Reform, 1991. május-augusztus (4. évfolyam, 18-35. szám)
1991-08-15 / 33. szám
reform Alakformáló SLENDER YOU tréning fogyni vágyóknak. Szolárium, kozmetika, test- és talpmasszázs, műköröm. Zöldövezetben a Flóriántól 5 percre. KIRÁLYLAKI FITNESS SZALON III., Királylaki út 46. Tel.: 169-3839. Reggel 7-től este 9-ig. Fejezetek a Titkok Könyvéből Hernádi Gyula és Vinkó József rovata K. u. k. Erzsi, Rudolf szegény Sámia Elisabeth Marie főhercegnő - becenevén Erzsi a tragikus sorsú Habsburg Rudolf trónörökös lánya 1883. szeptember 2-án született Laxenburgban, tehát alig múlt ötéves, mikor apja öngyilkos lett. Rudolf egész vagyonát lányára hagyta és búcsúlevelében a következőket írta feleségének, Stefánia főhercegnőnek, II. Lipót belga király lányának: „Légy jó szegény gyermekünkhöz, hiszen ő az egyetlen, ami belőlem fennmarad." A kis főhercegnő valódi királyi „származék" volt. Apja királyfi, Rudolf trónörökös, apai nagyapja Ferenc József császár, anyja királylány, Stefánia főhercegnő, anyai nagyapja II. Lipót belga király. Stefánia kezdetben nagyon jó anyja volt gyermekének, később azonban sok más dolog - utazások, újabb kapcsolatok, szere- BÁNKTÁRSA ►farmergomb-patent *gyöngyök, gyöngyfűzőtűk • csipkék, rojtok, bojtok_ ► cérnák *zippzárak - varrógéptűk orsók JpP - szalagok, címkék .. .és minden ami egy szabónak kellhet... Bp. IX. Ferenc körút 36. tel/fax: 13-76-066 Vidékre utánvéttel szállítunk! Nem kezdett belépni az életébe és a kislányra kevesebb ideje maradt. Erzsi nevelését fia kívánságának megfelelően maga Ferenc József vette kézbe. Gyámi kötelességét komolyan vette, igyekezett pótolni unokája számára az elvesztett apát. Kényeztette, az ajkairól olvasta le kívánságait. Feleségéhez, Erzsébet császárnéhoz és Katharina Schratthoz, barátnőjéhez írott levelei tele vannak utalással, apró történetekkel, amelyek mind Erzsiről szólnak. A trónörökös halála után a harmincéves Elisabeth Coudenhove grófnőt nevezte ki a császár Erzsi nevelésének „felelősévé”. A grófnő nagyon lelkiismeretesen látta el feladatát, Erzsi élete végéig szeretettel, hálával emlékezett vissza rá. A fiatal főhercegnő a német mellett tökéletesen beszélt angolul, franciául, olaszul és magyarul. Sok mindent megtanult, a történelemtől kezdve az ásványtanig, a zenétől az etikettig, a tánctól a festészet technikájáig, a lovaglástól a teniszezésig. Amint már említettük, nevelése fölött a legfőbb felügyeletet maga a császár gyakorolta. Gyakran egészen váratlanul ellenőrizte tanulmányi előmenetelét, személyesen beszélte meg a tanárokkal a tennivalókat. Nagyon fontosnak tartotta a kislány vallási nevelését, első áldozásán személyesen is részt vett. Tizenkét éves korában vehetett részt először anyja, Stefánia külföldi utazásán. A királyi nagyszülőket látogatták meg Brüsszelben. A későbbiekben gyakran kísérte el anyját Angliába, Franciaországba Olaszországba Svájcba. Tizenöt éves volt, amikor nagyanyját, Erzsébet császárnét Svájcban megölték. A tragikus esemény nem rázta meg túlságosan, Erzsébet ugyanis, elég önös természetű lévén, nem foglalkozott túlságosan sokat unokájával, ezért aztán nem is alakulhatott ki közöttük bensőséges viszony. A császárné tízmillió aranyat hagyott unokájára. Ez az összeg, meg az apjától és majdan a nagyapjától örökölt összegek akkora vagyont jelentettek, amelynek birtokában a legfényűzőbb életet élhette volna élete végéig anélkül, hogy akár a kisujját is meg kellett volna mozdítania 1900-ban a bécsi udvari bálon a tizenhét éves Erzsi beleszeretett egy nála tíz évvel idősebb, magas, jóképű lovassági tisztbe, Otto Windisch-Graetz hercegbe. Anyja Stefánia épp nemrég kötött rangon aluli házasságot gróf Lónyai Elemérrel. Erzsi elárultnak, elhagyottnak, izoláltnak érezte magát. Elhatározta feleségül megy a csinos herceghez. A császár kezdetben hallani sem akart a házasságról, de Erzsi olyan szívósan harcolt célja eléréséért, hogy a nagyapa végül is nem akart kedvenc unokája boldogságának útjába állni, és engedélyezte a mezabanszot. Természetesen Erzsinek le kellett mondania mind a maga, mind gyermekei trónöröklési jogáról. Ezt a tizennyolc éves, szerelmes lány könnyű szívvel tette meg. Az esküvő jól sikerült, még Ferenc József is elégedett volt vele. A fiatal pár Egyiptomban és Konstantinápolyban töltötte a mézesheteket, utána Prágába költözött, mivel Otto Windisch-Graetznek a prágai garnizon volt a szolgálati helye. Erzsi két fiúgyermeket szült Prágában: 1904-ben a kis Franz Josephet és 1905-ben Ernst Werlandot. A második fiú születése után Észak- Morvaországba költöztek, a Pleschkowitzkastélyba, ahol Erzsi még két gyermeket szült: 1907-ben Rudolfot és 1909-ben egy kislányt, Stephanie-t. Erzsi nem érezte túl jól magát a vastag falú, hűvös kastélyban, gyakorta töltötte az év nagy részét napos déli üdülőhelyeken, gyógyfürdők szállodáiban, ahova gyermekeit is mindig magával vitte. A herceg férj unta ezeket az utakat. Kezdetben még a családjával tartott, később azonban egyre inkább elhanyagolta feleségét és gyermekeit, és inkább saját kedvtelésének hódolt, a vadászatnak, lovassportnak, pólónak. Kettejük viszonya egyre romlott, míg a veszekedések végtelen sora gyűlölködésbe csapott át. Két tökéletesen ellentétes karakter állott szemben egymással, egy öntudatos, akaratos, önállóságra törekedő asszony és egy önző, felületes férfi, aki számára csak a pénz és a birtok jelentett valamit. Otto Windisch-Graetz a gyengébb nemet sem vetette meg, gyakran csalta meg a feleségét. Erzsi kezdetben őrjöngött. Prágában például meglepte férjét, amint otthonukban Marie Ziegler operaénekesnőt fogadta Pisztolyával belelőtt riválisába. Szerencsére az énekesnő csak könnyebben sérült meg, az ügyet elsimították, Otto pedig valahogy „kimagyarázta” az esetet. Erzsi később már nem őrjöngött, a nyaralások idején elégtételt szerzett magának. Elisabeth Marie második szerelme Egon Lerch tengeralattjáró-kapitány volt, akit szenvedélyesen és nyíltan szeretett. Ez a viszonya óriási felháborodást keltett udvari körökben, ám Erzsit senki és semmi nem érdekelte. Szerelmüknek Lerch tragikus halála vetett véget. 1915-ben tengeralattjárója elsüllyedt és az egész személyzet a tengerbe veszett. Erzsi vigasztalhatatlan volt. Otto Windisch-Graetz és Erzsi házassága már csak papíron volt érvényes. Elhatározták, közös megegyezéssel elválnak. Az aggastyán császár azonban nem egyezett bele a válásba. Egy évvel a császár halála után, 1917- ben Erzsi ügyvédje útján közölte férjével válási szándékát. A herceg 1919-ben be is nyújtotta válókeresetét, majd röviddel később azzal a kéréssel fordult a bírósághoz, hogy gyermekeit vegye el az anyjuktól, hadd nevelje őket ő, mivel Erzsi nem alkalmas a gyermeknevelésre. Óriási harc kezdődött a gyermekekért. 1921-ben a bíróság határozatot hozott, amely szerint a gyermekeket erőszakkal kell elvenni Erzsitől. Az asszony a környék munkásait hívta segítségül, akik meg is akadályozták a középkori döntés érvényesítését. A gyermekek végül is Erzsinél maradtak, ő nevelte őket. Rudolf 1939-ben motorbaleset következtében, Ernst Weiland 1952-ben, Franz Joseph pedig 1981 - ben halt meg. Stephanie még ma is él. A bíróság 1924-ben választotta el a házaspárt ágytól és asztaltól, de csak 1948-ban, huszonnégy évre rá vált a válás jogerőssé. (Befejező rész a következő számban) 39 SZÁLLODA-, PANZIÓ- ÉS KEMPINGTULAJDONOSOK! Az Országos Idegenforgalmi Hivatal katalógust készít a turistáknak ajánlható szálláshelyekről. Fia igényt tart arra, hogy bekerüljön a TOURINFORM számítógépes adatbankjába és szállodája, panziója, kempingje ismertté váljon ország-világ előtt - sürgősen kérjen adatlapot. TlUWilll Tourist information Budapest 1364, Pf. 185. Telefax: 117-9578 Turista információ Budapest V., Sütő u. 2. Telefon: 118-9050