Regélő, 1839. január-június (7. évfolyam, 1-52. szám)

1839-05-26 / 42. szám

„Börtön ! — halál! — lehet.... de a­ gondolatok díjmentesek. Ív büszke Morentali, kinek leánya Lorenzo arája, köszönje nekem, hogy titkát megőrzöm. Szent Markra! — kedvem vol­na őt irántami tartozásairól fölvilágitni. De tán majd hálából olly lakot adna nekem, miilyent szegény Micilano kapott? — Valóban, a’ kilátás nem kecsegtető; de mit tegyek ? — Egy fő úr, közel hozzám , egy nőt látogat, szemre , hogy alamizsnálkodjék ; mert láttam, mint nyomott pénzt távoztakor kezeibe, de elejti álarczát, ’s én Morentali grófot ismerém­ meg. Ha tehát“.... .Ha —? mit? barátom— közbe szóll egy alakos, ki a’ saj­kába ü­lt —... mégis mindenek előtt, melly urat szolgálsz?: „Idegen vagy — felel az ifjú sajkás — ha a’ regolai herczeg jegyét meg nem ismered rajtam.“ .Valóban idegen vagyok , ’s akarom , hogy a’ fő utszákon vigyél , és a’ legszebb házak birtokosait megnevezzed; p. o. kié ez?4 .,E’ palota keleti sztylben, a’ számtalan faragványok, és ara­­beskokkal, Morentali grófé.44 ,E’ nevet már hallám. Mit mondanak ezen úrról ?4 „Nem szegény sajkást illet illy nagy úrról véleményét ki­mondani.“ ,Bahh! mi közöm nekem a’ grófhoz, ’s elsőségéhez ? Én csak kíváncsiságomat akarom csillapitni, ’s e’ csekély szolgálatot meg­tagadhatnád tőlem?4 „Ha meg volnék győződve hallgatásodról“... .Elhiheted, hogy jövő héten már az egész történetet elfelejtet­tem. De vedd előbb hallgatásom zálogát.4 „Köszönöm uram! — mondá a’ sajkás, zsebébe tevén az ide­gen által nyújtott aranydarabot — mit én a’ grófról tudok, csak az , hogy ő büszke, ’s kegyetlennek tartatik. Dús ő, és hatal­mas, de társaim egyikének szomorú halálával bebizonyitá, milly kérlelhetlen. E’ boldogtalan a’ tizek tanácsának börtöné­ben meghalt, pedig semmi súlyosat nem vétkezett.“ ,Hogy tudják ezt ?‘ — kérdi az idegen. „Atyám és én a’ szegénynek béna és elsült testét a’ csatorná­ból fogtuk­ ki.44 .Van-e bizonyságtok ez eseményre ? Illyés­minek csak még sem kellene gyakran történni.4 „Bizonyságunk nincs; mert a’ testet hamar vissza vetettük a’ vízbe, félelemből, nehogy bajba keveredjünk.“ ,Jól van barátom! — Mondd­ meg, van neje a’ grófnak?”

Next