Regélő, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1840-05-28 / 43. szám
341 kétszeresen éreztete, egyedüli eszközlőjét Róbertet (igy kivák a’ lovagot) tartá. — Ez rendkívül nevelte gyengéd szerelmi háláját is iránta. Száz férjíi köztt, kik előbb világ írjai voltak, alig találhatunk kettőt, kik a’ csendes házi viszonyban elégedettek maradtak volna. — Hihetnék, hogy a’ gyakran elkerülhetlen botor ’s fonák fondorkodás illy tág életkörbeír megkedveltetheté velök a’ nyájas magánosságot ; azonban nem kis meglepetésünkre többnyire az ellenkezőt tapasztaljuk. Lovagunk is alig tölte fél évet Paristól nem messze fekvő kies mezei jószágán bájos neje karjai köztt, némi kedvetlenség , melly felbont halkkal minden köteléket és viszonyt, szállá meg,’s a’legingerlőbb életképeket varázslá képzete elébe. — Eleintén csak egy napra vagy órákra kezdé látogatni a’ fővárost; — később egész heteket, sőt hónapokat is tölte tündér zavarában. Valeria szerettének hidegülését éppen olly fájdalommal vévé észre, mint lélek-nyugodtság és okossággal. — Távul attól, hogy duzzogással, vagy szemrehányásokkal térítse jobb útra, tetteié magát , mintha e’ magaviselete felől mit sem tudna; de magában ő az maradt, ki egybekelésük első napjaiban vala. — Ámbár ezen önlegyőzése nehány érzékeny könyveibe került; de férje körül bizonyos szelíd megnyugvást küzde ki, melly mindig szilárdabb lön , minél inkább annak sérültt öntudatán alapult. ( M?ge következik.') ORSZÁG ’S NÉPISMERTETÉS. Párád. (r ege.) A’ negyedik ’s ötödik forrás Meiszner szerint nem egy határban fekszik; utóbbi t. i. a’ timnsó-bánya közelében, a’ már inkább délre fekvő Ilona - völgyben fakad fel. A’ negyedik forráshoz, Párádról mindig délnek, erdős tetejű halmon keresztül visz az út; a’ falutól félórányira fekvő forrás nem igen van távolabb a’ kénforráshoz is. Itt egy bükk és cserkeszokízta halom lejtőjén, melly tovább nyúlásában óriási hegygyé testesül, porhanyó gátfölddel takart alapból, három egymás melletti mederből fakad fel a’ vasas forrás. Erisen merített vize szinetlen , átlátszó, erősen pezseg, a’ savanyú vizek sajátságos szagán kívül mással nem bir, ize kellemesen csípős, de csak hamar tintaneművé fajuló; mérséke —H 2° R. mellett -+- 8, 8° 11, —— 20° R. mellett pedig H- 10° R. 'S különbözeti nehézsége úgy áll a’ szürt’ vízhez.