Regélő, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)
1835-09-17 / 75. szám
595 ura is és pártfogója. Egyikén ezen csinos telkeknek megszálltunk, a’ magyar szívesség és vendégszeretet lakában. Vacsora felett a’ kedves házi asszony fiacskája, egy 2 éves szőke fiúcska ,,a’ pesti bácsikra“ poharat köszöntvén ezen köszöntéssel: „Éljen Széchenyi gróf, a’ nagy hazafi!11 valamint igen meglepett, úgy kinek nem nyerte volna meg teljes szeretetét ? Rózsaszínű kedvem újra megtért a’ kedves körben, ’s csak egyedül ennek ’s a’kedves házi asszonynak köszönjétek, ha kisaszszony napi mutatásom leírásában némi mulatságot leltetek. Garay, ORSZÁG-’S NÉPISMERTETÉS. Esztergom. (Folytatás.) Ki nem kerülheté Esztergom a’III-ik Endre halálával történt viszálkodásokat; mert Árpád vére e’ királyban kifogyván két részre hasonlanak az ország nagyjai. A’ Magyaroknak nagyobb része Venczelt, a’ hason nevű cseh királynak fiját, a’ kalocsai érsek által Fehérváratt koronáztaták meg; mások pedig a’pápa által erővel királynak kineveztetett és az általa elismert Gergely esztergomi érsek által a’ Maria képéről levett koronával fölékesitett Robert Károlynak részére állának; ki, alighogy megtudá Venczel koronáztatását, a’ pápához sietett, és ezt kéréseivel arra bírta, hogy levelei által kérdésre vonván azokat, kik Venczelt pártolák, a’ vaticanum zuzzó villámival fenyegesse. Minthogy azonban a’ Csehek erejét és hatalmát (az előkelő magyar nagyokéval támogatottat) Károlynak csekélyebb számú pártosai fölül nem mulhatok, Venczelt országszerte királynak kezdék nevezni. Erre Bonifácz, mivel az akkori idő szokása szerint a’ kétes tárgyú ügyek elintézése a pápa elejébe terjeszteték, Károlyt és Venczelt Rómába hivta meg, ’s ezen akaratjának kivitelére Miklós bibornokot küldé magyar országba; ki azonban nehány napi itt mulatása után vissza térvén, mivel egyik fél se tevé le vádját a’ szent szék előtt, Károly azonban, mint ő állitá, hites védlőjeivel megjelent, igy mondá ki az ítéletet, hogy Máriát egész magyar ország királynénak, Károlyt pedig mint ennek unokáját királynak nevezzék egyházi kiátkozás terhe alatt. Melly végzést midőn Erdélyben a’választott esztergomi érsek (Gergely) hirdetné, megfogattatott, és megölettetett. Ennek helyébe nevezéki Károly esztergomi érseknek Mihály zágrábi püspököt, kiben igen jó pártolóra is talált. Azonban Venczel a’ cseh király, minthogy a’ pápai kárhoztatás félelme nehány Magyarokat fijától elidegenített, igen tartott, nehogy messze terjedő birodalmainak egyetlen utódját veszedelmez