Reform, 1991. május-augusztus (4. évfolyam, 18-35. szám)

1991-08-15 / 33. szám

reform Alakformáló SLENDER YOU tréning fogyni vágyóknak. Szolárium, kozmetika, test- és talpmasszázs, műköröm. Zöldövezetben a Flóriántól 5 percre. KIRÁLYLAKI FITNESS SZALON III., Királylaki út 46. Tel.: 169-3839. Reggel 7-től este 9-ig. Fejezetek a Titkok Könyvéből Hernádi Gyula és Vinkó József rovata K. u. k. Erzsi, Rudolf szegény Sámia Elisabeth Marie főhercegnő - becene­vén Erzsi a tragikus sorsú Habsburg Rudolf trónörökös lánya 1883. szep­tember 2-án született Laxenburgban, tehát alig múlt ötéves, mikor apja ön­gyilkos lett. Rudolf egész vagyonát lányára hagyta és búcsúlevelében a következőket írta fele­ségének, Stefánia főhercegnőnek, II. Lipót belga király lányának: „Légy jó szegény gyermekünkhöz, hiszen ő az egyetlen, ami belőlem fennmarad." A kis főhercegnő valódi királyi „szárma­zék" volt. Apja királyfi, Rudolf trónörökös, apai nagyapja Ferenc József császár, anyja királylány, Stefánia főhercegnő, anyai nagy­apja II. Lipót belga király. Stefánia kezdetben nagyon jó anyja volt gyermekének, később azonban sok más do­log - utazások, újabb kapcsolatok, szere- BÁNKTÁRSA ►farmergomb-patent *gyöngyök, gyöngyfűzőtűk • csipkék, rojtok, bojtok_ ► cérnák *zippzárak - varrógéptűk­ orsók JpP - szalagok, címkék .. .és minden ami egy szabónak kellhet... Bp. IX. Ferenc körút 36. tel/fax: 13-76-066 Vidékre utánvéttel szállítunk! Nem­­ kezdett belépni az életébe és a kislány­ra kevesebb ideje maradt. Erzsi nevelését fia kívánságának megfe­lelően maga Ferenc József vette kézbe. Gyá­­mi kötelességét komolyan vette, igyekezett pótolni unokája számára az elvesztett apát. Kényeztette, az ajkairól olvasta le kívánsága­it. Feleségéhez, Erzsébet császárnéhoz és Katharina Schratthoz, barátnőjéhez írott le­velei tele vannak utalással, apró történetek­kel, amelyek mind Erzsiről szólnak. A trónörökös halála után a harmincéves Elisabeth Coudenhove grófnőt nevezte ki a császár Erzsi nevelésének „felelősévé”. A grófnő nagyon lelkiismeretesen látta el fel­adatát, Erzsi élete végéig szeretettel, hálával emlékezett vissza rá. A fiatal főhercegnő a német mellett töké­letesen beszélt angolul, franciául, olaszul és magyarul. Sok mindent megtanult, a történe­lemtől kezdve az ásványtanig, a zenétől az etikettig, a tánctól a festészet technikájáig, a lovaglástól a teniszezésig. Amint már említettük, nevelése fölött a leg­főbb felügyeletet maga a császár gyakorolta. Gyakran egészen váratlanul ellenőrizte tanul­mányi előmenetelét, személyesen beszélte meg a tanárokkal a tennivalókat. Nagyon fon­tosnak tartotta a kislány vallási nevelését, első áldozásán személyesen is részt vett. Tizenkét éves korában vehetett részt először anyja, Stefánia külföldi utazásán. A királyi nagyszülő­ket látogatták meg Brüsszelben. A későbbiek­ben gyakran kísérte el anyját Angliába, Fran­ciaországba Olaszországba Svájcba. Tizenöt éves volt, amikor nagyanyját, Er­zsébet császárnét Svájcban megölték. A tra­gikus esemény nem rázta meg túlságosan, Erzsébet ugyanis, elég önös természetű lé­vén, nem foglalkozott túlságosan sokat uno­kájával, ezért aztán nem is alakulhatott ki közöttük bensőséges viszony. A császárné tízmillió aranyat hagyott unokájára. Ez az összeg, meg az apjától és majdan a nagyapjától örökölt összegek ak­kora vagyont jelentettek, amelynek birtoká­ban a legfényűzőbb életet élhette volna élete végéig anélkül, hogy akár a kisujját is meg kellett volna mozdítania 1900-ban a bécsi udvari bálon a tizenhét éves Erzsi beleszeretett egy nála tíz évvel idősebb, magas, jóképű lovassági tisztbe, Otto Windisch-Graetz hercegbe. Anyja Stefánia épp nemrég kötött rangon aluli házasságot gróf Lónyai Elemérrel. Erzsi elárultnak, elhagyottnak, izoláltnak érezte magát. Elhatározta feleségül megy a csinos herceghez. A császár kezdetben hallani sem akart a házasságról, de Erzsi olyan szívósan har­colt célja eléréséért, hogy a nagyapa végül is nem akart kedvenc unokája boldogságá­nak útjába állni, és engedélyezte a mezab­­­anszot. Természetesen Erzsinek le kellett monda­nia mind a maga, mind gyermekei trónörök­lési jogáról. Ezt a tizennyolc éves, szerelmes lány könnyű szívvel tette meg. Az esküvő jól sikerült, még Ferenc József is elégedett volt vele. A fiatal pár Egyiptomban és Konstantiná­polyban töltötte a mézesheteket, utána Prá­gába költözött, mivel Otto Windisch-Graetz­­nek a prágai garnizon volt a szolgálati helye. Erzsi két fiúgyermeket szült Prágában: 1904-ben a kis Franz Josephet és 1905-ben Ernst Werlandot. A második fiú születése után Észak- Morvaországba költöztek, a Pleschkowitz­­kastélyba, ahol Erzsi még két gyermeket szült: 1907-ben Rudolfot és 1909-ben egy kislányt, Stephanie-t. Erzsi nem érezte túl jól magát a vastag falú, hűvös kastélyban, gyakorta töltötte az év nagy részét napos déli üdülőhelyeken, gyógyfürdők szállodáiban, ahova gyerme­keit is mindig magával vitte. A herceg férj unta ezeket az utakat. Kezdet­ben még a családjával tartott, később azonban egyre inkább elhanyagolta feleségét és gyer­mekeit, és inkább saját kedvtelésének hódolt, a vadászatnak, lovassportnak, pólónak. Kettejük viszonya egyre romlott, míg a veszekedések végtelen sora gyűlölködésbe csapott át. Két tökéletesen ellentétes karak­ter állott szemben egymással, egy öntuda­tos, akaratos, önállóságra törekedő asszony és egy önző, felületes férfi, aki számára csak a pénz és a birtok jelentett valamit. Otto Windisch-Graetz a gyengébb nemet sem vetette meg, gyakran csalta meg a fele­ségét. Erzsi kezdetben őrjöngött. Prágában például meglepte férjét, amint otthonukban Marie Ziegler operaénekesnőt fogadta Pisz­tolyával belelőtt riválisába. Szerencsére az énekesnő csak könnyebben sérült meg, az ügyet elsimították, Otto pedig valahogy „ki­magyarázta” az esetet. Erzsi később már nem őrjöngött, a nya­ralások idején elégtételt szerzett magának. Elisabeth Marie második szerelme Egon Lerch tengeralattjáró-kapitány volt, akit szenvedélyesen és nyíltan szeretett. Ez a viszonya óriási felháborodást keltett udvari körökben, ám Erzsit senki és sem­mi nem érdekelte. Szerelmüknek Lerch tragikus halála vetett véget. 1915-ben tengeralattjárója elsüllyedt és az egész személyzet a ten­gerbe veszett. Erzsi vigasztalhatatlan volt. Otto Windisch-Graetz és Erzsi házassá­ga már csak papíron volt érvényes. Elha­tározták, közös megegyezéssel elválnak. Az aggastyán császár azonban nem egye­zett bele a válásba. Egy évvel a császár halála után, 1917- ben Erzsi ügyvédje útján közölte férjével válási szándékát. A herceg 1919-ben be is nyújtotta válóke­resetét, majd röviddel később azzal a kéréssel fordult a bírósághoz, hogy gyermekeit vegye el az anyjuktól, hadd nevelje őket ő, mivel Erzsi nem alkalmas a gyermeknevelésre. Óriási harc kezdődött a gyermekekért. 1921-ben a bíróság határozatot hozott, amely szerint a gyermekeket erőszakkal kell elvenni Erzsitől. Az asszony a környék munkásait hívta segítségül, akik meg is akadályozták a középkori döntés érvénye­sítését. A gyermekek végül is Erzsinél ma­radtak, ő nevelte őket. Rudolf 1939-ben motorbaleset következtében, Ernst Weil­­and 1952-ben, Franz Joseph pedig 1981 - ben halt meg. Stephanie még ma is él. A bíróság 1924-ben választotta el a házaspárt ágytól és asztaltól, de csak 1948-ban, huszonnégy évre rá vált a válás jogerőssé. (Befejező rész a következő számban) 39 SZÁLLODA-, PANZIÓ- ÉS KEMPINGTULAJDONOSOK! Az Országos Idegenforgalmi Hivatal katalógust készít a turistáknak ajánlható szálláshelyekről. Fia igényt tart arra, hogy bekerüljön a TOURINFORM számítógépes adatbankjába és szállodája, panziója, kempingje ismertté váljon ország-világ előtt - sürgősen kérjen adatlapot. T­­­lUWilll Tourist information Budapest 1364, Pf. 185. Telefax: 117-9578 Turista információ Budapest V., Sütő u. 2. Telefon: 118-9050

Next