Regélő, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)
1835-12-03 / 97. szám
lett is a’ Törökök birtokában maradott, hihetőleg Roswurm pénzszomja miatt, ki csak ugyan 1604-ben Prágában lefejeztetett. 1605-dikben a’ budai zsidók a’ Törökök ellen összeesküsznek, de szándékuk fölfedeztetik,’s a’ fejérvári kapu elejébe bástyát kelle épitniek. (Ez 1723-dik évben, husvét napján, a’ lőpor meggyulásától légbe vettetett.) — 1635-dikben majd minden ház, ágyúk talpai, kereskedők portékái, és több 1000 embernél — 1669ben pedig csaknem egész Buda, Mátyás kir. lakhelye, fegyvertára ’s a’ t. és a’ keresztény rabokon kívül 4000 török lett a’ lőpor lángjának áldozatja. 1682-ben Tököly Imre Budán a’ nagy vezérrel tanakodik. A’ haza ügyét szivén hordozó józanabb rész Leopoldhoz folyamodik Buda visszavételét esengve. ’S valóban 1684-ben Margit szigete és Gellért hegye hatalmunkba estek, de végre november 31-kén Lotharingi Károlynak hátrálnia kellett az önvállalkozottakon kívül 23.000 közlegény, 630 tisztek veszteségével. Az 1685-dik évi győzedelem annyira megtörte a’ Töröknek nyakát, hogy fegyverszünést koldulna, melly azonban megtagadtatok. — Szerencsénkre! mert 1686 dik September 2-dik napján esti 6 óra felé a’ keresztény tábor három hónapi ostrom után közönségesen megrohaná Budát, ’s az egész kereszténység örömére viszszavette. — Ezután kezdett ismét felkelni düledékiből, ’s jelesül Maria Therézia alatt uj fényre kapni. A’ mondottakból nyilvános, hogy Buda 1638-ban a’ Törökök birtokában Volt. Ha ekkori rajzolatjára még egy pillanatot vetünk, a’ szembetűnő mecsetek királyaink alatti roppant templomokra emlékeztetnek. Ilyen vala hajdan Alamizsnás sz. Jánosé, mellyet Korv. Mátyás nagyobbitott, ’s mellynek prépostja „Comes Capell. Reg.“ czimet és királyi titoknoki hivatalt viselt; — sz. László kápolnája ; — Zsigmond temploma a’ Csehek számára (ebbe temettetett el Kunigunda, Mátyás hitese); — sz. György, ’s Magdolna temploma. Ezen utóbbi volt a’Magyaroké, mellyet a’ Törökök mecsetté változtattak, ’s végre Buda visszavétele után a’ tér nagyobbitása végett széthánytak; — sz. Pál, Miklós, József, kér. János kápolnája — ’s mindenek fölött a’ ma is fennálló, legrégibb, Maria menybemeneteléről nevezett, plebania-templom. A’ mi hidját illeti, ez elejétől fogva majd repülő, majd hajón álló volt. 1638—1646 körül 33 hajón álló híddal köttetett öszsze a’ két testvér város. Kapuira nézve, a’ fennebb említett fejérvári kapu ellenében állott a’ vizi, vagy konstantinápoli kapu. Ezen a’ végső harczban a’