Regélő, 1837. július-december (5. évfolyam, 53-104. szám)

1837-09-17 / 75. szám

hetőséget, hogy a’ Leopoldhegyi vár is hasonló igazságra tarthat szá­mot. Mivel tehát szigorú történeti vizsgálat nem tartozhatik ide, egy kis rajzot akarunk a’ várnak történetéről azon nézet szerint tenni, melly jóformán a’ két egymástól elágazó véleményt egyesítendi egy­mással. Leopold utódjainak nem volt ugyan ezen hegyen tartós lakhelyök, azonban gyakran meglátogaták azt, ’s az özvegy markgrófnék és her­­czegnék rendszerint itt laktak. E’ körülménynek köszönte ezen hegy időnként megszépítését; ez az akkorbeli világnak gyönyörképei kö­zött megkülönböztetett helyet foglalt­ el. — Ottokar cseh király, ne­hány herczeg a’ habsburgi nemzetségből, ’s már előbb a’ baadeni Her­mann markgróf, Gertruden férje, ki az ausztriai kegyetlen Henrik leánya volt, — ezen várkast­ély­ban felváltva lakott, mi elég bizonyság arra , hogy fontos ’s katonai tekintetből is nem egészen érdektelen lehetett. Csak két század után, midőn 3-dik Albrecht herczeg onnan Laxenburgba szállittatá­ által a’ szobrokat, veszté­ el nevezetességét, ’s nem lakott ott azután senki más. — Ekkor a’ vár ismét, megnyer­te előbbi fényét, mig végre a’ polgárháborúban, 6-dik Albert és 4-dik Fridrik császár alatt 1462-ben elfoglaltatván, elpusztittatott. Fridrik győzedelmes maradt a’ hadban , ’s nem sokára ismét helyre állíttató a’ várat. Ezen uj alkatban jutott az Corvin Mátyás magyar király ke­zére, ki szerencsésen érté kortársainak dicsőtelen ájultságaiból, gyen­geségeiből az erőt ’s fényt kiszívni. Mátyás pusztán hagyó hátra utód­jainak a’ várat; teljes szétdarabolása azonban a’ reá következő szá­zad munkája volt. Nagy mennyiségben keringének tr’ Törökök 1529- ben Bécs falai előtt; a’ külvárosok felgyújtalak; a’ Kahlenhegyen levő vár lerontatott, sz. György jövedelme pedig a’várkápolnának adatott A’ barbárok elhagyák Ausztriát ismét; azonban a’ Babenbergiek hajdani kastélya elfeledt rom maradt a’17-dik század végéig. Akkor pusztító a’ döghalál i­ ső Leopold fővárosát, mi az ajtatos császár szivében azon kívánságot ébresztő, hogy sz. Leopoldnak tiszteletére itt kápolnát építtessen , hogy ezen ütegengesztelési mód által népétől eltávoztathas­­sa a’ dögmirigyet. Már le volt téve az uj kápolna talpköve; mi­előtt azonban be lehetett volna végezni az építést, 2-dik Mohamed számos csordát, még pedig pártütőktől ’s hazaárulóktól vezettetve, ’s magyar­­országon keresztül tolongva, közelitének Kara-Mustapha török nagy­vezér személyes vezérlete alatt Bécshez. — Leopold császárnak futnia kellett, a’ fővárosból, ’s alig érkezett Korneuburgba, már a’ Tatárok is, kik mint égő köpönyeg vevék­ körül a’ török tábort, megjelentek a’ túldunai parton. Kevés ideje maradt a’ császárnak Linzbe elillan­hatnia.

Next