Regélő, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)

1840-05-28 / 43. szám

341 kétszeresen éreztete, egyedüli eszközlőjét Róbertet (igy kivák a’ lovagot) tartá. — Ez rendkívül nevelte gyengéd szerelmi háláját is iránta. Száz férjíi köztt, kik előbb világ írjai voltak, alig találhatunk kettőt, kik a’ csendes házi viszonyban elégedettek maradtak volna. — Hihetnék, hogy a’ gyakran elkerülhetlen botor ’s fonák fon­­dorkodás illy tág életkörbeír megkedveltetheté velök a’ nyájas ma­gánosságot ; azonban nem kis meglepetésünkre többnyire az ellenke­zőt tapasztaljuk. Lovagunk is alig tölte fél évet Paristól nem messze fekvő kies mezei jószágán bájos neje karjai köztt, némi kedvetlenség , melly felbont halkkal minden köteléket és viszonyt, szállá­­ meg,’s a’leg­ingerlőbb életképeket varázslá képzete elébe. — Eleintén csak egy napra vagy órákra kezdé látogatni a’ fővárost; — később egész heteket, sőt hónapokat is tölte tündér zavarában. Valeria szerettének hidegülését éppen olly fájdalommal vévé észre, mint lélek-nyugodtság és okossággal. — Távul attól, hogy duzzogással, vagy szemrehányásokkal térítse jobb útra, tetteié ma­gát , mintha e’ magaviselete felől mit sem tudna; de magában ő az maradt, ki egybekelésük első napjaiban vala. — Ámbár ezen ön­­legyőzése nehány érzékeny könyveibe került; de férje körül bizonyos szelíd megnyugvást küzde­ ki, melly mindig szilárdabb lön , minél inkább annak sérültt öntudatán alapult. ( M?ge következik.') ORSZÁG ’S NÉPISMERTETÉS. P­árád. (r ege.) A’ negyedik ’s ötödik forrás Meiszner szerint nem egy határ­ban fekszik; utóbbi t. i. a’ timnsó-bánya közelében, a’ már inkább délre fekvő Ilona - völgyben fakad­­ fel. A’ negyedik forráshoz, Párádról mindig délnek, erdős tetejű halmon keresztül visz az út; a’ falutól félórányira fekvő forrás nem igen van távolabb a’ kénforráshoz is. Itt egy bükk és cserkeszok­íz­­ta halom lejtőjén, melly tovább nyúlásában óriási hegygyé testesül, porhanyó gátfölddel takart alapból, három egymás melletti meder­ből fakad­ fel a’ vasas forrás. Erisen merített vize szinetlen , átlát­szó, erősen pezseg, a’ savanyú vizek sajátságos szagán kívül más­sal nem bir, ize kellemesen csípős, de csak hamar tinta­neművé fajuló; mérséke —H 2° R. mellett -+- 8, 8° 11, —­— 20° R. mellett pedig H- 10° R. 'S különbözeti nehézsége úgy áll a’ szürt’ vízhez.

Next