Reform, 1998. július-szeptember (11. évfolyam, 27-38. szám)
1998-07-14 / 28. szám
Bármennyire tetszetős szobadísz Zorkóczy Gyula árnyas erdőszélje a virágos patakparttal és a vízben lábát áztató ifjú hölggyel, az olajképet mégsem sikerült előzetesen saccolt árrésében értékesíteni (25-30 000 ATS), hanem alacsonyabbról indították és ott szólalt meg a csengő a 20 000 schillinges kikiáltási árnál. A párhuzam kedvéért hadd említsük itt meg az aznapi, budapesti aukció két kisebb méretű olajképét, ugyanettől a festőtől. Az egyiken a vadvirágos réten legelteti libáit a kis pásztorlányka, és a valóban hangulatos munkáért eredetileg 36 000 forintot vártak, de sikerült feltornászni a licitálás során majdnem duplájára, 55 000 forintra. A másik képen szénakazlak voltak, de 26 000- ért sem keltett érdeklődést a jelenlévők körében. A Dorotheumban legalább olyan rendszeresen jelen van egy másik, igen termékeny kismester is - Neogrády Antal akárcsak a magyar műkereskedelemben. Bécsben most fásbokros csalitban andalgó szerelmespárját viszonylag jutányosan vesztegették 20- 22 000-ért, mégsem „harapott rá” senki. Nagyháziéknál a kamaraárverésen hiányzott ugyan, de az előző festményaukción hét kép szerepelt tőle, és ebből csak kettő nem kelt el, az is az akvarellek közül. (A Lányok az úton 34 000-ért és a Gémeskútnál 48 000-ért maradt vissza, míg a Leány a sziklaszirten 32 000 Ft-os kikiáltási áron lelt új tulajdonosra és a Hölgy a mezőn 40 000-ről 48 000-et ért el, akárcsak az édeskés Téli vadászat). Valódi összehasonlítási alapot viszont inkább az olajfestmények jelenthetnek. Egy nagyméretű dombvidéki táj libapásztorlánykával és jegenyesorral, háttérben falucska templomtoronnyal - Nyári délelőtt címmel 240 000 helyett 260 000-et szezon pangása ott is érezhető, így a kismesterek közül - a mérsékelt árak ellenére - meglehetősen sok visszamaradt, ért meg valakinek, míg a még inkább képes levelezőlaphoz hasonló pipacsos mezőt városi dámával „csak” 130 000 forintos kikiáltási áron értékesítették. Rainerné Istvánffy Gabriella sorozatban gyártott zsánerképei éppúgy kifogyhatatlan epizódszereplői a bécsi műkereskedelemnek, mint a budapestinek. A széles skálájú kínálatban ennek a műfajnak is megvan a maga közönsége. Most Bécsben mégis visszamaradt a cica a szarvasbogárral, pedig az olajjal kartonra festett munkát 18-25 000 ATS között kínálták. Nagyházinál korábban hasonló sorsra jutott egy 90 000 forintért megszerezhető kartonja, pedig ezen egy másik, garantált sikertémát ábrázolt: kotlóst csibéivel. Kor- és sorstársa - Henczné Deák Adrienne - viszont kizárólag virágcsendéletekre szakosodott egy életen át, és ezek nélkül nincs manapság licitálás sem az osztrák, sem a magyar fővárosban. A Dorotheumban sárga és fehér dáliái hervadoztak a cserépedényben mindhiába (30- 35 000 schillingért), míg Nagyháziék június eleji nagy aukcióján ugyanezt a témát üvegvázával 170 000 helyett 220 000 forintért szerezte meg valaki, és a vörös meg a fehér pünkösdi rózsák árát ugyanennyiről 26 000 forintra verték fel a licitálás során (ezúttal rézedényben). A továbbiakban már hazai párhuzamok nélkül soroljuk a bécsi magyar kínálatot. A századvégen elhunyt Mesterházy Kálmán fűben hasaló kutyusát olajjal festette le avászonra, de nem aratott különösebb sikert (15-20 000 ATS), akárcsak az akkor született Kolosváry Zsigmond, aki évtizedekkel később is hasonló modorban ábrázolta cicáit egy csibével - mintha megállott volna az idő - (20-25 000 schillinges sávban). A felvidéki Hamza János Bécsben telepedett le később, és ott festette ovális leányfejtanulmányát a húszas években (30-35 000 ATS), amely éppúgy nem kelt el, akárcsak ennek duplájáért indított enteriőrje, amelyik Mária Terézia schönbrunni szalonját ábrázolta, olajban, lenvászonra. Végül a müncheniiskolás Kern Ármin nemcsak az osztrák, hanem a délnémet területeken tartott árveréseknek is rendszeres szereplője. Korábban a Dorotheum salzburgi filiáléján rendezett árverésen visszamaradt ugyan egy 1882-es datálású Magányos muzsikusa (képünkön reprodukálva) 40 000 schillingért, akárcsak most egy kissé száraz humorú, vérszegényen pingált hegedűleckéje a reverendás pappal (25-30 000 ATS). Ámde minden jó, ha jó a vége - a sokkal drágább Borpincében megérdemelt sikert aratott vérbő koloritjával, életteli hangulatával, amikor az előzetesen elvárt 70-80 000 ATS helyett kereken 90 000 schillingnél szólalt meg a csengő a második emeleti Ludwigstorff-teremben, a Dorotheum pompás palotájában, a ház bevett szokásai szerint. Wagner István Sikertelen kismesterek A véletlen úgy hozta, hogy Nagyháziék kamaraárverésével azonos napon - június 16-án - tartották a bécsi Dorotheumban is a múlt századi festészet aukcióját. Ahogyan az a császárvárosban történni szokott, a 231 tétel között ismét akadt tucatnyi magyar piktor. Ám a nyári Kern Ármin: Magányos muzsikus (1882) FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP Гб(0ГП1 RÉGISÉG