Reform, 1996. január-április (9. évfolyam, 1-17. szám)

1996-04-16 / 15. szám

GAZDASÁG­ nak, terjesztik a nemzeti propa­gandakiadványokat, lapokat, amelyekhez nálunk is hozzá­juthatnak a turisták különböző szállodákban, utazási irodák­ban és a Tourinform fiókjaiban. Ezek a kiadványok nagy szám­ban, 300-500 ezres példányban jelennek meg. Turistacsalogató szerepük lesz azoknak az országot bemu­tató filmeknek, amelyek szintén állami megrendelésre készül­nek. Az ország imázsát bemuta­tó 13-14 perces produkciókon még dolgoznak. Ahogy a ren­delkezésre álló pénz engedi, úgy forgatják majd le az egyes régiókat bemutató filmeket. Minden forintot, amely az or­szág vonzerejének áruba bocsá­tását szolgálja, a költségvetés biz­tosít. Az idegenforgalom az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) hatáskörébe tartozik, de van olyan keret is, amelyet a Pénzügyminisztérium hagy jóvá. A turizmusból származó ösz­­szes bevétel és a ráfordított költ­ség érdekes arányokat mutat, különösen annak tükrében, hogy idén a '96 Magyarország rendezvénysorozata végigvonul az egész éven. A millecentenári­­umi - elsősorban kulturális -programsorozat a későn lemon­dott expo tervezett budapesti és vidéki eseményeinek örököse. Több régió, sok város és falu kapcsolódott volna az expóhoz, nagy szervezőmunkát végeztek, amelyet nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A '96 Magyarország 1,7 milli­árd forintból gazdálkodhat, ennyit engedélyezett a pénz­ügyi tárca. Ebben a 200 milló fo­rintos infrastrukturális fejlesztés is benne van. A külföldiek leginkább a gyógyturizmusért és a vidéki pi­henőturizmusért, vadászatért jönnek hozzánk. Ezeket tartja elsősorban szem előtt, fejlesz­tésre is érdemesnek az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal (OIH) szerepét részben átvevő, az IKM-ben működő turizmus főosztály. Jelentős a magyaror­szági konferenciaturizmus is. A szakma legnagyobb attrak­ciója az évente megrendezett Welcome to Hungária rendez­vény, amely öt év óta rendre a Budapesti Kongresszusi Köz­pontban (BKK) mutatja meg a külföldi szakembereknek, mi érdemli meg a világ figyelmét hazánkban. A külföldi szakkiál­lítások mintájára nálunk is meg­valósított beutaztatóbörze az ősz derekán fogadja a külföldi utazási irodák és a szaksajtó képviselőit, akik megismerked­hetnek a hazai kiállítók, szállo­dák, éttermek, utazási irodák és programgazdák ajánlataival. A BKK-ban felállított egyenstan­­dokon csupán másfél napon ke­resztül kínálják a turizmushoz kapcsolódó portékát a kiállítók. A szakkiállítást fakultatív prog­ramok követik, igény szerint az egész országban. Az egész bör­ze szervezésében idén a legna­gyobb szerepet a Magyar Turisz­tikai Szolgálat vállalta fel, amely a turizmus főosztály marketingfeladatokat ellátó részvénytársasága. Idén különleges lehetőséget kínál a Welcome to Hungária résztvevőinek, hogy a rendez­vénnyel egy időben és gyakorla­tilag azonos helyen rendezik a Dunabörze elnevezésű szakkiál­lítást, amely a Duna menti orszá­gok turisztikai vására, így a po­tenciális vásárlók többszöröse érkezik Budapestre, és ebből a lehetőségből biztosan tőkét ko­vácsolnak a magyar kiállítók. Nagy Ákos ■ A tavalyi szezont már fújhatjuk ■ Olcsó munkaerővel dráguló árucikkeket A KULTÚRA NEM KAMPÁNYTERMÉK A külföldi turisták hozzánk csábításában fontos szerepet játsza­nak azok a kulturális események, rendezvénysorozatok, amelye­ket az állam támogat. Ilyenek a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), a Budapesti Búcsú, a Budapesti Őszi Fesztivál vagy az egész éven végighúzódó '96 Magyarország. Ezek legfőbb érté­ke, hogy az országimázst javítják. Finanszírozásuk és reklámozá­suk tehát fontos kérdés, így látja ezt Klenjánszky Tamás is, a BTF igazgatója: - Az elkésett költségvetések miatt gyakran drágán vásároljuk meg a nyilvánosságot. Így van ez például a '96 Magyarország esetében, ahol a félmilliárdos - marketingre szánt - összeg ugyan nagy pénz, de sokkal hatékonyabban lehetett volna fel­használni, ha előbb áll rendelkezésre. Hiányoljuk azokat a gaz­dasági intézkedéseket, szabályozókat is, amelyek elősegítenék a legnehezebben megtérülő kulturális turizmus fellendülését. Szerettük volna a millecentenáriumi eseménysorozatot iga­zán emlékezetessé tenni, hogy értelme legyen a többéves ide­genforgalmi fejlesztési programnak. A fesztiválszövetség közgyűlésén azonban világossá vált, hogy hiába dolgozták ki tagjaink a maguk művészeti ágában a visszatérő rendezvénye­ket, azok egymásra épülő hálózatát, hiába kaptunk kedvező visszajelzést a turisztika felelőseitől, az expoirodától, a támoga­tások csak nagyon gyéren csordogáltak. A színvonalukban pro­fesszionalista produkciókat rendező kulturális szervezetek egy része védekező pozícióba került, másoknál pedig még rosszabb lett a helyzet, mint korábban. Önfegyelemmel fogalmazzuk meg igényeinket a gazdasági nehézségek miatt, de ellentmondóak azok az adatok, amelyek a millecentenáriumi eseménysorozat és a '96 Magyarország rendezvényeinek költségeiről szólnak. Nem tisztázódtak bizonyos szerepek sem. A marketingesek­nek nem az események üzenetét kellene meghatározniuk, ha­nem az eszköztárat felvonultatniuk és működtetniük. Olyan szlo­genek születtek az elmúlt időszakban, amelyeknek semmi közük az ország igazi értékeihez. Magyarország Európa rejtett kincse? A magyar értékek sohasem maradtak rejtve a kontinens elől. FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP Гб(0ТШ M­TI

Next