Reformátusok Lapja, 2016 (60. évfolyam, 1-52. szám)

2016-10-23 / 43. szám

Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsor­újság-mellékletet. A Magyarországi Református Egy­ház Intézőbizottsága 1956. nov­ember 1-jei ülésén megszüntette Az Út című országos hetilapot, és új lapot indított Reformáció cím­mel, amely a forradalom és sza­badságharc református vonatko­zásait, valamint a református egy­ház megújulásának november ele­jéig lezajlott mozzanatait közölte. A forradalom hatvanadik évfordu­lóján hasonmás kiadásban, lapunk mellékleteként adjuk újra közre az egyetlen megjelent lapszámot. 771419 856007 l 6­0­4­3 Lelki otthon Esztergomban Országos perselyadomány. Az évente több százezer látogatót vonzó Esztergomról sok minden eszünkbe juthat: királykoroná­zások, a katolikus érsekek vagy akár az autógyár. Idén október­ben azonban a város folyamatosan bővülő gyülekezetére tekint a magyarországi reformátusság. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának döntése értelmében a reformáció hónapjá­nak utolsó vasárnapján befolyt perselyadományokat minden esz­tendőben egy kiemelt ügy támogatására ajánlják fel a gyüleke­zetek. Idén a dunántúli egyházkerületben található esztergomi gyülekezet megújult templomának befejezését segítik október 30-i adományaikkal.­­ Folytatás a 4. oldalon Vasárnaponként megtelik az esztergomi templom fotó: Margosz Gábor Köszönet az áldozatvállalásért Emlékzsinat. Ünnepi ülést tar­tott a Zsinat az 1956-os forra­dalom és szabadságharc évfor­dulójához közeledve október 14-én. A dunamelléki egyház­­kerület székházában tartott al­kalmon felidézték a református lelkészek, teológusok, és gyüle­kezeti tagok helytállását a kom­munista diktatúra évtizedeiben, és egyházunk legfőbb döntés­hozó testülete ünnepi nyilatko­zatban kötelezte el magát a múlt értékeinek megbecsülése, valamint a forradalom értékei­nek továbbadása mellett. Nehémiás imája ma is aktuális „Tartsd emlékezetben, Istenem, az én javamra mindazt, amit ezért a né­pért tettem!” - idézte nyitó áhítatá­ban Nehémiás fohászát Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök, aki sze­rint sokban hasonlít a bibliai kor embere és a magyarság hatvan évvel ezelőtti valósága.­­ Nehémiás rend­kívüli helyzetben állt népe élére, egyéni felelősségvállalása és áldozat­hozatala példát mutat számunkra is.­­ Folytatás az 5. oldalon A zászló mögött budapesti teológusok 1956. október 23-án a Károly körúton Főhajtás ‘56 teológus áldozatainak kopjafái előtt FOTÓ: VARGOSZ GÁBOR „Úgy menjetek, hogy „ használjatok és építsetek Budapesti teológusok a forradalomban. „Álltunk a Rákóczi­szobor közelében, és érdeklődtem a többiektől, hányadika van ma. - Miért? - kérdezték. - Mert ez történelmi nap lesz - feleltem.” Így emlékszik vissza 1956-ra Varga László. Ő és Bán Béla nyugdíjas lelkipásztorként idézik fel a hatvan esztendővel ezelőtt történteket. 1956. október 22-én este Herczeg Lajos és Magocsi István vitték a hírt a teológiára, hogy másnap felvonu­lás lesz.­­ A meghívást két helyről kaptuk. Arról tájékoztattak minket, hogy a Műegyetemtől és az írószö­vetségtől indul egy-egy csoport. Ma­­gócsi javasolta, hogy az írószövet­séghez menjünk - emlékszik vissza Bán Béla. A teológusok ebéd után gyülekeztek a teológia bejáratánál. Magócsi István nemzeti színű szala­got darabolt és osztott szét, hogy mindenki kitűzhesse a kabátjára. Indulás előtt elénekelték a 90. zsoltárt, és közben a lépcsőn megje­lent Pap László dékán.­­ Mindan­­nyian egymásra néztünk, hogy most mi lesz. Amikor elénekeltük a zsol­tárt, ránéztünk, és a következőt mondta: „Tudjátok az igét: »min­den szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít«. Református te­ológusok vagytok, úgy menjetek, hogy használjatok és építsetek, az Úristen vigyázzon rátok!” A titkár­nője a szabadságharc leverése után mondta el, hogy ezután bement az irodájába, leborult az íróasztalára, és könnyes szemmel imádkozott - idézi fel a forradalom kezdetének történéseit Varga László.­­ Folytatás a 6-7. oldalon FOTÓK: DIMÉNY ANDRÁS

Next