Reform, 1996. január-április (9. évfolyam, 1-17. szám)
1996-02-13 / 6. szám
Pontosan meghatároztuk, hogy mit képviselünk, mit akarunk, s most ennek a célnak az eléréséért dolgozunk, miközben várjuk, hogy a közvélemény szembenézzen a valósággal, utóbbi mellett dönt, a változtatás erkölcsi alapfeltétele a rehabilitálás. Tehát rehabilitálnia kell azokat az újságírókat és értelmiségieket, akiket az MSZP-SZDSZ-kormány hivatalba lépésekor politikai okokból eltávolítottak. REFORM: Az imént az ellenzék összefogásáról beszélt. Hogyan valósulhat ez meg a kétfelé húzó MDF-fel és az alkalmazkodásra hajlandóságot alig mutató kisgazdákkal? Orbán Viktor: Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéki erők szétforgácsoltan nem érhetnek el átütő sikert, együtt viszont jó eséllyel készülhetnek a választásokra, ezért a Fidesz-vezetők minden párt és személyi ambíciót az együttműködés alá rendelnek. Természetesen ez nem azonos a szolgálattal, tehát a kisgazdákkal mindaddig nem tudjuk elképzelni közös jövőnket, amíg ők alattvalói szerepet szánnak leendő partnereiknek. Az MDF belső harcát illetően pedig az az álláspontunk, hogy annak külső befolyástól mentesen kell lejátszódnia. Egyik fél mellett sem tesszük le a voksunkat, mert ha így tennénk, a másik oldal győzelme esetén nehéz lenne együtt dolgoznunk. A frakció tagjaival arra az elhatározásra jutottunk, hogy az elnökválasztó közgyűlésig tartózkodunk az MDF-fel közös programok szervezésétől. A beavatkozást már csak azért is súlyos etikai vétségnek tartjuk, mert három évig a saját bőrünkön szenvedtük annak minden hátrányát. Akkor ugyanis az SZDSZ együttműködés címén ideiglenesen átdobott, majd később visszahívott emberein keresztül próbálta irányítani a Fidesz politikáját, s ezzel megmérgezte a két párt kapcsolatát. REFORM: Ezek szerint hiába kérdezem, hogy az MDF hatalmi harcában melyik szárny győzelméért szorítanak? Orbán Viktor: Hiába Azt azért elmondhatom, hogy egyetértek az MDF-hez közel álló közírókkal, akik hiányolják az elnöki tisztért versenyt futók koncepcionális elkülönülését. Ha nem csak személyek, de programok is mérkőznének egymással, a párttagok könnyebben tudnának választani, így viszont kívülről úgy tűnik, hogy ki-ki személyes szimpátia alapján választ majd elnököt magának. REFORM: Az, hogy a Fidesz-vezetők személyes ambícióikat feláldozzák az ellenzéki együttműködés oltárán, azt jelentené, hogy Orbán Viktor már nem akar miniszterelnök lenni? Orbán Viktor: Gyerekkoromban nem kergettek a hokedli körül, ha nem akartam miniszterelnök lenni, s ennek a posztnak a megszerzése most sem szerepel a céljaim között. Tehát a Fidesz egyetlen párttal szemben sem támasztja ezt együttműködési feltételként. REFORM: Vajon a kormánypárti oldalon lát-e olyan erőket, amelyek a Fideszéhez hasonló lépéseket szorgalmaznak, ezért praktikusan, legalább rövid távon vállalható velük az együttműködés? Orbán Viktor: Kezdetben úgy véltük, hogy az MSZP magát ifjúságinak és modernizációsnak nevező szárnya ilyen lehet Legalábbis a korazonosság ezt sejtette. Csakhogy amikor ez a csapat egy emberként hozzájárult a családi pótlék, a gyed és a lakáscélú támogatások megkurtításához, és a közülük kiemelt miniszter, Kiss Péter első intézkedései között megszüntette a pályakezdők munkanélküli-segélyét, rájöttünk, hogy a látszat csal, s velük még a szakmai együttműködés is valószínűtlen. REFORM: Van-e olyan személyisége a kormánykoalíciónak, akit szívesen látna ellenzéki oldalon? Orbán Viktor: Én az egész kormánykoalíciót szeretném ellenzéki oldalon látni... A Fidesz korábbi önmagához képest meglepően visszafogottá, színtelenné vált. A forradalmi hevületű fiatalok pártja mára beleszürkült abba a politikai elitbe, amelyből korábban egyértelműen kitűnt. Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével a miértről, a kormányváltás esélyeiről, a sajtószabadság hiányáról, az SZDSZ-hez fűződő viszonyról, az MDF belső harcáról és az ellenzéki összefogás fontosságáról a REFORM képviseletében Borókai Gábor beszélgetett. ■ „Gyerekkoromban nem kergettek a hokedli körül, ha nem akartam miniszterelnök lenni" FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP Гр|пГП1 PTTI