Regélő, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)

1835-12-03 / 97. szám

lett is a’ Törökök birtokában maradott, hihetőleg Roswurm pénz­­szom­ja miatt, ki csak ugyan 1604-ben Prágában lefejeztetett. 1605-dikben a’ budai zsidók a’ Törökök ellen összeesküsznek, de szándékuk fölfedeztetik,’s a’ fejérvári kapu elejébe bástyát kelle épitniek. (Ez 1723-dik évben, husvét napján, a’ lőpor m­eggyulásától légbe vettetett.) — 1635-dikben majd minden ház, ágyúk tal­pai, kereskedők portékái, és több 1000 embernél — 1669ben pe­dig csaknem egész Buda, Mátyás kir. lakhelye, fegyvertára ’s a’ t. és a’ keresztény rabokon kívül 4000 török lett a’ lőpor lángjának áldozatja. 1682-ben Tököly Imre Budán a’ nagy vezérrel tanakodik. A’ haza ügyét szivén hordozó józanabb rész Leopoldhoz folyamodik Buda visszavételét esengve. ’S valóban 1684-ben Margit szigete és Gellért hegye hatalmunkba estek, de végre november 31-kén Lotharingi Károlynak hátrálnia kel­lett az önvállalkozottakon kívül 23.000 közlegény, 630 tisztek veszteségével. Az 1685-dik évi győzedelem annyira megtörte a’ Töröknek nyakát, hogy fegyverszünést koldulna, melly azonban megtagad­tatok. — Szerencsénkre! mert 1686 dik September 2-dik napján esti 6 óra felé a’ keresztény tábor három hónapi ostrom után közönsé­gesen megrohaná Budát, ’s az egész kereszténység örömére visz­­szavette. — Ezután kezdett ismét felkelni düledékiből, ’s jelesül Maria Therézia alatt uj fényre kapni. A’ mondottakból nyilvános, hogy Buda 1638-ban a’ Törökök birtokában Volt. Ha ekkori rajzolatjára még egy pillanatot vetünk, a’ szembetűnő mecsetek királyaink alatti roppant templomok­­r­a emlékeztetnek. Ilyen vala hajdan Alamizsnás sz. Jánosé, mellyet Korv. Mátyás nagyobbitott, ’s mellynek prépostja „Comes Capell. Reg.“ czim­et és királyi titoknoki hivatalt viselt; — sz. László ká­polnája ; — Zsigmond temploma a’ Csehek számára (ebbe temette­­tett­ el Kunigunda, Mátyás hitese); — sz. György, ’s Magdolna tem­ploma. Ezen utóbbi volt a’Magyaroké, mellyet a’ Törökök me­csetté változtattak, ’s végre Buda visszavétele után a’ tér nagyob­­bitása végett széthánytak; — sz. Pál, Miklós, József, kér. János kápolnája — ’s mindenek fölött a’ ma is fennálló, legrégibb, Maria menybemeneteléről nevezett, plebania-templom. A’ mi hidját illeti, ez elejétől fogva majd repülő, majd ha­jón álló volt. 1638—1646 körül 33 hajón álló híddal köttetett ösz­­sze a’ két testvér város. Kapuira nézve, a’ fennebb említett fejérvári kapu ellenében állott a’ vizi, vagy konstantinápoli kapu. Ezen a’ végső harczban a’

Next