Regélő, 1839. július-december (7. évfolyam, 53-104. szám)

1839-09-26 / 77. szám

Megjelen társával együtt lietenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi­g Ujja h­elyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 1­2 hr. p. p. ELBESZÉLÉS. Norm­aniki szűz. (Az 1789-diki franczia lázadásból 1­ /. A' szünetlen panasz , bizalmatlanság , háborgás és párt, mellyek az országra többszöri ínséget hoztak, a­ népet örök nyugtalanságban tartották. BAJZA. A’ XVIII-dik század vége szolgál beszélyem alapjaid, azon időszak tudniillik, mellyet a’ kivívásért epesztő szabadságszomj , egy jobb lét vágya borzasztólag mocskositott a’ kormányával elé­­gületlen franczia nemzetre nézve azon önzés tűzte czélű szivtelen nagyok által, kik az óhajtott köztársaság előképzetében ittasan szédelgő néppel magával a’ trón romja felett akarák megvettetni a’ despotismus alapját. Nem várta a’ nemzet azon véres tüneményeket, mellyek csak hamar egymást felváltva ’s gyásznyomokat hagyva futottak­ át pol­gári egén, nem a’ honfinak honfiféli rakásra öletését; de hogy a’ vérivó szörnyek, Marat, Danton , Robespierre , fejüket a’ biztos zavarban felütvén, bóditó maszlagot osztanak szét, a’ honfivért vak dühhel onták ferdőkre a’ külön véleményre ’s testületre szakadt pártok, fel egészen koronás királyuk trónjáig, hol a’ szerencsétlen XVI-dik Lajos el is vérzett nyaktiló alatt. Fájdalmasan érezte e’ csapást a’ világ minden fejdelme; kár­­hoztatá ezt, mint szentségtelen tettet, a’ király szennyes alacso­­nyitása nélkül jobb létre vágyó mérséklettebb rész , de valamint a’ a’ zűrzavarokból eredt méltatlanságokat, úgy e’ vég-csapást is csak titkos nyögéssel fájlalhatta; mert látá, hogy a’ bármilly erőben mutatkozott részvét is most titkon fosztatik­ meg lelkes tagjaitól, majd nyilván hurczoltatnak a’ nemes gondolkozásunk nem-ember bírák elébe, hol nincs többé mentség, annyival kevésbbé irgalom, hol bizonyos halál bitorolt.

Next