Regélő, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)

1834-06-01 / 44. szám

44. Ui m (0 ns Qa IPOS^!TUSI vasárnap junius l^n 1834. Megjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi díjja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul , postán 6 ft. pengőben. Képek nélkül egy ezüst forinttal olcsóbb. Buda­pestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’folyóírásnak egyes száma 24 kr. egyres kép 12 kr. p­p. TÖRTÉNET ÉS E LB E S Z ÉL LÉ S. Laus­u­s es Lidi. (Végzet.) Lausus híjába várta barátjának feleletjét, ’s már nyug­talanul kezdett rettegni. „El vagyunk árulva! — felkiált —* elvesztettem barátomat ’s Lidit gondolatlanságommal i­s reszketek. Nem, tovább nem maradhatok ezen irtóztató bizonytalanságomban.“ — Ekkor ál-ruhába öltözvén útra indult, ’s midőn atyja lakához érkeznék, hallja a­ hirt a’ nép között, megtudja, hogy barátja vasban ül, és hogy a’ legközelebbi nap rendelteték Lidi és Mezentius egybe köve­tésére. Hallja, hogy lakodalmi pompához készülnek, és hogy ezen napon a’ szerencsétlen Phanor dühös állatok prédája leend. Rettegett ezen hit hallására; halálos borzadás futó­és minden tetemét, szinte eszméletlenül rettentő szoron­­gatások közt térdre esvén igy kiálta: „Nagy istenek! zabolázzátok­ meg kezemet az ön­gyilkosságtól ; de inkább meghalok, csak hogy szivem barátját a’ haláltól megmentsem ; engedjétek, hadd halhassak­ meg dicsőségesen!“ — Eltöké­­lette tehát magában Lausus, hogy drága Phanorját ön feláldo­zásával megszabadítsa. Azonnal a­ tömlöcz ajtajához futott, ’s hogy oda be mehessen , egy rabhoz folyamodók , kinek kötelessége volt a’ foglyoknak élelméről gondoskodni. „Nézz rám! — igy szóllitja­ meg — én vagyok Lausus a’ királyfija, ki igen fontos szolgálatot kívánok tőled. Phanor itt van bezárva, én őt látni akarom. Csak egy mód van, hogy lát­hassam. Add nekem által ruhádat, ’s azután fuss, és rejtsd­­el magad apám boszója elől. Ha elárulsz, sietteted vesze­delmedet, ha pedig czélomban segitsz, akárhol leszel, szá­mot tarthatsz hálámra. Engedett parancsolatjának a’megrettent rab, és a’her­­czeget segíté a’ felöltözésben, ’s azzal eltűnt, minekelőtte

Next