Regélő, 1838. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)
1838-06-03 / 44. szám
. Mellette anyja térdepelt, kinek szelid, nyájas, jámbor és szép arczán a’ legidvezitőbb béke székelt. Ez egy hat éves leánykát imádkozni tanított, s baljával egy kőkeresztre, a’ talapzatba vágottra, mutatott. Ezentúl egy kosárban kis gyermek feküdt, ki ártatlan szemeivel az eget nézé, ’s ártatlan együgyűséggel majd a’ keresztre, majd a’ madonnára mosolygott. Távulabb még nehány asszony ’s leány térdelt a’ kép körül. De én keveset ügyeltem rajok; lelkem mélyen merűlt el azon márvány képű imádkozó szűznek nézésében. ,Ez is hiába imádkozik ! E’ szavak megrenditének ; zavarodva néztem körül, valljon vezetőm mondta-e ez igéket? — „Geronimo, szóljál valamit?“ .Igen, uram, én csak azt gondolom, hogy a’ szép Marczellának imádsága sikeretlenűl hangzik el.„ Én hallgattam. ,Az Anna már rég nem dühöngött; Fierro ismét feltünend habsirjából, ’s őt magával viendi.4 E’ szók előttem rejtvények voltak, Anna — Pietro — összefüggésüket meg nem foghatám. Geronimo kiolvasó lelkemből habozásomat. ,’8 ön nem tudná ezen történetet .„Micsoda történetet?44 ,Pietro és Hermosáról! Éppen most 56 esztendeje.4 „De hát beszéld el !44 .Pietro legdélibb ifja volt a’ városnak, Hermosa legbájlóbb hölgy Marczella családjában. Pietro szegény volt, Hermosa gazdag. Pietro imádta Hermosát, ’s érzete viszonoztaték. De most kissé közönségessé lön a’ történet. A’ szerető pár természetesen — nem egyesülhetett. Hermosa külföldre jegyezteték el. Az Annának egy rémitő kirontása alkalmával Pietro itt, e’ helyen (úgy emlékezem rá, mintha ma történt volna) a’ hullámok közé veté magát. De ott lenn nem nyughatik; legdélibb, legcsábitóbb alakban száll fel a’ földre, ’s melly leány egyszer meglátta az ifjat, szeretnie is kell, ’s az illyennek veszte azután mulhatlan. — Midőn a’ menyekző órája már meghatároztatott, Pietro, az azt megelőző estén ismét hullámsirjába száll, ’s az érette epedő leányt kétségbeesés harácsává teszi. Hermosa volt első áldozatja; tündéri termetét a’ habok nyelékel. Ezelőtt egy héttel Marczella vőlegénye is eltűnt; fogadni mernék, Pietro volt, ’s aráját nem sokára magával viendi. Csábjátékát többnyire az Anna kirohanása előtt űzi. Marczella már negyedik leány családjából, ki Pietrónak áldozatul esik. Rettenetes az embernek ön sorsát előre tudni, és azt meg nem változtathatni."