Reformátusok Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-52. szám)
2005-10-23 / 43. szám
Az első református kórus Rómában A Debreceni Nagytemplomi Kórus szeptemberben Rómában járt. A Szent Péter Bazilikában adott koncertjükről és az olaszországi élményekről kérdeztük Vass Sándor karnagyot és Csabina Sándort, a Nagytemplom gondnokát... ♦ Egyházi Élet, 4. oldal A Református Közéleti és Kulturális Központ és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös szervezésében háromnapos kulturális fesztivált tartanak Debrecenben október 28-a és 30-a között. A rendezvénysorozat célja, hogy rávilágítson arra, hogy a református (protestáns) kultúra a magyar kultúrának és közéletnek szerves része. Ennek jegyében a fesztivál túllép a szó szoros értelmében vett egyházi kereteken és a nagyközönséget szólítja meg rendezvényeivel, melyek között helyet kapnak színházi előadások, komolyzenei koncertek, könnyűzenei koncertek, néptánc, népzene, kulturális és politikai vitaestek, kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések és természetesen zenés istentiszteletek is. A neves fellépők és megszólalók vagy szellemiségükkel, vagy művészetükkel kapcsolódnak a protestáns egyházakhoz. Helyszínként a „protestáns Róma”, Debrecen turisztikailag és történelmileg is nevezetes helyszínei szolgálnak. A megnyitó ünnepség október 28-án 17 órakor kezdődik, melyen Bölcskei Gusztáv püspök, valamint Kása Lajos, Debrecen város polgármestere mond beszédet. (Részletesen a 3. oldalon.) A közbeszerzési referens tanfolyamon a hallgatók széleskörű közbeszerzési ismereteket sajátíthatnak el. Jelentkezni lehet a Zsinati Oktatásügyi Iroda címén (1146 Budapest, Abonyi u. 21. 460-0710, zsinat.oktatas@zsinatiiroda.hu). Részvételi díj: 100.000 Ft. A tanfolyamot a MRE Zsinata 100.000 Ft/résztvevő összeggel támogatja. Visky Ferencre emlékezünk Egyházunknak nagy szüksége van a szó szoros értelmében vett szentekre, olyan emberekre, akik elénk élik, sőt, megtestesítik Krisztust, mi több, akik betöltik az ő testükben, „ami híja van a Krisztus szenvedéseinek ... az ő testéért, ami az egyház”... ♦ Egyházi Élet, 5. oldal A magyarok jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc félévszázados évfordulójához érkezünk. Albert Camus, a Nobel-díjas francia író a forradalom huszadik évfordulóján így emlékezett nemzetünk küzdelmére n em tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné házi papucsát, mint a futball-szurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a magyar történelemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztyéneknek mondták magukat. Ebben a jubileumi évben, a magyar szabadságharc 20-ik évfordulóján kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjék, és mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú elutasítását az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg Keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazugságaik súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minekünk méltónak lenni enynyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a világban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosítják a történelmet - bontakozik az élet és a meggyőzés ereje, az emberi felemelkedés hatalmas mozgalma, melyet kultúrának nevezünk, s amely a szabad alkotás és a szabad munka termése. A magyar fiatalok, munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha balsorsukban osztozunk - miénk a reményük is. Nyomorúságuk láncai és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk. A szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket... Püspöki vizit Kisnaményban - Lelkészbeiktatás Szamosújlakon Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke október 16-án délelőtt, a Szatmári Református Egyházmegyéhez tartozó Kisnaményban a templomfelújításért tartott hálaadó istentiszteletet. Az alig háromszáz lelket számláló gyülekezet nem kevesebb, mint nyolcszázezer forinttal járult hozzá templomának külső és belső felújításához. A felújítási munkálatok Kereszti Roland lelkipásztor és Szűcs Béla gondnok vezetésével mentek végbe. Kora délután a püspök egy másik kis szatmári faluban, a Szamos jobb partján fekvő Szamosújlakon is szolgált. A zsúfolásig megtelt Europa Nostra díjas templomban, Szőke János lelkész beiktatásán hirdette Isten Igéjét. A püspöki tanítás a napi Ige alapján szólt, Lukács 10, 1- 16 alapján. Két pont közt a legrövidebb az egyenes - kezdte a püspök a beszédét. Ez így van a geometriában, de nem így az emberi életben. Innen, a Szamos parton húsz kilométerre lévő Szamoskérből indult a most beiktatandó lelkész és a szlovákiai helyi szolgálat után érkezett meg szülőfalujától egy másik Szamos-menti kis faluba, Szamosújlakra. Minden kor lelkipásztora úgy indul el a szolgálatra, hogy eljött az Emberfia, aki elhívta és elküldte követőit. „Elközelített az Isten országa" - ezt kell mondani, ezt kell hirdetni. Nem van távol tőlünk, hanem mi vagyunk távol Tőle. Folytatás a 4. oldalon, további beiktatásokról az 5. és a 6. oldalon. Református középiskolák atlétikai versenye Az összesített eredmények alapján a lányoknál a miskolci Lévay József Református Gimnázium, a fiúknál a nagykőrösi Arany János Református Gimnázium végzett az első helyen... ♦ Határon Innen és Túl, 8. oldal mV............................................................. Őrségváltás a szuhogyi gyülekezet élén Isten Lelke vezetésével egymásra talált a lelkipásztor és a gyülekezetek” - kezdte ünnepi beszédét Baksy Mária, az Abaúji Egyházmegye esperese szeptember 24-én, Szuhogyon. Ezen a napon iktatta be ugyanis Szabó Pétert, Szuhogy, Kánó és Égerszeg gyülekezeteinek lelkipásztori tisztébe. Az esperes a Filippi 4,13 alapján igehirdetésében azt hangsúlyozta, hogy a boldog bizonyságtétel a fogságból hangzik: Mindenre van erőm a Krisztusban! Ezt tapasztalhattuk meg, valamennyiszer nehéz feladatok előtt álltunk életünkben. Valamenynyiszer bánat nyomta a szívünket, teher nehezedett a vállunkra, gyász borította lelkünket - az Úr erőt adott. S ahhoz is, hogy felvegyük a harcot a gonosszal. Mert valljuk meg - húzta alá a továbbiakban, gonosz erők is támadnak ránk a világban. Pál apostolhoz hasonlóan, mi is mondjuk: Mindenre van erőnk a Krisztusban. Ő erősít meg abban is, hogy vallást tegyünk róla: a lelkipásztor a gyülekezetben, a gyülekezeti tagok otthon, s a környezetükben. Folytatás a 4. oldalon ----------------------- Ára: 100 FT XLIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2005. OKTÓBER 23. Ismét több a hallgató a protestáns teológiákon - az éveken át tartó hallgatói létszámcsökkenés a protestáns teológiai fakultásokon véget ért Németországban - állapította meg a Protestáns Teológiai Fakultások Napjának elnöke. A 19 állami teológiai fakultáson és a három egyházi főiskolán érzékelhető a változás, bár ezt még nem lehet tendenciának tekinteni. A Református Világszövetség eviani vezetőségi ülésén döntés született arról, hogy a két nagy református világszervezet, a genfi központú Refrmátus Egyházak Világszövetsége és az amerikai központú Református Ökumenikus Tanács október 14-én elkezdte azokat a tárgyalásokat, melyeknek hosszabb távon elő kell készíteniük a szervezetek egyesülését. Az eredményes egyesülés esetén az új református világszervezet közel 100 millió reformátust képvisel majd. Hét nemzetközi egyházi szervezet vezetője pásztorlevéllel fordult az ENSZ főtitkárához, Kofi Annanhoz, s találkozót javasol, melynek fő témája az Irakban kialakult kritikus helyzet, illetve az ENSZ jövője. Az egyházi vezetők mélységes aggodalmuknak adnak hangot az iraki háború miatt, s szeretnének egy nemzetközi világtalálkozót összehívni, amelyen egyházi és politikai vezetők is részt vennének. A levelet többek között az Európai Egyházak Konferenciája, az Egyházak Latin-Amerikai Tanácsa, az Egyházak Közel-Keleti Tanácsa, a Kanadai és az USA-beli Egyházak Nemzeti Tanácsa írta alá. Forrás: KSz. BL