Reformátusok Lapja, 1980 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-23 / 12. szám

Szalagavató a Református Gimnáziumban A debreceni Református Gim­názium negyedik osztályai feb­ruár 16-án, a Kollégium zsúfolá­sig megtelt dísztermében tartot­ták szalagavató ünnepélyüket, amelyen jelen volt dr. Bartha Ti­bor püspök is. Kiss László igazgatóhelyettes, a IV A osztályfőnöke köszöntöt­te a vendégeket, majd a diákok adtak igényes irodalmi műsort. A szalagtűzés előtt a IV B osz­tályfőnöke, dr. Nagy Mihály szólt a diákokhoz, a többi között hang­súlyozva: „Bízom benne, jól meg­értettétek, hogy a tudás és a hit nem ellentétes, vagy egymást kizáró­ dolgok, hanem egymást kiegészítik és életeteket telje­sebbé teszik. És itt nem akartok lemondani egyikről sem.” „Hit, tudomány és a jövő” címmel a budapest-északi egyház­megye tanulmányi hetet rendezett, presbiterek és gyülekezeti mun­kások részére márgius 90 k­1-ig, felváltva a Szabadság téri és a Gorkij fasori egyházközség, gyü­lekezeti termében.­­ Az­ előadások címe, illetve az előadók a követ­kezők voltak: Dr. Boross Géza budapesti lel­kész: „A hit a­­remélt dolgok­ban való bizalom”, dr. Pröhle Ká­roly evangélikus teológiai profesz­­sz­or: „Egyház és társadalom”, dr. Bolyki János szentendrei lelkész: „A hit és a természettudomá­nyok”, dr. Hegedűs Lóránt hidasi lelkész: „Az eszkatológia és a fu­turológia”, dr. Szesztay András szociológus: „Emberi környeze­tünk jövője”, dr. Cseh-Szombathy László, szociológus. ..A népesedés és a jövő”, dr. Harsányi István pszichológus: „A technika kora emberének lelki élete”, Claus Ehrler (NSZK) a KEK munkatár­sa: „A jövendő a béke emberéé”. Az összejöveteleket az előadá­sok után a helyi lelkészek: Kar­­say Dezső és Adorján József áhí­tata fejezte be. nelmi példák szemléltetik: igaz­ság, irgalmasság, hűség, bizalom, szabadságszeretet — az emberi élet legerősebb fundamentumai — nem üres szavak, hanem az igéből, táplálkozó, élet mindenna­pos­ cselekedetei. A technikai eljárásról szeret­nénk valamit hallani. Hogyan készülnek ezek­­ a nagy dom­borművek? — Elég hosszadalmas eljárás­sal. Egy négyzetméternél nagyobb felületen, háromcentis agyagalap­ra jön a plasztika. ,A mintázás befejeztével száradni hagyjuk, de csak annyira, hogy még félke­mény, vágható állapotban marad­jon. Ekkor éles késsel feldara­boljuk, lehetőleg a rajz vonalai mentén. Következik a festés, pasztell színekkel. Utána az ége­tés, 940 fokos kemencében, nyolc órán keresztül. Végül a darabok összeillesztése és az úgynevezett pa­tin­ázás. A Sajtóosztálynál kapható fladag-plakett, és kisebb mé­retű kép milyen módon ké­szül? — Mivel ezekből több példány szükséges, gipszlenyomatot és ke­­rámiasablont használunk. A fes­tés, égetés ugyanúgy megy. A zuglói templomban még egyéb kerámiaművek is van­nak? — Igen. 40X 40 cm-es nagyság­ban régi — főként erdélyi — templomok kazettás mennyezeté­nek" a motívumait dolgoztuk fel képpé. Nyolc ilyen van, kiegészí­tésül pedig keresztyén szimbólu­mok: kehely, kenyér, szőlő, bú­zakalász. "Ez utóbbiakat első mun­katársam, feleségem készítette. Csécsyné Mária asszony be­szélgetésünk közben fürgén dol­gozik. Tetszetős formájú váza gömbölyödik keze alatt. A pol­con néhány hasonló, igen szép virágmintával. Nyers formában szárad három-négy kecses an­gyalfigura. Ujjuk és szívük min­den mozdulatát áthatja az an­gyalok és­ emberek mestere,­­ Ko­vács Margit szelleme. Búcsúzóul megint visszakanyarodunk a fe­lejthetetlen művésznő személyé­re. Mária asszonyt kérdezem. Olvasóinkat is bizonyára érdekli. Mondjon még többet róla. . .Földre szállt angyal... Ha emberek között van szent, ő az volt. Kiváltságos dolognak tar­tottuk, hogy mellette lehettünk. Mindenkivel jót tett. Idős, beteg embereket,, művészeket, állatba­rátokat támogatott. Senkire nem tudott haragudni. Derűje, vidám­sága megváltoztatta környezetét. Csak rajongással lehet róla szól­ni. Egy évig tartó betegségét ,s hősiesen, türelmesen viselte. Amikor látta, hogy nincs gyó­gyulás, ő vigasztalt minket. A szívem szakadt meg, amikor fe­lém fordult szenvedő arca: Ugye fáj, Mária? íme. Kovács Margit hite, em­bersége, szeretetbe tovább él azok­ban, akik őt közelről ismerték. De önmagát „beleélte” alkotásai­ba. Kezének ügyessége, szívének melegsége árasztja a szépséget, lelki gazdagságot, erkölcsi tiszta­ságot. A szentendrei múzeumban vele magával találkozhatunk. (A jövőt illetően egyik nagy re­ménységünk lehetne, hogy ifjúsá­gunk, kortársaink többsége von­zódik ehhez a művészethez.) Ez a jóakarat,a szellem testesül meg a két tiszteletre méltó kera­mikus emberben. Csécsy Pál és felesége szolgálatára, életére, ke­zük munkájára olvasóink nevé­ben is kérjük Isten áldását. H.. Horváth György Budapesti lelkészei­ tanulm­ányi konferenciája Február 25.március 3-ig két csoportban tanulmányi, konferen­ciát tartott a két budapesti egyház­megye Mátraházán. Hétfőtől pén­tekig az idősebb lelkészek tanács­koztak­ a szolgálatukkal kapcso­latos teológiai és társadalmi kér­désekről. ..Kicsoda az ember?” címmel Parkas József és Békefi Lajos bevezetése nyomán a teo­lógiai antropológia kérdései ke­rültek napirendre. A konferencia kiemelkedő elő­adása volt dr. Balázs József, a Külügyi Kutató Intézet tudomá­nyos főosztályvezetőjének a nem­zetközi helyzetről adott elemzése. Magas tudományos színvonalon s vizsgálta a világhelyzetet, az­ ese­mények mögött rejlő okokat ku­tatva, s a kibontakozás útját és lehetőségét is feltárva. A tudomá­nyos igényű elemzést olyan élve­zetesen adta elő, hogy méltán ér­demelte ki a hallgatók tapsát. Az előadó kíséretében meglátogatta a konferenciát Fűzfa Imre, a Fő­városi Tanács egyházügyi titkára. Mind az előadás, mind az egy­házügyi vezető jelenléte erősítet­te azt a­­jó kapcsolatot, mely egy­házunk és államunk között fenn­áll, s azt a tényt, hogy államunk vezetői értékelik és fontosnak tartják az egyházak és a hivő emberek részvételét a szocialista társadalmi életben. Az „egyetemes papság” gya­korlati kérdéseiről Tánczos Zol­tán és Pánczél Tivadar tartott előadást. Elmélyült esti biblia­körökben a teljes írás fényében vitatták meg a lelkészek: „Az egyéni kegyesség”, „A szolgálat”, „A bizonyságtétel” és „A közös­ség” kérdését. Az idősebb lelkészeket már­cius 1-én a fiatalok népes serege váltotta fel. Ezen a konferencián a szolgálat gyakorlati kérdéseit vitatták meg. Adorján József be­vezetése nyomán: A gyermek­ek ifjúsági munka, valamint a konfirmációs előkészítés elvi és módszertani kérdései, majd P. Tóth Béla bevezető előadása nyo­mán a családlátogatás és a lel­­kigondozás kérdései indítottak­ el többórás, elmélyült megbe­szélést. Dr. Boross Géza arról tartott előadást: hogyan tükrö­ződnek a református teológiának korunk „kihívásaira” adott fele­letei igehirdetésünkben. A szom­­­bat délutánt a református önér­telmezés kérdésének szentelték. Komjáthy Aladár arról beszélt, hogyan tükröződik önértelmezé­­­seink a társadalmi szolgálatban, Takaró Tamás pedig arról, hogy hogyan érvényesül ez ökumeni­kus kapcsolatainkban, gyüleke­zeti szinten. Az előadások és megbeszélések jó alapvetését adta Komjáthy Aladár megnyitó- és Szél János reggeli áhítata. A konferencia vasárnap délelőtti úrvacsorái is­tentisztelettel zárult, melyen Adorján József Jeremiás 4:1—3 alapján hirdette az Igét. Az úrvacsorás közösség azt a bizonyosságot erősítette ben­lünk, hogy Isten nemcsak ad fiatal lel­készeket, hanem szemmel látha­tóan úgy formálja őket­, hogy szolgálatukat egyre inkább be tudják tölteni. —n —f Gyülekezeteink életéből A budapest-Frangepán utcai gyülekezetben március 23-án, délután 5 órai kezdettel, zenés áhítatot tartanak. A műsorban Hummel, Telemann,­­ Corelli, Händel, Faure és Bach művek hangzanak el. Az áhítatot meg­előzően, fél négykor „A Szent­föld ma” címmel előadás hang­zik el a templomban. „Kenyai napló” címmel a bu­dapest-Baross téri gyülekezetben (XIV., Szabó József u. 16.) dr. Pásztor Jánosné élménybeszámo­lót tart március 23-án, vasárnap délután 5 órakor. A geszt­eredi kicsiny gyüleke­zet az elmúlt évben — közel ti­zenötezer forint költséggel és id. Balogh József gondnok szervezé­sében jelentős önkéntes munká­val — renováltatta a templom utcai kerítését. Ez évben az ud­vari részen kívánják a templo­mot körülkeríteni. — özv. Rácz Ferencné és id. Balogh Józsefné értékes matyómintás terítőket készített és ajándékozott az úr­asztalára és a harmóniumra, me­lyeket február 15-én, ünnepi is­tentisztelet keretében vettek használatba. A bökönyi szórvány­gyülekezetnek pedig Farkas A­­d­­­rásné adományozott fehér selyem úrasztali térítőt. A kunmadarasi gyülekezet eb­ben az évben is eljuttatta ötezer­négyszáz forint pénzbeli és hat­ezer forintot, kitevő természetbe­ni adományát a tiszafüredi egész­ségügyi otthonnak. A nemesbikki gyülekezet tagjai az elmúlt esztendőben négy al­kalommal vettek részt, gyüleke­zeti kiránduláson, Sárospatak, Eger, Debrecen és Aggtelek kör­nyékén, 50—60 fős létszámban, egyik alkalommal a hejőbábai gyülekezettel közösen. E kirán­dulások során meglátogattak két szeretetotthont és átadták a gyü­lekezet ajándékát, az erdőbényei otthon­nak a gyülekezet asszonyai által készített száraztésztát, Sajó­­senyén szeretetcsomagokat. — Id. özv. Kiss Lászlónét, aki 15 éve gondozza a nagy templomkert virágait. 85. születésnapján, házi istentisztelet keretében köszön­tötte a jelenlevő gyülekezet és népes rokonsága. Az ünnepelt Is­ten iránti hálából adakozott az egyháznak.­­ Kónya Józsefet. 90. születésnapja alkalmából, január 1-én köszöntötte otthonában Komlósi Károly lelkipásztor és Czaga István gondnok. A mikepércsi gyülekezetben Lénárt Józsefné, valamint Oláh Lajos és felesége négy-négyezer forintot áldoztak hangszer vásár­lására. A csengeri egyházközség, Bar­­csay Ignác gondnok javaslatára, hatezer forintot küldött a Schweitzer Otthon berendezésére és kétezerötven forintot a debre­ceni, a tiszafüredi és a nyíregy­házai szeretetotthonoknak. Az esseni (NSZK, Rajnai Tar­tományi Egyház) Feltámadás templom kórusa, Ursula von den Busch karnagy vezetésével, több alkalommal hangversenyt ad re­formátus gyülekezetekben. A ne­ves magyar zeneszerzők műveit is előszeretettel bemutató kórus március 26-án, este 6 órakor a tahitótfalui, március 28-án este 6 órakor a budapest-Pozsonyi úti, március 30-án délelőtt 10 órakor a budapest-Gorkij fasori gyüle­kezet templomában ad koncertet. Gyémántmenyegző. 60 éves há­zassági évfordulójukon, a buda­­pest-józsefvárosi templomban, a gyülekezet és a családtagok je­lenlétében, március 2-án adtak hálát Istennek Dibáczy András és felesége, Kinyik Zsófia. A rit­ka évfordulót ünneplő házaspár­nak a­ gyülekezet ajándékokkal is kedveskedett.­­ Házassági évfordulók Mikeper­­csen. Deczki Sándor presbiter és felesége 25 éves, Kálmán Mihály gondnok és felesége 30 éves. Fene Imre volt gondnok és felesége 60 éves, Balogh Lajos presbiter és felesége 50 éves házassági évfor­dulójukat ünnepelték a mikepér­csi gyülekezetben, s fogadták családjuk áldáskívánását. Presbiteri konferencia Mezőkövesden Február 23-án a mezőkövesdi templomban gyűltek össze több mint százan az egervölgyi egy­házmegye gyülekezeteinek­­gond­nokai és presbiterei, szokásos évi konferenciájukra. A megnyitó áhítaton Csorba László mezőnagymihályi lelki­­pásztor szolgált Mt. 16:13—17 alapján, és tette személyessé a mindig hitvallást kívánó kérdést: Kicsoda neked Jézus? Ezután dr. Fésűs László egyházmegyei gond­nok nyitotta meg a konferenciát. Arról szólt, hogy milyen felelős­sége van a presbiternek, hogyan kell példát, mutatnia a maga he­lyén, és milyen sáfátsággal tar­tozik ebben a tisztében. Szendrey Károly esperes „A Biblia, Isten Igéje” címmel tar­tott előadást. Ezután Gacsal Já­nos átányi gondnok „A bibliaol­vasó presbiter”, Pintér Elemér noszvaji presbiter, a teológiai tanfolyam levelező hallgatója pe­dig „Miért olvasom a Bibliát” címmel tartott előadást. Ezt kö­vetően szép számmal jelentkez­tek hozzászólásra mind az idő­sebb, mind a fiatalabb presbite­rek. A konferenciára érkező pres­bitereknek Szécsényi György énekügyi előadó, bükkzsérei lelki­pásztor, énekeket tanított. A szü­netben a mezőkövesdi gyülekezet asszonyai teával, szendviccsel, sü­teménnyel kínálták meg a vendé­geket. A konferencia Arday Jan­ka László főjegyző imádságával és áldásmondásával ért véget. Benke György HALOTTAINK Erdélyi Pál, a vámosoroszi gyü­lekezet volt gondnoka, 21 évig presbitere, több évtizedig ének­kari tagja, 68 éves korában meg­halt. Peley­ Lászlóné Szaniszló Mária, volt presbiter felesége, 74 éves korában, Vámosorosziban elhunyt. Versenyt Lászlóné 86 éves ko­rában elhunyt. Temetése március 1-én történt. Az elhunyt Versényi László budapest-józsefvárosi pres­biter özvegye volt. Dr. Kiss Bertalan ny. szatmári lelkipásztor, életének 74. évében, február 17-én elhunyt. Temetése a szatmári Láncos-templomból volt február 19-én, dr. Fábián György és Telegdy József szat­mári, Orosz Árpád nagykárolyi lelkipásztorok szolgálatával. Nagy gyülekezet, és 34 palástos lelki­­pásztor kísérte el utolsó földi út­jára, a vasút melletti református temetőbe. Dr. K. Halász Péter ny. sebész­főorvos, Mátészalkán, február 4- én elhunyt. Február 7-i temeté­sén Gaál Miklós esperes és Bar­tha Béla lelkész hirdették a vi­gasztalás evangéliumát. (x) Csokona Andor, a nagyvátyi egyházközség csaknem 20 éven át volt presbitere, életének 60. évé­ben elhunyt. Temetése február elején Nagyvátyon volt. Egeressy Gyula, a derecskei volt református iskola 15 éven át volt igazgatója, majd művelődés­ügyi járási gazdasági felügyelő, 79 éves korában meghalt. Január 28-án temették a debreceni köz­temetőben levő családi sírba. Irányi István, a paksi gyüleke­­­zet legidősebb, tiszteletbeli pres­bitere, egykor a New York-i gyü­lekezet tagja, a paksi nagyobb ha­rang adományozója, 94 éves ko­rában elhunyt. Temetése február 12-én volt. Molnár István, a paksi gyüle­kezet évtizedeken át volt presbi­tere, 72 éves korában elhunyt Temetése február­ 28-án volt Pak­son. Batta Károly, a vasmegyeri gyülekezet több évtizeden át volt presbitere, legutóbb gondnoka, a nyírségi egyházmegye tanácsbírá­­ja, 75 éves korában meghalt. „Boldogok, akik sírnak, mért­ ők megvigasztaltatnak” (Máté 5:4).

Next