Reformátusok Lapja, 1980 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1980-01-06 / 1. szám
Imahét 1980 Amikor a gyülekezetben közösen imádkozunk, az mindig az igehallgatás, igetanulmányozás alkalma is. Úgy is mondhatnánk: ilyenkor különösen is az olvasott Ige vezeti gondolatainkat. A mostani imahéten is elsődleges feladatunk Isten Igéjének helyes megértése. A megértett és elfogadott igére visszhang a mi imádságunk. Az Ökumenikus Tanács tagegyházai, gyülekezetei, így református egyházunk gyülekezetei, az Egyházak Világtanácsa nagy közösségével karöltve, ebben az évben is megtartják a már kialakult jó testvéri közösségben az imahetet. Ebben az esztendőben imádságaink középpontjában az úri imádságnak ez a mondata áll: „Jöjjön el a Te országod!” A témát az ausztráliai egyházak javasolták és az NDK egyházainak ökumenikus csoportja dolgozta fel. Az imahét anyagát két részben közzétéve bízunk abban, hogy — mint minden évben — olvasóink ezúttal is örömmel fogadják és szívesen felhasználják azt a testvéri együttlétek során. Legyen ez az imahét is annak a bizonyságnak az alkalma, hogy Isten előtt minden gondolatunkat feltárhatjuk, egész szívünket megnyithatjuk, mindent az ő színe elé vihetünk, hogy ő a mi gondolatainkat, érzéseinket helyes mederbe tereli. Legyen a mostani közös imádságunk az egész egyház tevékenységének része. Gondoljunk arra, hogy amennyire helye van a keresztyén életben az egyéni imádságnak, ugyanannyira helye van a közösségi imádságnak is. Felfrissítheti az elfáradt közösségeket, bátoríthatja és felemelheti az egyes csüggedt keresztyéneket, felkészíthet a jobb szolgálatra. Hadd idézzük most az Egyházak Világtanácsa által az imahétre kiadott tanulmányi anyag néhány mondatát: „A közös imádságban Jézus nevében mindent Isten elé vihetünk, ami közösségi, társadalmi életünk, vagy egész mai világunk égető kérdése. A valódi imádság sohasem szűkül be, nem elszigetel másoktól, éppen ellenkezőleg: ablakot tár, kiszabadít önzésünk börtönéből, felkészít a világban való szolgálatra. Amiért már imádkoztunk, azért dolgozni is jobban tudunk. Imádságunk, szavunk és cselekedetünk összhangban kell hogy legyenek egymással, így egészséges a keresztyén élet. Sem egyénileg, sem gyülekezetileg nem maradhatunk az imádság »megdicsőülésének hegyén«, hanem vissza kell térnünk az emberek közé szolgálatra. Nem maradhatunk állandóan az imádság »belső szobájában«, hanem az erőnyerés után, megújult lélekkel végezhetjük napi feladatainkat, lehetünk embertársaink segítségére.” Úgy gondoljuk, hogy ilyenformán az idei imahét a keresztyének egységének, az egész emberi közösséghez való tartozásunknak újabb kifejező alkalma lesz, melynek során azt kérjük, hogy Isten szeretetének erői, országának kincsei áradjanak szét ebben a világban, amikor így imádkozunk: „Jöjjön el a Te országod!” Komlós Attila Ülésezett a Zsinati Tanács A Zsinati Tanács — dr. Bartha Tibor püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és dr. Zsebők Zoltán főgondnok, a Zsinat világi elnöke vezetésével — december 18-án ülést tartott Budapesten. A tanácskozások középpontjában a Magyarországi Református Egyház jövőbeni feladatainak körvonalazása állott. Dr. Zsebők Zoltán világi elnök nyitotta meg a Zsinati Tanács ülését Kovách Attila dunántúli püspök bevezető áhítata után. Széles kitekintésű megnyitó beszédében a világban élő egyház s benne a magyar református egyház folyamatos önmegismerésének szükségességével, a hit és a tudomány kapcsolatával, az ebből eredő humanizmus alapvető kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy ez a humanizmus a közös alapja a hivők és nem hivők közötti együttműködésnek. Behatóan elemezte a vallás, az egyén, a közösség és a társadalom közöti kapcsolatokat, rámutatva a technológiai fejlődés öntörvényűségében rejlő veszélyekre, a környezetszennyeződés fokozódó ártalmaira, s az egész emberi kultúra és civilizáció létét fenyegető fegyverkezés kiúttalanságára. A jövőre vonatkozóan kiemelte, hogy egyházunk keresztyén töltetű humanizmusa fenntartás nélkül tevékeny részvállalója a jobb társadalom felépítésének. Különösen fontos szolgálati területnek jelölte még továbbra is a diakóniai szolgálatot, az egyre inkább iparosodó és urbanizálódó társadalomban élő keresztyének sajátos lelkigondozását; az új társadalmi rend azon törekvéseivel együtt való szolgálatot, melynek célja, hogy az ember jólétben, megbecsülten éljen, hogy az ember cselekedeteinek ne az önérdek, a haszon legyen a rugója és célja. Végezetül hangsúlyozta, hogy a református egyháznak nemcsak fel kell ismernie a jövőben előtte álló feladatait, hanem meg kell tanulnia a közös munka módozatait, melyek lehet, hogy a múlt évtizedtől eltérőek lesznek, de a célkitűzésekben változatlanul, sőt fokozottabban az embertestvérek boldogulásának előmozdítását kell szolgálniuk. A Zsinati Tanács ülésének formális megalakulását követően dr. Bartha Tibor püspök tartotta meg elnöki jelentését. Az egyház szolgálatát és a jövő feladatait áttekintő beszámolójában a püspök hangsúlyozta, hogy a magyar református egyháznak a szolgáló egyházról nyert felismerései elsőrenden a gyülekezetekben kell hogy gyümölcsöt teremjenek: a gyülekezetek szolgáló közösséggé válnak oly módon, hogy Isten Szentlelke vezetésével megújulnak a nagy parancsolat betöltésében, az Isten tiszteletében és az ember szeretetében. A népegyházi keretben élő és a múlt beidegzettségeit még sok tekintetben magukon hordozó gyülekezetek a jelenben élik át ennek az újulásnak a folyamatát. Ennek a megújulásnak a része az evangélizációnak szentelt fokozottabb figyelem és gyakorlat; Krisztus egyháza megismerésének fokozott igénye; ebből fakadóan a szeretetszolgálat további mélyítése, különösen is a diakóniai bizottságok által; a társadalom életében való felelős részvétel, a keresztyén békeszolgálat, a hazai társadalmi erőkkel és a nemzetközi egyházi szervezetekkel karöltve. E pontok freható elemzése után a püspök javaslatot tett a Hazafias Népfront vezetőinek az egyházak vezetőivel történt találkozásával és a leszerelés ügyével kapcsolatos határozat illetve nyilatkozat meghozatalára. Végezetül az egyházunk egész közösségét érintő két ügyről szólt: a Schweitzer Otthon elkészültéről és az új feladatról a Ráday Kollégium felújításáról. A Zsinati Tanács délutáni ülésszakán — melyen a világi elnöki tisztet dr. Esze Tamás, a dunamelléki egyházkerület főgondnoka töltötte be — a Zsinati Tanács jelentést hallgatott meg és határozatot hozott a nők egyházi szolgálatával foglalkozó tanulmányi bizottság megalakulásával, valamint az ösztöndíjbizottság megalakulásával kapcsolatban. Ezt követően a Tanács jelentést hallgatott meg a diakóniai szolgálatról, majd a Schweitzer Albert Otthon felépítésének anyagi költségeiről, majd határozatot hozott a Bethesda Központban létesítendő Diakóniai Szakkönyvtárról, a dunaalmási egészségügyi gyermekotthon megújításáról, a továbbiakban pedig a diakóniai bizottságok és a diakónusképzés ügyével foglalkozott, s tervezetet fogadott el az „1980 — Fogyatékosok éve” programmal kapcsolatban. A Zsinati Tanács új eljárást fogadott el az egyházi műemlékek helyreállítására vonatkozóan, s határozatot hozott egy, a gyűjteményi szabályzat ügyével foglalkozó bizottság megalakítására. A Fáday Kollégium újjáépítési tervéről szóló jelentés meghallgatása után a Tanács az országos egyház figyelmébe ajánlotta a terveket, kérve a gyülekezetek támogató segítségét. Az 1980. esztendőre vonatkozó tervekkel foglalkozva, a Zsinati Tanács határozatot hozott több kiemelkedő egyházi évforduló méltó megünneplésére vonatkozóan. A továbbiakban jelentéseket hallgatott meg a vegyes házasságok ügyével kapcsolatos felmérés alapján készített tanulmányi anyagról, a cigányoknak a gyülekezeti életben való részvételét vizsgáló felmérésről, a jövőben megrendezendő ifjúsági konferenciák ügyéről. Ezt követően, a szakjelentések után, foglalkozott a Magyarországi Református Egyház elmúlt esztendei külügyi tevékenységével és az ide vonatkozó 1980-as tervekkel, az egyház sajtótevékenységének helyzetével, tanulmányi tevékenységével. A Zsinati Tanács úgy határozott, hogy felélénkíti az egyházmegyei és az egyházkerületi szakelőadók szolgálatát, s ennek érdekében 1980-ban három szakelőadói konferencia megrendezéséről döntött, a diakóniai, a sajtó és a műemléki előadók részére. Ezután a Zsinati Tanács jelentéseket hallgatott meg a teológiai doktoravatásokról, a teológiai akadémiák levelező tagozatainak működéséről, végül megállapította az egyházi intézmények 1980-ra vonatkozó költségvetéseit XXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP 1980. JANUÁR 6. Dr. Zsebők Zoltán megnyitja a Zsinati Tanács ülését. Mellette dr. Bartha Tibor püspök Az Ökumenikus Tanács elnökségi tanácsának ülése A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökségi tanácsa december 17-én ülést tartott, dr. Bartha Tibor püspök elnökletével. D. dr. Ottlik Ernő evangélikus püspök bevezető áhítata után dr. Bartha Tibor püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Megemlékezett a Tanács időközben elhunyt tagjairól, akiknek a helyére, mint alelnököt, kooptálták Kovách Attila dunántúli püspököt és dr. Nagy Józsefet, a Szabadegyházak Tanácsa ügyvezető elnökét. Megemlékezett D. dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspökről, a Tanács tiszteletbeli elnökéről, abból az alkalomból, hogy a közelmúltban töltötte be 75. életévét. Ezt követően áttekintette az Ökumenikus Tanács 1979. évi tevékenységét. Kiemelte az egyetemes imahét jelentőségét, utalt a világ eseményeire reagáló közös állásfoglalások jelentőségére, a különböző nemzetközi egyházi konferenciákra összeállított közös tanulmányi anyagokra, majd összefoglalta a kiemelkedő egyházi eseményeket. Az Ökumenikus Tanács közösségének szolgálatát jellemezve kiemelte, hogy az elmúlt esztendőben is növekedett a Tanácsban tömörülő egyházak közös tevékenysége, amelynek jellemzője a konfesszionális körben erősödő, ám mégis ökumenikus szellemű szolgálat. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy fokozódott az ökumenikus munka és az egyes gyülekezetekben végzett szolgálatok közötti összhang. A jövő feladatait érintve, a püspök utalt a Hazafias Népfront vezetői és az egyi házak vezetői közötti, közelmúltban lezajlott találkozóra és aláhúzta: a magyar nép ügyei továbbra is az Ökumenikus Tanács érdeklődésének a középpontjában állnak. Ezt követően dr. Profile Károly főtitkár tett jelentést a Tanács elmúlt évi munkájáról, majd megtárgyalták az 1980-ra vonatkozó ökumenikus terveket. Az Ökumenikus Tanács nevében D. Káldy Zoltán evangélikus elnök-püspök köszöntötte dr. Bartha Tibor püspököt, abból az alkalomból, hogy 20 esztendeje tölti be a Tanács elnöki tisztét. Bartha püspök szolgálatát meleg szavakkal értékelő köszöntőjében Káldy püspök elmondotta, hogy az elmúlt 20 év során az ökumenikus Tanács közössége elmélyült, teológiai bázisa határozottan körvonalazódott, nemzetközi összefüggésben a magyar ökumené tekintélyre tett szert, és társadalmunkban megbecsült helyet foglalt el. Ezt követően az ökumenikus Tanács elnökségi tanácsa két nyilatkozatot fogadott el: az egyiket a Hazafias Népfront vezetői és az egyházi vezetők közötti találkozással kapcsolatban, a másikat pedig a leszereléssel kapcsolatban. Ezeket lapunk más helyén ismertetjük. Végezetül az elnökségi tanács meghatározta az 1980. évre szóló költségvetést, majd az Ökumenikus Tanács tisztújító közgyűléséről határozott, amelyet 1980. január 8-án tartanak. Zsinati tanácsos: dr. Aranyos Zoltán Mint ismeretes, Kovách Attila zsinati tanácsosnak a dunántúli egyházkerület püspökévé történt megválasztása folytán, őt a Zsinat elnöksége zsinati tanácsosi tisztétől — annak megállapításával, hogy a Zsinati Iroda Kovách Attila lelkiismeretes és hozzáértő zsinati tanácsosi működése mellett a nyugodt, kiegyensúlyozott és eredményes munka színtere volt — 1979. július 31-i hatállyal felmentette. Ezt követően a Zsinat elnöksége dr. Aranyos Zoltán osztályvezetőt bízta meg 1979. augusztus 1-i hatállyal a Zsinati Iroda munkájának vezetésével. A Zsinati Tanács december 18-i ülése dr. Aranyos Zoltánt, a Zsinati Iroda tanulmányi osztályának vezetőjét, a Felekezettudományi Intézet igazgatóját zsinati tanácsossá választotta.