyilván ezzel függ össze, hogy a magyar, az örmény (és a ger­mán) népnév tulajdonképpen ugyanabból a két szótagból áll, és a szótagok közül az egyik „férfi” jelentésű („úr”, „őr” és „orom”). A motívumvándorlást valószínűt­lenné teszi és etnikai kapcsolatok­ra utal az a tény, hogy a felsorolt néhány szó a magyarban igen régi, a nyelvünkkel egyidős. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar króni­kák eredethagyománya és a Nim­ródot is tartalmazó királylisták for­­rásértékűek lehetnek, és megfelelő kritikával hasznos adatokat szol­gáltathatnak múltunkról. Kumorovitz jogosan határozta meg koronának a hármashalmot, mert az - az erő jelképeként - fej­díszek eleme volt. A sumer írásje­lekkel is bátran összevethető a hármashalom, hiszen a sumerek a hurritákkal rokon nép lehettek. Ugyanakkor az is valószínűnek lát­szik, hogy a korai magyar címerek­ben használt szimbólumrendszer nem értelmezhető helyesen az írás­történeti előzmények és a korai vallásos elképzelések elemzése nélkül. A hármashalom nem pusz­tán a kereszt talpazataként került a címerbe, hiszen a szimbólumok korábbi eredetűek. Varga Géza A magyar címer Kubán vidéki és bizánci párhuzamainak tanúsá­ga szerint a halmok („hor") a világhegyet szimbolzáló lépcsőze­tes építménnyel vagy szarvcsúcsokkal („horn"), az életfa pedig palmettákkal és kettőskereszttel is helyettesíthető 27 Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat értesíti kedves Vásárlóit, hogy a Budapest V., Váci u. 2. sz. alatti ékszerüzletét átalakítva megnyitotta. Import aranyékszerek, régiség jellegű tárgyak, exkluzív órák és divatékszerek nagy választékával várjuk Önöket. Felhívjuk figyelmüket, hogy egyes aranyékszereket a karácsonyi ajándékozási időszakban kedvezménnyel árusítunk ebben a boltunkban is. .. 41 ért

Next