Reform, 1990. január-április (3. évfolyam, 1-17. szám)

1990-01-05 / 1. szám

reform z állam nem szomgál­t­­ányzati forradalom ? A vidéket már tönkretették, de most aztán még teljesen cser­ben is hagynák - A vidék nem passzív, a vidék nem hallgat tovább-mondja Wekler Ferenc, az egyetemi oktatóból lett mecsekná­­dasdi tanácselnök, aki egyben a Bara­nyai Faluszövetség vezetője.­­ A pa­raszt már türelmetlen, elege volt a ki­zsákmányolásból, hogy a tönk szélére juttatták a magyar falut, most pedig ma­gára akarják hagyni. Azért hoztuk létre a Baranya Faluszövetséget hogy végre legyen egy szervezet amely valóban védi a falusi emberek érdekeit. • Miért nem a népfront által szer­vezett Magyar Faluszövetségbe lép­tek? Ők nem védik meg az érdekei­ket?­­ Szerintük a népfront alkalmatlan erre a feladatra Eddig sem jutott tovább a fásítási akcióknál és negyven éven keresztül asszisztált a falu tönkretételé­ben. Hozzájárultak ahhoz, hogy a falusi­ak tömegei hagyják el otthonaikat. És ráadásul megint felülről akarnak szer­vezni szövetséget. Honnan tudják ott „fent”, mit akarunk mi?! Mi ezért azt mondtuk, hogy először a helyi érdekvé­delmet kell megszervezni, és ha majd működik, akkor létrehozunk egy orszá­gos koordináló szervezetet, amely köz­vetíti és ha kell kikényszeríti a parla­mentben és a megyei vezetésben a falu akaratát. Ezt az elképzelésünket a népf­ront visszautasította, így megalakítot­tuk a Baranyai Faluszövetséget, amely­nek több tagja van mint a nép­frontos faluszövetségnek; eddig már nyolcvan falu csatlakozott hozzánk. Egyébként sem lehet velük együtt­mű­ködni, mert az alapszabályuk ezt lehe­tetlenné teszi. Mi azonban nem zárkó­zunk el a későbbi együttműködéstől. Ki tudja ? ! Hátha működőképesek lesz­nek. Nem akarunk civódni, a falvak ér­dekében össze kell fogni. • Úgy hallottam, a Pénzügymi­nisztérium szakemberei a népfronto­sokkal tárgyaltak.­­ Velük, de nem a magyar faluval! Mi elmondtuk volna, hogy a mostani pénzügyi rendelkezések egyértelműen faluellenesek. Itt van például a fejkvóta­rendszer. Pécsett egy évre egy főre 1400 Ft, a vidéki városokban élőre 1100, a nagyközségben lakóra 850, és a községek állampolgárának pedig min­dössze 450 Ft jut Ezek szerint mi ne­gyedrendű állampolgárok vagyunk!? A villanyáram itt kétszer olyan drága mint Pécsett és négyszer drágább, mint Budapesten. Hasonló a helyzet a vízdí­jakkal és a közszolgáltatásokkal is. • A köztársasági kormány tehát faluellenes politikát folytat? - Igen. A feudalizmus még tovább él. A vidék kiszolgáltatottsága nem szűnt meg. Ennek bizonyítéka az is, hogy ha egy kis pénze marad a tanács­nak, azt csak az OTP-nél helyezheti el, amelyik olyan kamatot ad, amilyent akar, s ez azért félelmetes, mert eddig legalább a bankok között válogathat­tunk. Közben pedig a tanácsok önálló­ságáról papolnak. Az új rendelkezések szerint a személyi jövedelemadó hely­ben marad, de pl. Budapeseten egy főre 12000 Ft jut, addig itt Mecseknádas­­don 3400 Ft. Ha pedig munkanélküli­ség lesz, az elsősorban a vidéket sújtja majd, és ha nem lesz munka, nem lesz adó sem. A központi hatalom tönkretet­te a falut és most magára akarja hagyni. Ez erkölcstelen és káros! Az eleve el­maradott infrastruktúrájú falu lehetősé­gei is korlátozottabbak. Ezért meg kell állapítani, milyen alapellátásra van szüksége ma egy magyar állampolgár­nak, és ahol ez nincs meg, ott kell be­hozni a hátrányt A falu önerőből képte­len kimászni a gödörből. Ezt akarja a Baranyai Faluszövetség, amelynek mű­ködése már kezdetben sem tetszett a megyei vezetésnek, mert félnek attól, hogy a falvak összefognak. (udvarhelyi) * Lapzártakor érkezett a Mr: a Bara­nyai Faluszövetság pécsváradi köz­gyűlésén úgy döntött, hogy a közeli jövőben pártot alakítanak. A szerve­zés és a megfelelő képviselőjelöltek felkutatása megkezdődött. Falunárt Baranyában allhatott saját­ nak a munkások részvényeket. Mi azért küzdünk, hogy az állam biztosítsa a dolgo­zók eme jogait. Az kell, hogy a munkásta­nács alkupozícióba ke­ljen, hogy a gyár ke­zelési jogát magához ragadja A munkásta­nácsok képviselőinek be kell kerülniük a par­lamentbe, hogy rákényszerítsék a kormányt az érdekvédelmi törvény kidolgozására, mert most nincs más lehetősége a munkásnak, mint a sztrájk. A SZOT-nak is e törvény ke­resztülvitelét kellene szorgalmaznia. E nélkül nincs kontroll a kormány és a menedzserek felett, a szélsőbal így kihasználhatja majd az elszegényedést, a munkások jogos elége­detlenségét. Ki fog akkor emlékezni arra, hogy éppen ők hozták a bajt az országra? Bereczék máris erre játszanak... • Végül is miben segíthet a Munkásta­nácsok Információs Irodája a munkások­nak?­­ Máris sokan keresték meg három bi­zottságunkat : a vagyonértékelő, a jogász és a közgazdász csoportunkat Segítünk az alapszabályok, az eljárásmódok kidolgozá­sában. De jönnek szakszervezeti funkcioná­riusok is. Mi azt tanácsoltuk nekik, hogy működjenek együtt a munkástanácsokkal. Udvarhelyi András Ki védi a tanácsokat? Érdekvédelemre szorulnak a hatalom egykori helyi letéteménye­sei, a tanácsok is. Ezért hozták létre ez év tavaszán a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetségét. Elnöke d­r. Ács István, Debrecen város egykori tanácselnöke. • Mi szükségük van a tanácsoknak védelemre? - A tanácsok mindig is védelemre szorultak, hiszen nagyon sok esetben nem tudták hallatni hangjukat problémáik ügyében a felsőbb szerveknél. Szövetségünk célja éppen az, hogy fölvállal­ja a részérdekek képviseletét és ha kell, ezek kormányzati szintű megvitatását kezdeményezze. • Hogyan tudják összehangolni a különböző érdekeket - a kormány sem tudja -, a hogyan rangsorolják azokat? - Vannak általánosnak mondható problémák. Ilyenek az anyagiak. A legtöbb tanács ugyanis nem rendelkezik elegendő adóforrással, így jóval kevesebb költségvetésből gazdálkodhat, mint amennyire ténylegesen szüksége van. A központi pénzek elosztásakor igyekszünk majd képviselni ezt az állandó gondot. Legújabban pedig a földtörvény kapcsán kezdeményeztük a mi­niszterelnöknél, hogy ideiglenesen függesszék föl a végrehajtá­sát, hiszen kár lenne egy elhamarkodott intézkedéssel az állami tualjdont elherdálni. Azt szeretnénk, hogy a tanácsok földingat­lanjaikkal apportként szállhassanak be vállalkozásokba, s ezzel bővüljenek pénzügyi forrásaik. • Föllép-e a szövetség tanául vezetők esetleges túlkapá­saival szemben? - Természetesen. Elhatároljuk magunkat minden erkölcstelen megnyilvánulástól és határozottan fogunk fellépni az önkényes­kedők ellen még akkor is, ha valamelyikük a szövetséget az anyagi támogatás megvonásával próbálná zsarolni. (gáspár)

Next