Reform, 1995. augusztus-december (8. évfolyam, 20-40. szám)
1995-08-04 / 20. szám
4M ! Szőlősiné: Vezércsel volt a tandíj Beszélgetés Szőllősi Istvánné országgyűlési képviselővel, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárával - Mi az Ön különbejáratú véleménye a NAT-ról, a Nemzeti Alaptantervről? - Először is leszögezem, hogy én nem mint tanár, hanem mint szakszervezeti vezető mondok véleményt a kérdésről. - Jó, akkor megkérném arra, hogy mondja el az Ön aspektusából, hogyan látja a tantervet? - A tanterv önmagában nem rossz, de egy tantervet ki kell egészíteni a gyerekek képességeit felmérő, a gyerekek maximális pedagógiai fejlesztését kiterjesztő, a helyi lehetőségeket figyelembe vevő anyagokkal is, hogy az igények a lehetőségekkel egybeessenek. - Kifejtené hogy pontosabban mire gondol ebben az esetben? - Az oktatás területén a helyi anyagi lehetőségek a helyi önkormányzatok kezében vannak. A kérdést ugyanis financiálisan kell megközelíteni elsősorban. Helyi adókkal lehetséges lenne az észbeli lehetőségeket materiális valósággá változtatni, az oktatást fejleszteni, fenntartani. Erre apellálva megvalósulhat a megfelelő képzési és szervezeti szint az oktatáson belül, így gyermekeink a maximumot kapnák a különböző intézményekben. - A gazdasági szféra és az oktatás szoros kapcsolatáról sokat hallani mostanában. - Pontosan erről van szó. A gazdálkodói és vállalkozási szféra feladata volna támogatni az oktatást. Ez mindkettőnek érdeke is, hiszen szakembereiket az oktatás termeli ki. A NAT nem végleges gondolat, és azt hiszem, financiális okokból újra kell gondolni, revideálni kell a dolgokat. - Az oktatás mely területeire kellene Ön szerint a legnagyobb hangsúlyt fektetni? Milyen szakemberekre lenne leginkább szüksége az országnak? - A humántőke, az infrastruktúra és a mezőgazdaság determinálja a szükségletet, hiszen nekünk ezekre a területekre kell leginkább összpontosítanunk. A szerkezetváltás során azonban nagyarányú szakembergárdára van szükség egyéb területeken is. A rövidebb irányú képzés, a középfokú iskoláztatás és szakemberképzés sokkal nagyobb munkalehetőségeket jelent majd az elhelyezkedő fiatalok számára, mert erre van leginkább szükség. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felsőoktatás és intézményei elhanyagolhatók lennének.. - Ön szerint mi az, ami jó az alaptantervben? - Az, hogy végre különvált a képzés és az iskolaszervezet. Ezt már régóta meg kellett volna tenni. A nyolcosztályos általános iskola eltörlése ellen viszont, amíg élek, harcolni fogok minden erőmmel. - Ne kerülgessük a tandíj kérdését sem. Ön szerint miért nem jó? Úgy tudom, erősen ellenzi a bevezetését. - Nem tartanám tisztességes dolognak. Ez egy vezércsel volt a kormány részéről, hiszen kétezer forintról indultunk és egy fél fizetésnél tartunk mostanság. A parlamenti mese most már egy alap- és egy kiegészítő tandíjról szól.Én annyit mondanék, hogy nézzünk felfelé, a skandináv országokban sincs tandíj. Az USA- ban pedig sorra demonstrálnak a fiatalok a tandíj ellen. Magam is részt vettem egy ilyen tüntetésen négy évvel ezelőtt, színes bőrű diákokkal. A mi tandíjunkkal csak egy probléma van, az, hogy hamvába holt. Elavult. Mindenesetre az európai kultúra legyen a célunk, de az egész világot tartsuk a szemünk előtt, amikor gyerekeinket oktatjuk és a jövőbe nézünk. Ez a rövid véleményem. JANKÓ ANETTE Hatvanöt Volt Magyarország miniszterelnöke (1988—89-ben) és ő volt az MSZMP utolsó főtitkára. Nevezhetjük a pártállam végső szimbólumának, de ugyanilyen jogosan a poszt-kádári hazai kommunizmus első rangbéli reformerének is. Van, akinek a híres-hírhedt sportcsarnoki beszéd jut eszébe Grósz Károly nevének hallattán, már Németh Miklós rokonszenvesebb kormányzásának szellemi elődjét, előkészítőjét véli visszaemlékezve megtalálni benne. Valóságos históriai helyet, szerepét és tevékenységének „előjelét" kijelölni a tárgyilagos történettudomány dolga lesz. Egy biztos: nevét megjegyzi az utókor. A súlyosan beteg egykori politikus augusztus 1-jén volt hatvanöt esztendős (képünk gödöllői otthonában készült). FOTÓ: KOVÁCS SÁNDOR Koalinós krétakör A választási kampányban még olcsóbb államot ígért az MSZP, mára viszont Horn Gyula egyes hírek szerint bővíteni szeretné a kormányát. A miniszterelnök már korábban elvetette a gazdasági miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozását, de egy újabb ötlet szerint az is elképzelhető, hogy tárca nélküli miniszter hangolná össze a kormáy gazdaságpolitikáját. A Reform úgy értesült, ez utóbbi megoldás esélyét növeli, hogy nem kellene módosítani az alkotmányt. Lapunk május 5-ei számában már jeleztük, elképzelhető, hogy a kormányfő helyetteseként egy tárca nélküli miniszterrel bővül a kabinet, s az új kormánytagot az SZDSZ adná, esetleg Pető Iván személyében. A hírt akkor cáfolták, viszont a szabaddemokraták elmúlt napokban tett kijelentéseiből kiviláglik: bár nem lelkesednek a kormány bővítéséért - így azért se, hogy Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tárca nélküli miniszterként, míg Jánosi György politikai államtitkárként foglalkoznak a médiaügyekkel -, arra azonban felhívták a figyelmet, hogy Suchman Tamás privatizációs miniszterré történő kinevezésekor ígéretet kaptak rá, a következő kormányátalakításnál figyelembe veszik, hogy a koalíciós arányok az MSZP javára módosultak. Pető Iván egyelőre azt nyilatkozta, ő nem kíván részt venni a kormány munkájában, ám ahhoz sem járulnának hozzá, hogy egy esetleges kabinetbővítés során csak szocialista politikusok kerüljenek be a kormányba. 1995. AUGUSZTUS 4. Ismeretlen marad a tettes? A Reform a közelmúltban két ízben is foglalkozott Palotás János adó Az APEH június 9-én befejezett adóvizsgálata 279 millió forintos adóhiányt állapított meg Palotásnál, aki ellen büntető feljelentést tett. Július 18-án az ORFK közleményben bejelentette: adócsalás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt nyomozást rendeltek el Palotás ellen. Ám, mindezek különös „mellékzöngéjeként" ismeretlen tettesek ellen is feljelentés született. Nevezetesen: Pitti Mán, az APEH elnöke fordult a rendőrséghez azt kiderítendő: ki juttatta el a Reformhoz és a Népszabadsághoz a Palotás-vizsgálatról készült APEH- jelentést. A nyomozást elrendelték. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész írásos állásfoglalása szerint „az újságíró az információt adó kérésére köteles az információforrást titokban tartani". Megtesszük. Orielli III. kerületi polgármester „Az ellenségemnek sem kívánom azt, amit most érzek"- nyilatkozta a Reformnak Tarlós István, III. kerületi polgármester annak a kérdésnek a kapcsán, hogy miképp emlékszik vissza a múlt szombati halálos gázolására. A polgármester aznap délelőtt elütött egy alig ötéves kisfiút a Donát utca és Békásmegyeri út sarkán. Az ügyről a rendőrség nem adott tájékoztatást, más forrásokból pedig úgy értesültünk, hogy a helyszínen tolató mikrobuszt kikerülve ütötte el Tarlós a bokrok és a parkoló autók közül eléje vágódó gyermeket. Állítólag az ORFK közlekedési főosztályvezetője vezette a mikrobuszt. A polgármester elmondta, érzékelte a "kérdéses járművet, de nem tudja, ki ült a volánjánál. Arra a kérdésre, hogy nem ment-e túl gyorsan, azt válaszolta érzése szerint nem már az éles kanyar előtt lassítani kezdett. A helyszínen kétszer megszondáztatták, az eredmény szerint nem ivott alkoholt. „Mintha az égből pottyant volna elém a gyermek"- idézi fel a végzetes pillanatot Tarlós, hozzátéve, hogy szemernyi esélye sem volt a baleset elkerülésére. „A szülők után nekem a legborzasztóbb" - mondta végezetül az óbudai polgármester. Az ügyben tart a vizsgálat.