Regélő, 1833. július-szeptember (1. évfolyam, 27-52. szám)

1833-09-12 / 47. szám

379 mert férje még él, ’s nincs tőle törvényesen elválasztva. Nem az emberektől reszketek, nem ezen embertelen zsar­noktól. Nem Gustav! nem Fedora! — Az Isten volt meg­­mentője ’s oltalmazója gyermekemnek, ’s az enyém­ is, mi­dőn még ártatlanok valánk. Az Istentől rettegek én! mert bűn az, hogy te, másnak hitese, idegennek adod kezedet. Mi ezen órában oda adjuk ártatlanságunkat, egyetlen fegy­verünket az emberek kegyetlenségei ellen, egyetlen remé­nyünket az égnek oltalmában. De ti úgy akarjátok, ’s én más utat nem találok. —Én soha se szünük­ meg rettegni.44 „Nem vagyunk-e mi ártatlanok?44 kérdé Gustáv. .,Fedora ártatlan volt, én­ is az voltam ; de Gustáv nem, mert ő hivta­ ki a’ sorsnak reményeit, ’s a’ sors a’ kihivást elfogadá. Mi ártatlanok valánk, de többé már nem vagyunk.44 „Azok akarunk maradni tovább­ is—felelek én anyám sza­vaira — én szeretem Gustávot, ’s most őt ezerszerte forrób­ban szeretem. Ő engem megmentett; ő az én l­lankámat megmenté; de Slorzberg csak férjem. Én ártatlan vagyok, ’s az akarok maradni. O Gustáv! Fedora ártatlan marad.44 Merőn ’s szótalanul tekinte reám, azután kezét nyújtva igy szól rá: „Én megesküdtem Fedora, hogy tied leszek; de arra nem, hogy téged kénszerítselek. Fedora maradjon ártatlan, ha ő ezt nevezi ártatlanságának.44 „Ez Fedora ártatlansága — mondá neki anyám — , ne okozzon földi fájdalmon kiví­t még más fájdalmat­ is az anyai szívnek! Fedora anya! Ő igy gyermekeinek javáért tiszta lélek-ismerettel könyöröghet az Istennek; a’ mit nem te­hetne, ha anyai szivét bűn terhelné. Az anyai szeretet több a’ férjfiúi szeretetnél; az erkölcs és ártatlanság több mint a’ szerelem és szerencse.44 Mi egymást megöleltük, ’s Gustáv minden kívánságai­val felhagyott. Titokban éltünk anyám házánál; én férj fi ruhában, te Dlanka! egy német országi atyánkfijának neve alatt, a’ legnagyobb előlátással eltitkolva személyünket. A’ jószá­got, mellyen anyám lakott , nem sokkal halála előtt vette atyám; ’s igy minket senki sem ismert.44 Anyám Horzberghez utazott, hogy megtudja, nem ser­­diti-e megszabadulásomat. A’legnagyobb kedvetlenségben.

Next