Reformátusok Lapja, 2005 (49. évfolyam, 1-52. szám)

2005-10-23 / 43. szám

Az első református kórus Rómában A Debreceni Nagytemplomi Kórus szeptemberben Rómában járt. A Szent Péter Bazilikában adott kon­certjükről és az olaszországi élmé­nyekről kérdeztük Vass Sándor karnagyot és Csabina Sándort, a Nagytemplom gondnokát... ♦ Egyházi Élet, 4. oldal A Református Közéleti és Kul­turális Központ és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös szervezésében háromnapos kulturális fesztivált tartanak Debrecenben októ­ber 28-a és 30-a között. A rendezvény­­sorozat célja, hogy rávilágítson arra, hogy a református (protestáns) kultúra a magyar kultúrának és közéletnek szerves része. Ennek jegyében a fesz­tivál túllép a szó szoros értelmében vett egyházi kereteken és a nagykö­­zönséget szólítja meg rendezvényei­vel, melyek között helyet kapnak szín­házi előadások, komolyzenei koncer­tek, könnyűzenei koncertek, néptánc, népzene, kulturális és politikai vitaes­tek, kiállítások, gyermekprogramok, filmvetítések és természetesen zenés istentiszteletek is. A neves fellépők és megszólalók vagy szellemiségükkel, vagy művészetükkel kapcsolódnak a protestáns egyházakhoz. Helyszínként a „protestáns Róma”, Debrecen tu­risztikailag és történelmileg is neveze­tes helyszínei szolgálnak. A megnyitó ünnepség október 28-án 17 órakor kezdődik, melyen Bölcskei Gusztáv püspök, valamint Kása Lajos, Debre­cen város polgármestere mond beszé­det. (Részletesen a 3. oldalon.) A közbeszerzési referens tanfo­lyamon a hallgatók széleskörű köz­­beszerzési ismereteket sajátíthatnak el. Jelentkezni lehet a Zsinati Oktatás­ügyi Iroda címén (1146 Budapest, Abonyi u. 21. 460-0710, zsinat.okta­­­tas@zsinatiiroda.hu). Részvételi díj: 100.000 Ft. A tanfolyamot a MRE Zsinata 100.000 Ft/résztvevő összeg­gel támogatja. Visky Ferencre emlékezünk Egyházunknak nagy szüksége van a szó szoros értelmében vett szentekre, olyan emberekre, akik elénk élik, sőt, megtestesítik Krisztust, mi több, akik betöltik az ő testükben, „ami híja van a Krisztus szenvedéseinek ... az ő testéért, ami az egyház”... ♦ Egyházi Élet, 5. oldal A magyarok jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc félévszáza­dos évfordulójához érkezünk. Al­bert Camus, a Nobel-díjas francia író a forradalom huszadik évfor­dulóján így emlékezett nemze­tünk küzdelmére n­ em tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprás­­ra ítélt felkelésbe­­ a nyuga­ti világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal, sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné há­zi papucsát, mint a futball-szurkolók a va­sárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a magyar történe­lemben, és az ember csak saját vérével takarékoskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hi­szik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvi­zíció hóhérai keresztyéneknek mondták magukat. Ebben a jubileumi évben, a magyar szabadságharc 20-ik évfordulóján kívá­nom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjék, és mindenün­nen támadó kiáltásaink visszhangjával el­érje a nemzetközi közvélemény egyhangú elutasítását az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is erőtlen és önző ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívá­nom, hogy a magyar ellenállás megma­radjon addig a pillanatig, amíg Keleten az ellenforradalmi államok mindenütt összeomlanak ellentmondásaik és hazug­ságaik súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyaror­szág többet tett a szabadságért és igazsá­gért, mint bármelyik nép a világon az el­múlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társada­lom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az em­lékezetben. A megmaradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harco­sok életüket adták, és soha, sehol­­ még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz mi­nekünk méltó­nak lenni eny­­nyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáin­kat, revideálva tévedéseinket, megsokszo­rozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesülő Európában. Hisszük, hogy valami bontakozik a vi­lágban, párhuzamosan az ellentmondás és halál erőivel, amelyek elhomályosít­ják a történelmet - bontakozik az élet és a meggyőzés ereje, az emberi felemelke­dés hatalmas mozgalma, melyet kultúrá­nak nevezünk, s amely a szabad alkotás és a szabad munka termése. A magyar fiatalok, munkások és értel­miségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s ők azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha balsorsukban osztozunk - miénk a reményük is. Nyomorúságuk láncai és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk. A szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk! Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket... Püspöki vizit Kisnaményban - Lelkészbeiktatás Szamosújlakon Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke, a Zsinat lelkészi elnöke október 16-án délelőtt, a Szat­mári Református Egyházme­gyéhez tartozó Kisnaményban a templomfelújításért tartott há­laadó istentiszteletet. Az alig há­romszáz lelket számláló gyüle­kezet nem kevesebb, mint nyolcszázezer forinttal járult hozzá templomának külső és belső felújításához. A felújítási munkálatok Kereszti Roland lel­kipásztor és Szűcs Béla gond­nok vezetésével mentek végbe. K­ora délután a püspök egy másik kis szatmári faluban, a Szamos jobb partján fekvő Szamosújlakon is szolgált. A zsúfolásig megtelt Europa Nostra díjas templomban, Szőke János lelkész beikta­tásán hirdette Isten Igéjét. A püspöki taní­tás a napi Ige alapján szólt, Lukács 10, 1- 16 alapján. Két pont közt a legrövidebb az egyenes - kezdte a püspök a beszédét. Ez így van a geometriában, de nem így az emberi életben. Innen, a Szamos parton húsz kilométerre lévő Szamoskérből in­dult a most beiktatandó lelkész és a szlo­vákiai helyi szolgálat után érkezett meg szülőfalujától egy másik Szamos-menti kis faluba, Szamosújlakra. Minden kor lelkipásztora úgy indul el a szolgálatra, hogy eljött az Emberfia, aki elhívta és elküldte követőit. „Elközelített az Isten országa" - ezt kell mondani, ezt kell hirdetni. Nem­­ van távol tőlünk, ha­nem mi vagyunk távol Tőle. Folytatás a 4. oldalon, további beiktatásokról az 5. és a 6. oldalon. Református középiskolák atlétikai versenye Az összesített eredmé­nyek alapján a lányok­nál a miskolci Lévay Jó­zsef Református Gimnázium, a fiúknál a nagykőrösi Arany Já­nos Református Gimnázium végzett az első helyen... ♦ Határon Innen és Túl, 8. oldal mV............................................................. Őrségváltás a szuhogyi gyülekezet élén Isten Lelke vezetésével egymás­ra talált a lelkipásztor és a gyüle­kezetek” - kezdte ünnepi beszé­dét Baksy Mária, az Abaúji Egyházmegye esperese szeptember 24-én, Szuhogyon. Ezen a napon iktatta be ugyanis Szabó Pé­tert, Szuhogy, Kánó és Égerszeg gyüleke­zeteinek lelkipásztori tisztébe. Az esperes a Filippi 4,13 alapján igehir­detésében azt hangsúlyozta, hogy a boldog bizonyságtétel a fogságból hangzik: Min­denre van erőm a Krisztusban! Ezt tapasz­talhattuk meg, valamennyiszer nehéz fel­adatok előtt álltunk életünkben. Valameny­­nyiszer bánat nyomta a szívünket, teher nehezedett a vállunkra, gyász borította lel­künket - az Úr erőt adott. S ahhoz is, hogy felvegyük a harcot a gonosszal. Mert vall­juk meg - húzta alá a továbbiakban, go­nosz erők is támadnak ránk a világban. Pál apostolhoz hasonlóan, mi is mondjuk: Mindenre van erőnk a Krisztusban. Ő erő­sít meg abban is, hogy vallást tegyünk ró­la: a lelkipásztor a gyülekezetben, a gyüle­kezeti tagok otthon, s a környezetükben. Folytatás a 4. oldalon ----------------------- Ára: 100 FT XLIX. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA 2005. OKTÓBER 23. Ismét több a hallgató a protestáns teológiákon - az éveken át tartó hall­gatói létszámcsökkenés a protestáns teológiai fakultásokon véget ért Né­metországban - állapította meg a Pro­testáns Teológiai Fakultások Napjá­nak elnöke. A 19 állami teológiai fa­kultáson és a három egyházi főiskolán érzékelhető a változás, bár ezt még nem lehet tendenciának tekinteni. A Református Világszövetség eviani vezetőségi ülésén döntés szüle­tett arról, hogy a két nagy református világszervezet, a genfi központú Re­­f­rmátus Egyházak Világszövetsége és az amerikai központú Református Ökumenikus Tanács október 14-én el­kezdte azokat a tárgyalásokat, me­lyeknek hosszabb távon elő kell készí­teniük a szervezetek egyesülését. Az eredményes egyesülés esetén az új re­formátus világszervezet közel 100 millió reformátust képvisel majd. Hét nemzetközi egyházi szerve­zet vezetője pásztorlevéllel fordult az ENSZ főtitkárához, Kofi Annanhoz, s találkozót javasol, melynek fő témája az Irakban kialakult kritikus helyzet, il­letve az ENSZ jövője. Az egyházi ve­zetők mélységes aggodalmuknak adnak hangot az iraki háború miatt, s szeretné­nek egy nemzetközi világtalálkozót összehívni, amelyen egyházi és politikai vezetők is részt vennének. A levelet töb­bek között az Európai Egyházak Konfe­renciája, az Egyházak Latin-Amerikai Tanácsa, az Egyházak Közel-Keleti Ta­nácsa, a Kanadai és az USA-beli Egy­házak Nemzeti Tanácsa írta alá. Forrás: KSz. BL

Next