Reform, 1990. május-augusztus (3. évfolyam, 18-35. szám)
1990-07-13 / 28. szám
Petrasovits Anna és vele együtt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt ismét új életet kezdett. A választások után majd két hónappal megint a sajtónyilvánosság elé léptek, ezúttal is hűek maradva önmagukhoz: szenzációval szolgáltak. Az történt ugyanis, hogy a pártegység érdekében szövetségre léptek a „renegát” Független Szociáldemokrata Párt volt elnökével, Kitzinger Ferenccel és csoportjával Rohad avi • Nem tartja magát bukott politikusnak? A tagság és a magyar közvélemény sem tart bukott politikusnak, és magam is így gondolkodom. • Az MSZP is szociáldemokrata pártnak tartja magát. Ön, úgy látom, nincs ezen a véleményen. Mi a különbség az MSZDP és az MSZP között? - A legnagyobb különbség az, hogy az MSZP a kommunisták utódpártja, így van ez, minek szépítsük a dolgot. Negyven éven keresztül irányíthatták az országot, s hogy milyen eredménnyel ? Azt már tudjuk! A szociáldemokraták ez idő alatt börtönben sínylődtek, emigráltak, vagy a társadalom perifériájára szorultak. Mi a civil társadalomból szerveződtünk, és nem a hatalmon lévő párt kényszerű belső reformja útján jöttünk létre. Mi alulról szerveződtünk. Ezenkívül a Szociáldemokrata Párt hagyományai száz évre visszavezethetőek, s ezért nekünk közvetlen kapcsolatunk van a munkásokkal. Tagságunknak több mint 80 százaléka kétkezi munkás. Az sem lebecsülendő szempont, hogy nyugati testvérpártjainkkal jó kapcsolatokat építettünk ki, az Internacionálénak mi vagyunk a tagja, ők bennünket fogadnak el testvérpártként. A szociáldemokraták mindig is elutasították a proletárdiktatúrát, mindenfajta diktatúrát. Nem vagyok benne biztos, hogy egy újabb rendszerváltás esetén az MSZP volt kommunistái szociáldemokratának vallanák magukat. Mi, szociáldemokraták soha nem törünk kizárólagos hatalomra. De ezek a reflexek még mindig megtalálhatók az MSZP-ben. Ennek jó példája, hogy nemrégiben Willy Brandtot Horn Gyula arra próbálta rávenni, hogy vizsgálja felül az MSZDP- vel való kapcsolatukat. Ez nem éppen etikus lépés. • Az ön politikai ellenfelei megkértek arra, hogy ha interjút készítek önnel, tegyem fel az ő kérdéseiket is. Íme az első: szerintük a párt politikája rögtönzésből áll. Az 1989. novemberi kongresszus úgy döntött, hogy a pártprogram és a szervezeti szabályzat végleges jóváhagyását a január végi, február eleji pártkonferenciára hagyják. Miért nem hívták össze ezt a konferenciát, és a párt elnöke miért nem hajtotta végre a kongresszus döntését? - Örülök a kérdéseinek, mert egy sor dolgot tisztázhatunk. Elejét vehetjük a rágalmaknak. A küldöttértekezlet összehívása februárra meghaladta volna a párt akkori erejét a választásra való felkészülés mellett. Egyébként tartottunk egy pártértekezletet február 24-én a választásra való felkészülés jegyében, ott bizony szó volt programról is. Világosan felvázoltuk a párt politikai irányvételét. • Ön sokat beszélt eddig a demokráciáról, ellenfelei mégis azt állítják, hogy a párton belüli frakciószabadságot nem tűri, és támadja a szakszervezeti frakciót. Miért rekeszti ki őket, miért nem engedi be őket még a székház épületébe sem? - Mi elismerjük a frakciószabadságot, de azt nem tűrhetjük, ha szét akarják bomlasztani a pártot. Azokat pedig nem engedjük be a székházba, akik eltulajdonították a párt értékes dokumentumait, és jogtalanul magántulajdonként használják gépkocsijainkat és videóinkat. Tudomásunk van arról is, hogy külföldön pártellenes kijelentéseket tettek, ezért Szilágyi Gábort megfosztottuk a külügyi titkári posztjától. Ami pedig a leváltott Csurdi Sándort illeti, őt azért menesztettük, mert a választási kampányt rosszul szervezte meg, és propagandatanácsai ellenkező hatást értek el. Füzessyt, a kampányfőnököt már nem tudtuk felelősségre vonni, mert amikor látta, hogy a választási nem úgy sikerült, ahogy gondolta, egy búcsúlevelet hátrahagyva „angolosan” távozott. Márkus László azért fordult ellenünk, mert látta azt, hogy nem fogadjuk meg tanácsait. Nem véletlen, hogy ők hozták létre a szakszervezeti frakciót is, és most az ágazati szakszervezetekkel kívánnak szövetségre lépni, mondván, hogy ők egy baloldali szociáldemokrata pártot akarnak. • Azt is kérdezik többen, hogy a férje mit keres a párt vezetői testű-Királyrét, turistaház. Korábban a fasiszták ellen harcolt és kivégzett Braun Éváról elnevezett KISZ-vezetőképző tábor. Ideális környezet az ifjúság ideológiai fertőzésére. Manapság hja, az ideológia múlandó tenyészet. Magunk is jogtalan behatolók vagyunk. Talán mentségünkre szolgál, hogy nem apáink, hanem csövesek nyomdokain járunk. Sarkukból kitépett ajtókon át, emberi (állati?) ürülékkupacokat, széttört berendezési tárgyakat, vodkásüvegeket és üvegszilánkokat kerülgetve. A tulaj az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda. Gazdasági igazgatója szerint a korábbi fogadósnak nem érte meg az üzemeltetés. Tudniillik (itt is) megszűnt a támogatás. De nem adják el: „vagyonértékelik”. Hogy szó ne essen kótyavetyéről! Ahogy „fű alatti” eladásról se! Merthogy itt valamiféle - idegenforgalmi, turisztikai - vállalkozás lesz. Mikor? A közeljövőben, hiszen a cég sürgősen tenni akar valamit. Az épület eközben - három éve! - folyamatosan rohad. A munkásmozgalom-történeti lexikonból - manapság csak erre jó - 1990. JÚLIUS 13. Huntasszony. tudja-e. mi