Reform, 1996. május-auguszus (9. évfolyam, 18-33. szám)
1996-07-09 / 27. szám
városi önkormányzat újólag szabályozza a taxiviteldíjakat. A Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének (FODSZ) elnöke, Horváth Pál egyúttal a Rádiótaxi elnök-igazgatója is. - A taxisok, valamint a fuvarozó vállalkozók országos szövetségeivel együtt kezdeményezzük, hogy a fővárosi önkormányzat szüntesse meg az eddigi nyolctarifás árrendszert, és tegyen javas Ismert rossz hírünk Két olasz üzletember beszélget a Budapest felé tartó vonaton. Egymást világosítják fel, hol hogyan nem szabad Budapesten taxiba ülni. „Ha pályaudvaron fogsz egy kocsit, és egy elegáns hotel nevét mondod be, ugyanarra az útra talán a tízszeresét is elkérik annak, mint ha hétköznapi címre mennél.” Adogatták egymásnak a jobbnál jobb tippeket, az ötleteket, hogy mire kell feltétlenül odafigyelni, abban azonban kölcsönösen egyetértettek: a taxis hiénákat legjobb messzire elkerülni, az emblémások, ha zsiványkodnak, visszakereshetők... latot a Pénzügyminisztériumnak, a Versenyhivatalnak meg az APEH-nek, hogy a viteldíj kilométerenként egy liter, a kiállási díj fél liter, a várakozási díj pedig háromnegyed liter 98 oktános benzin ára legyen... - Taxis körökben úgy hírlik, hogy az érdekvédelmi szervezetek nem választott testületek, önök fél évtizede úgy kerültek elő a taxisblokád idején, mint a bűvész kalapjából a kisnyúl... - Szó sincs róla. Mindhárom szakmai szervezet alulról építkező, legitim szövetség, bár kétségtelen, hogy ezt nem mindenki ismeri el a pályán. Elsősorban azok kérdőjelezik meg - időnként - a legitimitásunkat, akiket különböző eszközökkel kénytelenek voltunk, vagyunk rászorítani, kényszeríteni a korrekt üzleti magatartásra... - Ugyanezek a szervezetek - személy szerint ön is - annak idején helyeselték a nyolcféle tarifájú órák beszerelését... - Ellenkezőleg. Kezdettől elutasítottuk és tiltakoztunk. Nincs semmiféle vezérelv, ideológia vagy szabály arra, hogy a taxis kinek mikor milyen tarifát kapcsolhat. Kizárólag a nagyobb, szervezett taxis cégek teszik kötelezővé az utas számára követhető elszámolást. Ezt a mostani követhetetlen rend- Aranykezű szerelő Sokan és jól élnek a taxisokból. Nekik mindenki tartja a markát. Ha az autóval van valami gond, mindent pontosan, kiváló minőségben kell helyrehozni. S ha lehet, azonnal. A kocsi nem állhat. Az egyik autószerelő, akihez szinte csak taxisok járnak, igazán nem panaszkodhat sem rájuk, sem pedig arra, hogy nincs munkája. CB-n vagy telefonon bejelentkezve, percre pontosan érkeznek a kocsik. - Az új tarifarendszer talán közelebb lesz a reális árhoz. Bár a taxis most sem annyira az utast, mint inkább az APEH-et veri át. Működik a radír. - Ki szereli be? - Ez az igazán vállalkozásbarát rendszer: ugyanazok hitelesítik és pecsételik az órákat, akik felszerelik. Szabottak az árak, a berendezés műszaki paramétereitől függően: 15-30 ezer forint között mozog a radír beszerelési tarifája. Okosan ugrik pár száz forintot az óra, köhögésre, fékezésre vagy bármi más jelre is. De ne legyünk igazságtalanok, nem könnyű a taxisoknak sem. Sokat költenek, naponta többször hazardíroznak. A címre indulókat, ha késnek, letiltják. A többség teljesen normális: korrekt, becsületes magyar vállalkozó. Nem ők tehetnek arról, hogy ily korban élnek... - Vontak már be végleg taxisengedélyt? - Hallottam egyszer valami ilyesmiről, de az nem Magyarországon lehetett. Nálunk, ha ilyen történne, az illető fél óra múlva újra kint lenne az utcán, s a felesége alkalmazottjaként ismét hiénázna. - Ilyen könnyű lekottázni a papírokat? - Papírokat? Hát van olyan közöttük, aki még a jogosítvánnyal sem büszkélkedhet. A pályaalkalmasságiról már nem is beszélek... Egyikük ötször bukott meg a PÁV-2 vizsgán, hatodikra aztán vett egyet. Nemsokára jön, ha akarja, megvárhatja. Megéri, mert nagyon csinos... - Akad köztük bűnöző is? - Ritkaság. Mert ember nincs, akinek ha másutt megszaladna, ezt a munkát kamuból csinálná. Bár Bécsben és Svájcban pihentetnek közülük egy-két kábítószeres futárt. - Mennyit kereshetnek a taxisok? - Találgatni lehet... A könyvelőik szerint a minimálbért. De jó néhányan ebből is tudnak takarékoskodni, mert egyre több a sokmilliós autócsoda, amelyet aztán két-három évente le is cserélnek. - S mit tesz a kamara? - A taxis szervezetek tevékenysége nem elég hatékony. A kamarák egymást címkézik, egymást kölcsönösen gittegyletnek tartják, miközben a taxisok valamennyiüket így minősítik. Valami politikai érdek is sejthető a háttérben: a taxisok körében ne legyen rend soha többé, hogy ne lehessen olyan szervezett erő, amely képes volt végigcsinálni az emlékezetes taxisblokádot. Persze ez már nem kamarai kérdés... Sokat tehetne az egyik volt kolléga, aki most éppen főpolgármester. De úgy tűnik, könnyen és gyorsan felejt... GAZDASÁG Horváth Pál: „Az utasokkal együtt közös az érdekünk: egységesek legyenek a taxitarifák." шж reform FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP