Regélő, 1833. október-december (1. évfolyam, 53-78. szám)
1833-10-20 / 58. szám
kaland-(Abentheuer) lépéseket tegyenek. De egy szerencsétlenség sokat megfosztott honának ismét látásától; mert midőn hajóra szállottak, lesüllyedtek, és ötszázan Velencze öblében találak sirjokat. A’ megmaradt keresztesek Francziákból, Flandrokból, Olaszokból és Velenczeiekből állottak. Az expeditiora elszánt Francziáknak vezére Marquis de Montferrat *) volt, a’ Flandroké Beaudouin **), a’többieké a’90 esztendős dogé Dandolo. A’ flotta Zara (Jadra, dalmát ország fővárosa) alatt volt, mellynek falai III-ik Incze (Innocentius) pápa tilalmának ellenére is lerontattak, és a’szövetséges keresztes seregek vitorlájikat szélnek eresztették Aprilis 5-én 1203-ik esztendőben. A’ tábor összejövete Corfu szigetnél rendeltetett. Ürömmel fogadtaték ott Alexi elég számos német gavalléroktól kisérve, kiket Fülepnek udvarában hódított részére. A’ konstantinápolyi herczeg, ki eddig csak vigasztalással és tanácscsal tartatott, annyira megilletődék e’sok vitézből álló tábor látásán, melly magát ügyének kivívására száná , hogy a’ dogé és marquis de Montferrat előtt térdre esve nyilatkoztató nekik háláját. Szerencsétlen ! ki nem tudta , mennyire veszedelmes egy korona visszanyerésére más karjáért esedezni! Lássuk már Elek császárt, miképp szándékozott magát Konstantinápoly városával védni! —Noha már több hónap óta tudva volt a’ keresztesek szándéka a’ görög birodalom ellen; noha a’mint mondatik, hatszáz hajó állott Konstantinápoly öblében, útjában még se talált a’ keresztes sereg semmi akadályra. Azon szigetek, hol ez megszállott, tüstént Izsák Angyal részére hódultak. Ezen birodalom a' hosszas szakadások által már régen elgyengülve, még inkább puhittatott egy gyalázatos kormány által. Elek császár csak gúnyolva beszéllett a’ Latinusok készületeiről, és méltatlannak tarta ugyan azok ellen készülni. A' császári város csak nézte a’ velenczei flottának minden akadék nélkül falai alá érkezését. *) mond: Marki de Montero. **) mond: Beduen.a