Reformátusok Lapja, 2014 (58. évfolyam, 1-52. szám)
2014-01-26 / 4. szám
Ára: 165 Ft LVIII. évfolyam/ ‘ AJszi JS9 TgL- Wehu*"* , 4. szám, 2014. január 26. ^ A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Érintés 2.0 Egyházunk jövője. Novemberi előterjesztésében az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) a gyülekezetek missziós látásának hiányát, az egyházon belüli bizalmatlanság és széthúzás strukturális meghatározottságát és az intézményfenntartás központi szerepének veszélyeit tartotta a megújulás legfőbb akadályának. „Az ezzel való őszinte szembenézést nem kerülheti el zsinatunk, ha az egyház jövőjéről felelősen gondolkodik“ - olvasható a bizottság előterjesztésében. A novemberi Zsinat számára elkészülő bizottsági anyagot a Missziós Iroda által szervezett missziós nap nyolc munkacsoportjával, mintegy húsz konzultáció alkalmával, közösen dolgozzák ki. A bizottság a Zsinat Elnökségi Tanácsával külön is konzultál majd „a bizalom és szolidaritás hiányáról”, az egyház működésével és szervezetével kapcsolatos legfontosabb teendőkről. Az EJB továbbra is az országos párbeszédet tartja legfőbb felelősségének, amit a következő hónapokban is igyekszik előmozdítani. Ebben nem praktikus és nem demokratikus szempontok vezetik, hanem az a meggyőződés, hogy valóban gyülekezeteiben él az egyház. Továbbiak a 6. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet REFORMÁTUS SZEMMEL Az új gazdasági törvényről A január 1 -jével hatályba lépett jogszabályról Lőrincz Szabolcsot, a Zsinati Hivatal pénzügyi osztályvezetőjét kérdeztük... . 3. oldal KÖZÖSSÉGBEN Életformáló önkéntesség Ezerhatszáz magyarországi fiatal szolgált már önkéntesként külföldön az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda segítségével... . 6. oldal KÖZÖSSÉGBEN Mi vár ránk 2014-ben? Világtalálkozó, revideált Biblia kiadása, a Kálvin Emlékévek és az egyházi tisztségviselők mandátumának vége - ezekre készül a magyar reformátusság... , 6-7. oldal Felülről egybeszőtt köntös - Krisztus egyértelművé tette, hogy aki keresi Istent, csak a tanítványok csoportjához nem tartozik, az nem ellenség - mondta Erdő Péter bíboros az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletén a Kálvin téri református templomban. Tudósításunk a 4. oldalon. FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR Műveld a csodát, ne magyarázd! A magyar kultúra napja. Nagy László szavaival kezdte beszédét Vári Fábián László, a Kölcsey Társaság idei díjazottja Szatmárcsekén, a magyar kultúra napja alkalmából január 19-én vasárnap rendezett ökumenikus istentiszteleten. A József Attila-díjas kárpátaljai költő, a határon túli magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója beszédében kiemelte, hogy ő minden majdnem tökéletes alkotást csodának tekint, legyen az egy Munkácsy-festmény vagy egy József Attila-vers. Vári Fábián László hangsúlyozta, hogy a magyarok Kárpát-medencei léte is csoda, hiszen annyiszor megtörték, leigázták ezt a népet, más nemzetekkel ellentétben mégis fenn tudott maradni. A csodákra pedig mindig szükség van a költő szerint, mert csodák nélkül nincs hit és talán remény sem. Az ünnepi alkalmon a Kölcsey Társaság először adta át a Kölcsey Társaságért Emlékplakettet, amit Bölcskei Gusztáv református és Bosák Nándor római katolikus püspök vehetett át. A társaság a két püspököt a magyar kultúra napi ünnepségen végzett hosszú éveken át tartó szolgálatáért részesítette ebben az elismerésben. A református templomban tartott ünnepi ökumenikus istentisztelet kezdetén Bartha Gyula szatmári esperes köszöntötte a jelenlévőket, majd Bosák Nándor római katolikus püspök hirdetett igét. Prédikációjában kiemelte, hogy a Himnuszban - amelynek születésére immár huszonnégy éve emlékezünk a január 22-ét megelőző vasárnapon - nemzetünk sorsa, kérdései, vívódásai fogalmazódnak meg. A kultúránk rávilágít emberi és nemzeti értékeinkre, kincsünkre, a múltunkra, és felszólít a jövőre is. Értékelnünk kell nemzeti örökségünket, de meg kell erősítenünk magunkban azt is, hogy kultúránknak nemcsak részesei, hanem felelősei is vagyunk. Kultúránk megmutatja, hogy mit érünk és kik vagyunk. Önmagunk pedig csak akkor lehetünk Bosák Nándor szerint, ha a külsőségekből, a részletekből a teljesség és a mélység, a tisztaság felé fordulunk. A kultúránk is így fejlődött és fejlődik a mai napig. A katolikus egyházi vezető hangsúlyozta, hogy Kölcsey Isten nevével kezdte a Himnuszt. Szerinte ez a mondat igazodási pontot ad számunkra: felszólít és vezet bennünket, hogy mindig a tisztuló és tisztább úton haladjunk. A debrecen-nyíregyházi püspök kiemelte, hogy mikor a magyar kultúra napján értékeinkért adunk hálát, akkor erre az útra térésre, ezen az úton maradásra biztatjuk magunkat és másokat is. Folytatás a 4. oldalon FOTÓ: BARCZA JÁNOS