Reformátusok Lapja, 2012 (56. évfolyam, 1-53. szám)

2012-10-21 / 43. szám

tu)»« um Tanárkonferencia Csurgón Az Országos Református Tanár­­egyesület (ORTE) évenként meg­rendezett konferenciája minden esetben a találkozás különleges al­kalmát teremti meg a református is­kolák pedagógustársadalma számá­ra. Ez a néhány napos együttlét a legkülönfélébb kérdéseket felvető előadások meghallgatásán túl lehe­tőséget nyújt a személyes és intézmé­nyi eszmecserére is. A közös igei al­kalmak, a konferenciákhoz kapcso­lódó kirándulások, a sokszor éjsza­kába nyúló, jó hangulatú disputák vagy a felhőtlen kikapcsolódást je­lentő közös éneklések a szakmai programokon túlmenően igazi tan­év eleji testi-lelki feltöltődést bizto­síthatnak. Szeptember utolsó hétvégéjén a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Re­formátus Gimnázium látta vendégül az egyesületet és az éves konferenciára érkezőket. A péntek estére összegyűlt közel ötven pedagógust Steinbach Jó­zsefnek, a Dunántúli Egyházkerület püspökének szolgálatát követően Ko­vács József gimnáziumi igazgató kö­szöntötte. A gimnázium különleges hangulatú közösségi terében, a Cso­­konai-pincében az ORTE elnöke, Korsós Bálint irányításával az egyes is­kolák delegációi mutatkoztak be. A szombati napon az egyesület tagjai a vendéglátó iskolával és a bel­ső-somogyi táj földrajzi, kulturális nevezetességeivel ismerkedhettek meg. A csurgói lelkipásztor, Szászfal­vi László­ áhítatát követően két he­lyi pedagógus, Vid­ám Bakonyi Ibolya és Viola Ernő vezette körbe a konfe­rencia résztvevőit a hatalmas terüle­ten elhelyezkedő iskolaudvaron, illet­ve a különleges ritkaságokat őrző is­kolai könyvtárban. A gimnázium be­mutatását egy egész napos buszkirán­dulás követte, amely során a megye talán legszebb vidékére látogatott el az ORTE-delegáció. Szennán és Zse­­lickisfaludban Bellai Zoltán püspöki főtanácsos kísért bennünket: a szen­nai falumúzeumról, az ottani kazettás templomról, illetve a kisfaludi gyüle­kezetről szóló beszámolója nemcsak ismereteket közlő tájékoztatás volt, hanem a szülőföldjét minden ízében ismerő, szerető és ahhoz ragaszkodó ember példaértékű hitvallása is. A nagybajomi gyülekezetet Fejér Ist­ván lelkipásztor, a kisbajomit pedig Oláh Lajos lelkipásztor mutatta be - ez utóbbi helyen Végh Gábor polgár­­mesternek a térség mindennapjairól tartott ismertetése után a helyi ízek­ből is kóstolót kaphattak a kirándu­lók. Az estét az ORTE-közgyűlést követő, immár hagyományosnak te­kinthető fogadás és kötetlen együttlét zárta a gimnáziumban. A konferencia programja a csurgói templomban tar­tott vasárnapi istentisztelettel fejező­dött be, ahol Nagy Csaba esperes hir­dette az Igét. A konferencia három napja alatt az említett programokat egy-egy isme­retterjesztő, problémafelvető előadás egészítette ki, amelyek igen változatos témákat körüljárva késztették együtt­gondolkodásra a hallgatóságot. Klisz Andrásné, a Csurgói Kistérségi Csa­ládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa olyan szabadidős lehető­ségekről, kezdeményezésekről szá­molt be, amelyek a hátrányos helyze­tű gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében igen hasznos meg­oldásokat kínálhatnak (nem csak) a református pedagógusok számára. Horváth/orsz/gazdagon dokumen­tált irodalomtörténeti előadása Cso­konai Somogyban eltöltött hónapja­iról és a költő ide kötődő munkássá­gáról nyújtott részletes áttekintést. A humán tudományokban való elmé­lyülés mellett a természet fontosságá­ra Kodácsy-Simon Eszter teremtésvé­delemről szóló összefoglalója irányí­totta rá az egyesület tagjainak figyel­mét. Az előadó a környezettudatos életmód és a teológiai gondolkodás egészen különleges összekapcsolódá­sáról adott számot, hangsúlyozva, hogy a keresztyén embernek Istentől elrendelt kötelessége az őt körülvevő világ értékeinek megóvása is. A Re­formátus Pedagógiai Intézet igazga­tója, Márkus Gábor pedig a reformá­tus oktatás távlatairól szóló eszmefut­tatásában nemcsak az egyházi oktatás jövőjét érintő kihívásokról, nehézsé­gekről szólt, hanem egy holland pe­dagógiai szakkönyv rövid ismerteté­séhez kapcsolódva azokat az értéke­ket is számba vette, amelyekre köve­tendő példaként kellene tekintenie a keresztyén pedagógusoknak a min­dennapi munka során. Az ORTK konferenciája idén is tel­jesítette azt a célját, hogy kapcsolatte­remtési lehetőséget kínáljon az ország református oktatási intézményei és pe­dagógusai számára. Köszönhető mindez a színes programkínálatnak, a pedagógusok érdeklődő részvételének és mindenekelőtt a csurgói gimnázium vendégszeretetének. Mert igaz ugyan, hogy az ország különböző, távoli pontjairól érkezve a hosszú út során megtapasztalhatóvá vált, hogy - stílu­sosan Csokonaival szólva - ide bizony „Debrecen és Patak /Messze estenek”, de a közös együttlét során az is nagyon gyorsan világossá vált, hogy - hála a­ minket összekötő keresztyén értékek-­ nek és a közös igei alapoknak - ez a tá­­volság csakis földrajzi, de semmikép­pen nem szellemi vagy lelki természe­­tű, így pedig annak tudatában térhe­tett haza mindenki, hogy Csokonai egykori jövendölése az első somogyi oskoláról mára bizonyossággá vált, s el­jött immár az az idő, amikor nemcsak a csurgói reformátusok, hanem egy hétvége erejéig az ORTK tagjai számá­ra is új Helikonná lehetett ez a vidék. BARANYAI NORBERT Kirándulás a múzsáknak szentelt kies tartományban 2012. OKTÓBER 21. ^ jj- £g |\U|tyra _9 Megbetegítő hit? Kiutak a válságból Húsz év - húsz könyv A Magyarországi Református Egy­ház 1992-ben alapította könyvki­adóját, a Kálvin Kiadót. A huszadik évfordulón az eltelt két évtizedre egy-egy jellegzetes, értékfelmutató, hitgyarapító könyv felidézésével emlékezünk - a Kiadó segítségével. A Kálvin Kiadónak ez a kis könyve olyan témát jár körül, amiről nem szoktunk beszélni, de amivel a ke­resztyén segítő szakmabeliek időn­ként találkoznak. Azzal, hogy sok emberben a hit nem felszabadítóan hat, nem tudnak örvendezni a meg­­váltottságuknak, hanem a fenyegető, büntető istenképük nyomása alatt szoronganak, az énképük mélyen ne­gatívvá válik, és az emberi kapcsola­taikban görcsökkel, gátakkal küzde­nek. Az ekkleziogén neurózisokról írva a könyv idézi Tilmann Moser emlékiratait, amelyben a szülők vi­selkedéséből a gyermekekre ható „is­tenmérgezésről” beszél. Egy labili­sabb karakter talaján a bűntudati szorongások akár pszichiátriai meg­betegedés formáját is ölthetik, elem­zi a könyv. Olyan példákról is szól, amikor a hit útján elindult ember el­fordul Istentől, de hamarosan valami pótlékra van szüksége, s ilyenkor be­leveti magát valamilyen „pörgésbe”, aktivitásba, s akár függővé válik. A könyv a problémafelvető gon­dolkodást bátorítja, de a kiutak megkeresésében az olvasónak a Bib­lia talaján állva kell mérlegelnie a be­mutatott németországi példákat. KOMLÓSI PIROSKA (Kálvin Kiadó, Bp. 2006.,158 o.) www.kalvinkiado.hu Rendeljen webáruházunkból, fizessen bankkártyával! Gyors, kényelmes, költ­ségkímélő. Belföldi csomagok házhoz szállítása a GLS futárszolgálattal. Magánsze­mélyek esetében 15 000 Ft-os megrendelés felett átvállaljuk a postaköltséget. Sze­mélyes átvétel könyvesboltjainkban (Budapest XI., Bocskai út 35., XIV., Abonyi u. 21.) vagy országszerte több mint négyszáz Pick Pack Ponton. Állandó kedvezmények, akciós ajánlatok egész évben! Látogasson el hozzánk! Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 1113 Budapest, Bocskai út 35. Tel.: 06-2-386-8267, 06-30-276-7343. E-mail: kal­­vin.kiado@kalvinkiado.hu. in KÁLVIN KIADÓ Elke Endrac • Siegfried Kratzer Megbetegítő­ hit? Kiutak a válságból A Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség és felújított temploma AJÁNLÓ Régi adósságot törleszt ez a könyv: a Szabó Sándor-Mózes Huba szerző­páros által szerkesztett kiadvány a miskolci reformátusok egyik élő örökségébe enged bepillantást, be­mutatva a Kossuth utcai kakasos templom történetét. A könyv a templom teljes belső és külső felújí­tásának szentelt hálaadó istentiszte­letet követően látott napvilágot az idén nyáron. Szabó Sándor lelki­­pásztor és Mózes Huba irodalom­­történész, az egyházközség egyik presbitere nemcsak a templom épí­tésének és felújításának rövid törté­netét foglalja össze, hanem áttekinti a gyülekezet múltját és jelenét is. A reformáció korától a peregrinu­sokon át az egyházszervezet átalaku­lásáig a szerzők figyelemmel kísérik a gyülekezet fejlődését, a régi temp­lom, valamint a később készült to­rony építésének történetét, és nem feledkeznek meg a miskolci reformá­tus egyház intézményfenntartó sze­repvállalásáról sem. A könyv másik értéke a múltidézés és a jelen bemu­tatása mellett, hogy számos jó minő­ségű, színes fotót tartalmaz, ami ar­ra sarkallja az olvasót, hogy még na­gyobb érdeklődéssel és kíváncsiság­gal böngéssze a lapokat. „A műemléképület teljes körű fel­újítása után a templomépítés igazi munkája a lelkekben folytatódik. Kí­vánjuk, hogy a szépen felújított temp­lom még nagyon hosszú ideig legyen ünnepi hajléka az Isten tiszteletére összesereglő híveknek”- olvasható az előszóban. Szolgálja ez a könyv is a fentebb említett lelki épülést a hívek és a könyvet olvasók körében ! SOMOGYI BOTOND Zenés áhítat jótékony céllal Segítséget kérni, cserébe szépet hallani, azt érezni, átélni hívta meg a Szekszárdi Református Egyházközség pres­bitériuma az érdeklődőket a gyülekezet templomába. A zene általi gazdagodás helyszínéről, a templomról Csil­­lagné Szánthó Polixéna presbiter a köszöntőjében el­mondta, hogy rendkívüli jelentősége van, hiszen a részt­vevők Isten jelenlétét, közelségét is érzik. Az áhítatot tar­tó Lemle Zoltán Csokonai Vitéz Mihály alkotódíjas re­formátus lelkipásztor hangsúlyozta, aki énekel, muzsikál az Urának, az duplán magasztalja őt. A gyönyörűséget adó zenei élményt a Környei gitár­trió biztosította profi játékával, jól szerkesztett műso­rával. A lelkeket magas színvonalú előadása révén első­ként az idősebb fivér, Környei Miklós gitárművész han­golta rá az elmélyülésre J. S. Bach alkalomhoz illő ze­néjével. Őt követte az egyre inkább művésszé érő öccse, Környei Attila, aki Barrios Katedrálisával bizonyította tehetségét. A szólisták sorát a gitárművész édesapa, Kör­nyei Miklós Pál bővítette, aki az i. e. 3. századba vará­zsolta vissza a közönséget, indította meg a képzeletet Nagy Sándor című szerzeményével. Kinyitotta egy régi világ ablakát. A nemzetközi és hazai sikereket elérő Kör­nyei fiúk közül ismét Attila következett ezután, aki a re­neszánsz korba vitte el a hallgatóságot. Összeült reme­kelni a trió is, hogy előadja Popper Pál Manók táncát Környei Miklós Pál átiratában, majd ugyancsak az ő ér­tő feldolgozását dicsérte a két mohácsi népdal, szerzői talentumát pedig Mese című zeneműve. A zenés áhíta­tot Mozart Polonaise-ével zárták. A fellépők az adományokat az egyházközség Bezerédj utcai közösségi házának felújítására ajánlották fel. V.S. A BIBLIAREVÍZIÓ MŰHELYÉBŐL Az apostolok cselekedetei • Kilencedik rész 19. Néhány napig együtt volt a damaszkuszi tanítvá­nyokkal, 20. és azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban, hogy Jézus az Isten Fia. 21. Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye őket? 22. De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hoz­ta a damaszkuszi zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus. 23. Amikor pedig már jó néhány nap eltelt, a zsidók el­határozták, hogy végeznek vele. 24. Saul azonban megtudta, hogy mire készülnek. Még a kapukat is éjjel-nappal őrizték, hogy megölhessék. 25. de a tanítványok elvitték, és éjjel a városfalon lebo­­csátották egy kosárban. 26. Amikor Saul megérkezett Jeruzsálembe, csatlakoz­ni próbált a tanítványokhoz, de mindenki félt tőle, mert nem hitték el, hogy tanítvány. 27. Barnabás azonban maga mellé vette, elvitte az apos­tolokhoz, és elmondta nekik, hogyan látta az Urat az úton, beszélt is vele, és milyen bátran szólt Damasz­­kuszban Jézus nevében. 28. Ettől fogva velük együtt járt-kelt Jeruzsálemben, nyíltan szólt az Úr nevében. 29. Beszélt és vitázott a görög nyelvűekkel, azok pedig arra készültek, hogy végeznek vele. 30. Amikor azonban megtudták ezt a testvérek, levitték őt Cézáreába, és elküldték Tarzuszba. Mint mindig, most is arra bátorítjuk a Reformátusok Lapja olvasóit, hogy az új fordítású Biblia legújabb revíziójának szö­vegével kapcsolatos javaslataikkal, észrevételeikkel vagy kér­déseikkel keressék fel a Magyar Bibliatársulat munkatársait (info@bibliatarsulat.hu).

Next