Reform, 1998. április-június (11. évfolyam, 14-26. szám)

1998-04-14 / 15. szám

címlapsztori nek lehetősége van mintát ad­nia, elsősorban a hitelességét kell megőriznie, a saját érték­ítélete szerint Dolák Saly üzenetet is kül­dött most - mindenkinek. így szól: A szél fú, a zöld fű, a föld kering, de a nap korong. * * * Csonka András éppen na­gyon rekedt, beszélgetés közben időnként kipróbálja a hangját, s csak a fejét csó­válja: aj-aj, sehogyan sem jó ez, s este előadás lesz, a Ho­tel Menthol. András tudja, hogy most neki áll a zászló, fut a szekér, s boldog is ettől. De nem szereti, ha sztárnak nevezik.- Magyarországon szó sincs sztárságról, legalábbis úgy nem, ahogyan ezt az emberek elképzelik. A régi­ek, Tolnay Klári, Gábor Mik­lós, ők igen, nem afféle fel­kapott és elfelejtett embe­rek. Tudom, én mostaná­A srácok a Kifutó sztárven­dégei voltak, s egyáltalán nem tűntek félénknek. Csak a nevük az: Shy guys. Kozsó, az Ámokfutók pro­duceri talentummal is meg­áldott énekese hozta össze, sok száz fiatal fiút meghallgatva. A cél az volt: a fazonok illeszke<|je- nek, egészítsék ki egy­mást, s ha színpadra áll­nak, hát kápráztassák el a közönséget. meze van, de tudja azt is, mi­lyen megalázó helyzetekbe kell süllyednie ahhoz, hogy támogatókat is szerezzen, ha különlegeset, jobbat sze­retne bemutatni az átlagnál.- Októberben újabb le­mezfelvételt tervezek, s tu­dom már, mi vár rám. Nem örülök neki, de nem tudom kikerülni. Nekem nagyon fontos, hogy amit teszek, az közelítsen a tökéleteshez, és bevallom, élvezem - leg­alábbis többnyire -, hogy is­mernek. Vannak rossz per­ceim, amikor a média olya­nokat ír vagy mutat ró­lam, amihez nincs közöm. Mond­ják, mindegy, mit ír a saj­tó, rosszat vagy jót, az a lényeg, hogy beszél­nek rólad. Én •nem így ér­zem, s egyelőre még nem találtam ki ellene a vé- dekezést. Nem titkolom azt sem, hogy az eszemmel tu­dom: egyszer vé­ge lesz a ragyogás­nak, de rágondolni is félek. Aki egyszer tün­dökölt, aligha tud bele­simulni ismét a szürke­ségbe. Éppen ezért igyekszem több lábon állni, színész vagyok, éne­kes, műsorvezető, s várnak még nagy kalandok. És na­gyon nem szeretném elfe­lejteni, amit Gregor József mondott egyszer: a maga- biztosság megöli a művé­szetet.- Identitásunkat megőriztük, fenntartva, hogy a magyar művészekkel mi dolgozunk- így Pásztor. - Hogy milyen egy sztárjelölt? Legyen meg­felelően exhibicionista, égjen a szeme, amikor találkozom vele, jelezze, hogy nem ismer lehetetlent. De legyen ere­dendő esze is, tudja, mikor szállhat el. Akkor, amikor az­zal foglalkozunk, hogy meg­alkossuk őt, aligha lenne jó ez az állapot. Én úgy gondo­lom, a siker belső tartást is ad­hat, ha felismerik azt, s kon­zerválható a jó idő a rosszabb napokra. S hogy mikor lehet tudni, hogy egy alig-sztár elszállt? Hát onnan, mondja Joós Ist­ván, a cég marketingmene­dzsere, hogy klipje forgatása­kor hirtelen ragaszkodni ban külön fakkok vannak a kazettáknak, a MaLeVa jel­zésűbe például azokat teszi, amelyekkel majd lesz valami.- A show-business nagyon drága dolog, nem nagyon le­het hosszasan próbálkozni. Amibe belevágunk, annak működnie is kell. Öt-tíz millió forint a minimum, amit bele kell tenni a leendő művész­be, csak hogy sikergyanús le­gyen. S akkor még gondolni kell a jövőre: a közönség bi­zonytalanságát a promóció és a reklám úgymond helyé­re teheti, de van, amikor ez sem segít. Mert vannak csalódások is. Furcsa módon többnyire a szakma áll kissé értetlenül egy-egy új sztárjelölt előtt. Ép­pen ezért nagyon fontos, ban előtér­be kerültem, s ismertsége­met a Família Rt.-nek és a Tv2 Kifutójának köszönhetem. Egy színész, le­gyen bár olyan tehetséges, mint a nap, ha csak szín­házában látható, aligha számíthat ar­ra, hogy felismerik az utcán. Az ismert­ségnek pe­dig ára van. Csonka And­rás már meg­tapasztalta, hogy jó, nagyon jó, ha az embernek le­Minimális milliók Az egykori Neoton sztárja. Pásztor László 1990-ben gondolt egy nagyot, és átállt a má­sik oldalra: a színpadot felcserélte egy irodá­val, amely leendő sztárok menedzselésével foglalkozik. Ez volt a Magneoton, amely 1993 januárjában megvétetett, s azóta War­ner Music Hungary néven dolgozik. kezd három lökhaj- tásos harci repülő azonnali megrende­léséhez.- Nagyon sok pénzt fektetünk be egy-egy produkció­ba, s ezt vissza is sze­retnénk kapni - mondja Joós. - így lenne az ideális. Per­sze, vannak buká­sok, de a tapasztalat már megtanított ar­ra, hogy ezek le­hetőségét a mini­mumra csökkent­sük. Pásztorék havon­ta félszáz demoka- zettát hallgatnak meg önjelölt vagy frissen felfedezett al­kotóktól. István vég­zi a munka dandárját, kocsijá­Ko reform FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék