Reformátusok Lapja, 2017 (61. évfolyam, 2-53. szám)
2017-06-18 / 25. szám
Igazságtétel és hálaadás Szatmárban Tiszántúl. A málenkij robot szatmári elhurcoltjainak és annak az embernek, annak a hősi tettnek állítottak emlékművet Milotán május 21-én, aki és amely megakadályozta Milota, Tiszabecs és Uszka községek, valamint húsz beregi település hozzácsatolását a Szovjetunióhoz. Milota, Tiszabecs és Uszka tizennyolc és ötven év közötti férfilakosságát 1944 novemberében a falusi kisbírók dobszóval toborozták háromnapos munkára. Becsapott férfiak sokaságát hajtották Sztálin munkatáboraiba. Fiatalokat, házasokat, gyermeküket nevelni akaró családapákat, a békés otthont szépítő családfőket, dolgos és imádkozó kezeket. Milotáról 180, Tiszabecsről 220, Uszkáról 52 főt deportáltak a Szovjetunióba. Az elhurcoltaknak csak töredéke élte túl a megpróbáltatásokat, biztonságosabb volt a fronton harcolni, mint a lágerben raboskodni. A három szatmári faluból elhurcoltak egy-két kivétellel mind reformátusok voltak. A deportálás célja az volt, hogy erőszakkal megváltoztassák a nemzetiségi arányokat, és a Szovjetunió határán a tiszta magyar helyett szláv többségű lakosságot hozzanak létre. E három szatmári településnek a Tisza-híd stratégiai jelentősége miatt szánta ezt a sorsot Sztálin. Kecskési Tibor főhadnagy, aki az emigrációban Tollas Tibor néven lett ismert, tapasztalva a deportálásokat és a szovjet közigazgatást, egész éjjel motorozva sietett Tiszabecsről Budapestre, ahol jelentést tett a Honvédelmi Minisztériumban ezekről az eseményekről. A magyar kormány megbízásából visszatért a térségbe, és élete kockáztatásával bizonyítékokat gyűjtött az elcsatolás előkészítéséről. A bizonyítékokat a kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elé tárta, amelynek nyugati tagjai megakadályozták, hogy a Szovjetunió ezeket a trianoni területeket magához csatolja. Tollas Tibornak köszönhetjük, hogy e falvak a mai napig Magyarország részei maradhattak. Balogh Géza nyíregyházai szobrászművész alkotását a milotai, a tiszabecsi, az uszkai málenkij robot és (Kecskési) Tollas Tibor hőstettének emlékművét Milotán az ünnepi istentisztelet után Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Szalay Kont szatmári esperes leplezte le. A dombormű a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve keretében a milotai gyülekezetnek nyújtott támogatásból valósult meg. PÁLINKÁS GYULA Emlékművet avattak az áldozatoknak Mini Wittenberg Debrecenben Tiszántúl. Interaktív programsorozattal emlékezett a reformáció ötszáz évvel ezelőtti kezdetére a debrecen-kerekestelepi és a debrecen-bánki gyülekezet június 6. és 11. között. A Mini Wittenberg nevű kezdeményezést a két közösség a bánki gyülekezet intézményeinek - a nappali idősellátás, a tanyagondnoki szolgálat, a szociális étkeztetés, a bölcsőde, az óvoda és az általános iskola - telephelyén, erdővel körülvett területen szervezte meg. Nemcsak a gyülekezetek tagjai, hanem az intézmények ellátottjai és munkatársai is részt vettek az előkészületekben. Az interaktív kiállításon két filmet tekinthettek meg a látogatók: a Luther Márton életét bemutató rajzfilmet és a Debrecen a reformáció korában című rövidfilmet. Ötvös László nyugalmazott lelkipásztor bibliagyűjteményéből adott ízelítőt, egy munkatárs segítségével pedig a korabeli könyvnyomtatással és a pénzverés technikájával ismerkedhettek meg az érdeklődők, akik egy-egy helyben préselt érmét és papírlenyomatot kaptak emlékül a szervezőktől. A makettsétány felidézte a korabeli Wittenberg látványosságait: a városházát, a vártemplomot és annak kapuját. Ugyanitt találkozhattak a résztvevők az iparosokkal, akik a fafaragás és a fazekasság rejtelmeibe engedtek betekintést. Korhű ételek fogadták az ínyenceket, illetve korabeli zenére az 1500-as években viselt ruhák bemutatóját is megtekinthették a látogatók. A Debreceni Történelmi Korok Hagyományőrző Egyesülete lovagi tornával kápráztatta el az érdeklődőket. A hat nap alatt háromezer főnyi érdeklődőt vonzott a program, a hetet június 11-én, Szentháromság vasárnapján nyolcszáz fő részvételével családi nap, a Mini Wittenberget kiegészítő számos családi program - ugrálóvár, arcfestés, süteménykészítés, iskolások bemutatója - zárta. BÍRÓNÉ CZIRJÁK ERZSÉBET 2017. június 18. REFORMÁTUSOK LAPJA • GYÜLEKEZETEINK Új harang Hajdúnánáson Tiszántúl Új harangot kapott a hajdúnánási református templom tornya június 5-én, pünkösdhétfőn. Az igei szolgálatot Fekete Károly tiszántúli püspök végezte. A nánási református iskola cserkészei álltak díszsorfalat az új harang mellett, a hatvankét méter magas sugártorony lábánál. Itt kért áldást a 625 kilogrammos bronz öntvényre Fekete Károly tiszántúli püspök, mielőtt felhúzták szolgálati helyére. A harangavatón Gacsályi Gábor helyi lelkipásztor elmondta, hogy a hajdúnási templom tornyában több harang is lakott már, a világháborúk idején azonban elvitték ezeket. Pünkösdhétfőig két harang szólt a toronyban: egy nagy, közel húszmázsás, „H” hangú és egy kicsi, 350 kilogrammos, „A” hangú. A presbitérium még 2015-ben határozott úgy, hogy a reformáció 500. évfordulójára és a református közoktatás 400. jubileumára harangot öntet. A fisz hangon szóló harang 6,3 millió forintból készült el részben adományból, részben az egyházközség finanszírozásából. KOMORNÉ CSERNÁTH ERZSÉBET A reformáció ötszázadik évfordulójára készült a harang fotó: Barcza János A reformáció mai üzenete Tiszántúl. A reformáció alapelveiről beszélt Fekete Károly tiszántúli püspök Makón, az újvárosi református templomban tartott június 2-i előadásán. Fekete Károly püspök mindegyik sorához kapcsolt aktuális gondolatokat. Az „egyedül Istené a dicsőség” tételéről azt mondta, szerinte ez kulcsmondat, amelyből „kigördül” a többi. A püspök szerint ahol Istené a dicsőség, ott senki és semmi nem bitorolhatja ezt a dicsőséget. - Akinek a térde egyedül Isten előtt hajlik meg, az nem fog hajbókolni emberek előtt - mutatott rá. - Persze vannak a gumigerincűek, akiknek változó a dicsőségpontja - tette hozzá a püspök. De mi a mai üzenete ennek a mondatnak? Ha egyedül Istené a dicsőség, akkor ember az embert nem alázhatja meg, és nem lehet fölötte mint diktátor, hatalmaskodó. - E szemlélettel ma kell kimondanunk azt - és bárcsak lenne erőnk megélni is -, hogy ha egyedül Istené a dicsőség, akkor nem lehetséges semmilyen politikai, gazdasági, kulturális, szellemi vagy művészeti, tehát semmilyen diktatúra. Azt nem lehet igenelni, ha valaki teljes hatalmi igénnyel akar föllépni, odatolakodni Isten helyébe - szögezte le. Az „egyedül a Szentírás” tételével kapcsolatban kiemelte: a Biblia nem tökéletes történelem- vagy biológiakönyv. - A Szentírás az üdvösségről szól. A mi Istenünk szerető Isten, aki fölhívja a figyelmet arra, hogy szeresd felebarátodat és szeresd ellenségedet. De most másfajta zsinórmértékkel találkozunk, amelynek nem számít az élet - figyelmeztetett Fekete Károly, hozzátéve: van egy könyvvallás, amelyiknek nem számít az élet, és egy másik könyvből tanulva kiirt életeket. A püspök szerint a Biblia zsinórmértéke „halálos fontosságú ma Európában, hiszen nemcsak életszerű, hanem szeretetszerű és emberséges is”. Ebből pedig egyenesen következik az „egyedül Krisztus” elve. A püspök felidézte, hogy ma is kivégeznek embereket Krisztus nevében Szíriában, Irakban, épp a keresztyénség bölcsőjében. A kivégzőkről azt mondta: „Ők mást tartanak egyedülinek, és Jézustól rettegnek.” A püspök szerint olyan gyenge Európa, hogy még az alkotmányába se vette be Jézust, a keresztyénséget. Minden világvallás győzelemként fogadta el ezt, hogy van keresnivalójuk, mert már nem igaz Európában, hogy egyedül Jézus Krisztus. Ezért meg kellene erősödnünk, hogy ne jöjjön Jézus helyett más, aki a lába nyomába sem ér, mert nem üdvözítő, ugyanis egyedül Krisztus a megváltó - mutatott rá. - Bárcsak ráhagyatkoznánk a kegyelemre, amely az irgalom kultúráját szeretné terjeszteni. A kegyetlenkedés világában csak a kegyelem segít meg bennünket, hogy ne ezt a mintát folytassuk - mondta az „egyedül kegyelemből” tételmondatával kapcsolatban a püspök. Míg az „egyedül hit által” kapcsán azt mondta, a mai hiszékeny világban igazán szükség van az igaz hitre. HEGEDŰS M.