Reform, 1990. január-április (3. évfolyam, 1-17. szám)
1990-01-26 / 4. szám
20 1990. JANUÁR 26. Politikai provokációk, mószerolás: Kovál-Pozsgavegvál-Námetfiás-Nve ..meg kell hemnervetni a nanéiba Megfogadtuk egyik korábbi lapszámunkban, hogy a névtelen, mószeroló levelekkel többé nem foglalkozunk. Ezúttal is ezt tennénk, ha nem kezdődne a választási kampány, s a legutóbbi levelek alatt nem lenne aláírás. Csakhogy ez most már egészen más. Két provokatív küldemény címeres levélpapíron érkezett „országgyűlési képviselő” felirattal, egy pedig a néhány hónapja megszűnt MSZMP Központi Bizottsága levélpapírján. Gondos munka mindegyik, legalábbis ami a másolatokat illeti. Csak egy kicsit naiv is. Az első amin gyanút fogtunk, a szöveg. Egy mindenki által közismert, kulturált, tagolt magyar beszédre is adó politikus nem ír le olyat, hogy „most már itt az ideje, hogy leállítsátok azt a szemét lengyelt”, vagy például még dühében sem fogalmaz emígyen: „Rolandot meg kell hempergetni a ganéjban (ahová való)... vagy egyszerűen szerezzetek neki diliflepnit!” A levélben lévő utalásokból egyértelműen kiderült, hogy a Dunagate ügybe beszálltak a szélsőbalos, MSZP-re tüzet okádó, háttérbe szorított fundamentalista intrikások: „Horvát Jóska ne gatyázzon sokat... Ruttnerékkel kapcsolatban az a véleményem, hogy öszsze kell ugrasztani Petrasovicsékkal... ami pedig Kárpátit illeti, hírbe kell hozni Czinegével és Biszkuval...” A Horváth István belügyminiszterhez címzett levél aláírója valamilyen Pozs... Amikor vizsgálgattam, egyszerre ismerősek lettek a vonalak. Gyorsan előkerestem Pozsgay Imre újévi üdvözlőlapját, és egymás mellé tettem a két kézjegyet. Meg kellett állapítanom, hogy egyforma. Legalábbis első látásra. Ám amikor nagyítóval alaposabban megvizsgáltam, észrevettem a különbségeket. A valódit egy karizmatikus egyéniség határozott keze vezette, míg a másikat kissé remegő ujjak bizonytalanul. Hát, ál-Pozsgay úr, ez nem jött be. Ám azért mi is, s gondolom, olvasóink is jól szórakoztak. De nézzük az ön cimboráinak - vagy ha úgy tetszik, a neves szerzőpárosnak - külalakra már jobb Hát, ehhez már nem kell kommentár dolgozatát. Az egyik célpont itt is Horváth belügyminiszter, s persze már szinte forgatókönyszerűen Antoniewitzet kell járatgatni lefelé. Ez már önmagában fél ötös lehetne, csak kicsit túl van lihegve. No persze ezután Ribánszki, Petress és a többi következik. Derék. Aki ezeket mocskolja, az rossz ember már nem lehet, hát még ha Krassót meg a radikálisokat is hozzájuk csapják, mi? Hát, uraim, ez sem remekmű. Hol tanulták? Talán bizony esti tanfolyamon. Mert a lejáratás is művészet: ha nem hihető el a műalkotás, a dolog a visszájára sül el. A két neves aláíró sohasem fogalmazna ekképpen: „Szabadkezet kaptak a megfelelő svájci bankszámlák megnyitására, mert az amerikaiak már türelmetlenek. Ők is attól tartanak, hogy fény derül az operációra (ez jó, sokat sejtet), az adományok címzettjeire és feladóira egyaránt. A kontókat olyan meghatalmazottak nevére kell nyitni, akik észrevétlenül, akár hetente többször is beléphetnek Svájcba anélkül, hogy bármelyik szolgálat gyanúját felkeltsék. Természetesen külön-külön számla kell Pozsgay, Horn, Nyers, Németh M., Ormos, Vastagh, Kósa, Horváth I., Szűrös, Tabajdi, Kótai, Pallagi és Túrós járandóságának elhelyezésére.” Hm, de smucigok vagyunk, Berecz, Grósz és még néhány prominens már egy fillért sem érdemel? - Ugye megint Roland mesterke dik ? - zavart meg diktálásomban a gépírónő. - Nem hiszem, Antoniewitz úr sohasem pocskondiázná önmagát. Kérem, mellőzzük a gyanúsítgató közbeszólásokat. Hol is tartottunk? De nicsak, itt az exfőtitkár is, lám a derék mószerolók róla sem feledkeztek meg: „Grósz Karcsi mindezekről nem tud, nem is tudhat meg semmit! Ettől függetlenül azt a látszatot kell kelteni, hogy ő is mellettünk áll, s ha kell, mindenről tudott.” Kitűnő. Az aláírás Németh Miklós és Nyers Rezső. Szemlátomást mindkettő ügyes kopírozás. Játszi könynyedséggel bárhová rávarázsolható egy jó fénymásoló géppel. Ugyanígy a levélpapírra az ex-MSZMP fejléce is. Csak egyvalami hiányzik a műről, s anélkül az bizony elégtelen. Hát ez még nem Amerika, de nem is Európa, s azt már egy kisiskolás provokátor is tudja, hogy a legfontosabb a pecsét. Nos, az mindegyikről hiányzik. Egy valódi Németh Miklós, Nyers Rezső vagy Pozsgay Imre titkárnője még az MSZMP végnapjai idején is odabiggyesztette volna a piros KB-s stemplit. Tanulhattak volna uraim, ha mástól nem, hát Rolandtól. Emlékezzenek : még csak egymaga volt egyesegyedül a Kádár János Társaság, de már volt szép, kerek, vörös csillagos pecsétje. Nem tudom, a fenti három provo kátornak vagy egy negyediknek köszönhetjük-e, de e program betetőzéseként még egy boríték is érkezett, méghozzá Antoniewitz Roland József úr igazolványával. SZIGORÚAN BIZALNIAS! Budapest,1989»szept«25* Horváth István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, Belügyminiszter Budapest Kedves Horváth i elvtárs! Mivel a phenjani VIT "hőse",Antoniewich ús bandája egyre több borsot tör az orrunk alá,pártunk elnökségének határozata a holnapi lapokban jelenik meg értelmében a Kádár János Társaságot nemlétező szervezeté kell tekinteni.Ezért mindent tegyetek meg felszámolása,megsemmisítés érdekében.Mivel a cél szentesíti az eszközt,bármely lépés megengedet a legdrasztiikusabb is.Akár olyan provokáció is szóba kerülhet,ám segítségével teljes mértékben devalválódik Antoniewich is,a KJT is.D egy ügyesen megrendezett autóbaleset is elképzelhető. A részletek kidolgozására,a terv végrehajtására szabad kezet kaptak, ha a dolog netán tán nem úgy sikerül,a kivitelezők messzemenő elnézé számíthatnak, akár a lengyel Popiliska páter helybenhagyói. Ha antoniewichékkel megbirkóztatok,a szélsőbal többi prominens képvisejével /Kubánszki,Petress, erényi,Salga eto/is le kell számolni.Ezt követően Krassó és pártját,a radikálisokat elő kell szétverni.Ha ez sikerült, jöhet az ellenzék többi képviselője.Ettől függetlenül az elzéki pártokat egymás ellen kell hangolni.Például olyan akciókkal,de az egyik párt ellen irányulnak és az áldozat a másikban keresi a szezőt. Szabad kezet kaptak a megfelelő svájci bankszámlák megnyitására,mert az amerikaiak már türelmetlenkednek.Ők is attól tartanak,hogy fény derül az operációra,az adományok címzettjeire és feladóira egyaránt. A kontókat olyan meghatalmazottak nevére kell nyitni,akik észrevétleül,akár hetente többször is beléphetnek Svájcba anélkül,hogy bármely szolgálat gyanúját felkeltsék.Természetesen külün-külön számla kell Pozsgai, Horn. ,Iyers,Hémeth I. , Ormos, Vastagh,Kása,Horváth I.,Szűrös, Tabajdi,Jótai,Pál Lagi és Túrós járandóságának elhelyezésére. .•luméi'i.u. '.. . ottu*u e.ve . . niu.v yorsitása érdekében,mielőbb küldje ki megfelelő, természetesen románul anyanyelvi szinten beszélő embere Ugyanez Szovjetunió esetében teendős Gorbiék mindezekről nem tudhatna semmit sem.Még a KGB sem! Tájékoztatunk,hogy Pozsgai teljes egyetértése mellett,Grósz Karcsi , ezekről nem tud,nem is tudhat meg semmit .Ettől függetlenül azt a láttot kell kelteni,hogy ő is mellettünk áll,s ha kell,minderről tudott MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Jelent kihonatya Antoniewitz Roland ismeretes „cselvetése” a nyilas röpirattal szelíd kis ármánykodásnak tűnik azzal a levéllel szemben, amely az új év első munkanapján érkezett szerkesztőségünkbe. Bal felső részén hivatalos „Országgyűlési képviselő” jelzés a hozzá tartozó címerrajzzal és „Egy rettegő honatya”-aláírás. íme néhány részlet a levélből: „Pozsgayék intézményesen hülyítik a magyar népet... Például az MSZP-t titkos svájci bankszámláikra átutalt CIA-pénzen hozták létre... A Kádár Társaság vezérét a szó legszorosabb értelmében beugratták és