Reform, 1990. január-április (3. évfolyam, 1-17. szám)
1990-01-05 / 1. szám
reform z állam nem szomgáltányzati forradalom ? A vidéket már tönkretették, de most aztán még teljesen cserben is hagynák - A vidék nem passzív, a vidék nem hallgat tovább-mondja Wekler Ferenc, az egyetemi oktatóból lett mecseknádasdi tanácselnök, aki egyben a Baranyai Faluszövetség vezetője. A paraszt már türelmetlen, elege volt a kizsákmányolásból, hogy a tönk szélére juttatták a magyar falut, most pedig magára akarják hagyni. Azért hoztuk létre a Baranya Faluszövetséget hogy végre legyen egy szervezet amely valóban védi a falusi emberek érdekeit. • Miért nem a népfront által szervezett Magyar Faluszövetségbe léptek? Ők nem védik meg az érdekeiket? Szerintük a népfront alkalmatlan erre a feladatra Eddig sem jutott tovább a fásítási akcióknál és negyven éven keresztül asszisztált a falu tönkretételében. Hozzájárultak ahhoz, hogy a falusiak tömegei hagyják el otthonaikat. És ráadásul megint felülről akarnak szervezni szövetséget. Honnan tudják ott „fent”, mit akarunk mi?! Mi ezért azt mondtuk, hogy először a helyi érdekvédelmet kell megszervezni, és ha majd működik, akkor létrehozunk egy országos koordináló szervezetet, amely közvetíti és ha kell kikényszeríti a parlamentben és a megyei vezetésben a falu akaratát. Ezt az elképzelésünket a népfront visszautasította, így megalakítottuk a Baranyai Faluszövetséget, amelynek több tagja van mint a népfrontos faluszövetségnek; eddig már nyolcvan falu csatlakozott hozzánk. Egyébként sem lehet velük együttműködni, mert az alapszabályuk ezt lehetetlenné teszi. Mi azonban nem zárkózunk el a későbbi együttműködéstől. Ki tudja ? ! Hátha működőképesek lesznek. Nem akarunk civódni, a falvak érdekében össze kell fogni. • Úgy hallottam, a Pénzügyminisztérium szakemberei a népfrontosokkal tárgyaltak. Velük, de nem a magyar faluval! Mi elmondtuk volna, hogy a mostani pénzügyi rendelkezések egyértelműen faluellenesek. Itt van például a fejkvótarendszer. Pécsett egy évre egy főre 1400 Ft, a vidéki városokban élőre 1100, a nagyközségben lakóra 850, és a községek állampolgárának pedig mindössze 450 Ft jut Ezek szerint mi negyedrendű állampolgárok vagyunk!? A villanyáram itt kétszer olyan drága mint Pécsett és négyszer drágább, mint Budapesten. Hasonló a helyzet a vízdíjakkal és a közszolgáltatásokkal is. • A köztársasági kormány tehát faluellenes politikát folytat? - Igen. A feudalizmus még tovább él. A vidék kiszolgáltatottsága nem szűnt meg. Ennek bizonyítéka az is, hogy ha egy kis pénze marad a tanácsnak, azt csak az OTP-nél helyezheti el, amelyik olyan kamatot ad, amilyent akar, s ez azért félelmetes, mert eddig legalább a bankok között válogathattunk. Közben pedig a tanácsok önállóságáról papolnak. Az új rendelkezések szerint a személyi jövedelemadó helyben marad, de pl. Budapeseten egy főre 12000 Ft jut, addig itt Mecseknádasdon 3400 Ft. Ha pedig munkanélküliség lesz, az elsősorban a vidéket sújtja majd, és ha nem lesz munka, nem lesz adó sem. A központi hatalom tönkretette a falut és most magára akarja hagyni. Ez erkölcstelen és káros! Az eleve elmaradott infrastruktúrájú falu lehetőségei is korlátozottabbak. Ezért meg kell állapítani, milyen alapellátásra van szüksége ma egy magyar állampolgárnak, és ahol ez nincs meg, ott kell behozni a hátrányt A falu önerőből képtelen kimászni a gödörből. Ezt akarja a Baranyai Faluszövetség, amelynek működése már kezdetben sem tetszett a megyei vezetésnek, mert félnek attól, hogy a falvak összefognak. (udvarhelyi) * Lapzártakor érkezett a Mr: a Baranyai Faluszövetság pécsváradi közgyűlésén úgy döntött, hogy a közeli jövőben pártot alakítanak. A szervezés és a megfelelő képviselőjelöltek felkutatása megkezdődött. Falunárt Baranyában allhatott saját nak a munkások részvényeket. Mi azért küzdünk, hogy az állam biztosítsa a dolgozók eme jogait. Az kell, hogy a munkástanács alkupozícióba keljen, hogy a gyár kezelési jogát magához ragadja A munkástanácsok képviselőinek be kell kerülniük a parlamentbe, hogy rákényszerítsék a kormányt az érdekvédelmi törvény kidolgozására, mert most nincs más lehetősége a munkásnak, mint a sztrájk. A SZOT-nak is e törvény keresztülvitelét kellene szorgalmaznia. E nélkül nincs kontroll a kormány és a menedzserek felett, a szélsőbal így kihasználhatja majd az elszegényedést, a munkások jogos elégedetlenségét. Ki fog akkor emlékezni arra, hogy éppen ők hozták a bajt az országra? Bereczék máris erre játszanak... • Végül is miben segíthet a Munkástanácsok Információs Irodája a munkásoknak? Máris sokan keresték meg három bizottságunkat : a vagyonértékelő, a jogász és a közgazdász csoportunkat Segítünk az alapszabályok, az eljárásmódok kidolgozásában. De jönnek szakszervezeti funkcionáriusok is. Mi azt tanácsoltuk nekik, hogy működjenek együtt a munkástanácsokkal. Udvarhelyi András Ki védi a tanácsokat? Érdekvédelemre szorulnak a hatalom egykori helyi letéteményesei, a tanácsok is. Ezért hozták létre ez év tavaszán a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségét. Elnöke dr. Ács István, Debrecen város egykori tanácselnöke. • Mi szükségük van a tanácsoknak védelemre? - A tanácsok mindig is védelemre szorultak, hiszen nagyon sok esetben nem tudták hallatni hangjukat problémáik ügyében a felsőbb szerveknél. Szövetségünk célja éppen az, hogy fölvállalja a részérdekek képviseletét és ha kell, ezek kormányzati szintű megvitatását kezdeményezze. • Hogyan tudják összehangolni a különböző érdekeket - a kormány sem tudja -, a hogyan rangsorolják azokat? - Vannak általánosnak mondható problémák. Ilyenek az anyagiak. A legtöbb tanács ugyanis nem rendelkezik elegendő adóforrással, így jóval kevesebb költségvetésből gazdálkodhat, mint amennyire ténylegesen szüksége van. A központi pénzek elosztásakor igyekszünk majd képviselni ezt az állandó gondot. Legújabban pedig a földtörvény kapcsán kezdeményeztük a miniszterelnöknél, hogy ideiglenesen függesszék föl a végrehajtását, hiszen kár lenne egy elhamarkodott intézkedéssel az állami tualjdont elherdálni. Azt szeretnénk, hogy a tanácsok földingatlanjaikkal apportként szállhassanak be vállalkozásokba, s ezzel bővüljenek pénzügyi forrásaik. • Föllép-e a szövetség tanául vezetők esetleges túlkapásaival szemben? - Természetesen. Elhatároljuk magunkat minden erkölcstelen megnyilvánulástól és határozottan fogunk fellépni az önkényeskedők ellen még akkor is, ha valamelyikük a szövetséget az anyagi támogatás megvonásával próbálná zsarolni. (gáspár)