Regélő Pesti Divatlap, 1843. július-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-12 / 30. szám

957 598 szentelvén azt a’ közjó’ előmozdítására, száz-­­ szorosan pótolandja az édes öntudat, és a’­­ szegénység’ hála-könyvje, melly a’ gyűrű’ helyét mossa. Igen, legyetek az ügy iránt nagyobb gondossággal, hogy így, ha ismét haza menendek, ne kénytelenítessem fájda­lommal felkiáltani: „Ó A r­a­d !!“ Karády Ignácz. N.­Enyeden, hol már többször táncz­­vigalmak’ erején, nem kis jótékonyságu adakozások fűződtek öszve szent czélokra, hol már többször látók hölgyeinket láng­­érzeménynyel, ’s utánok ifjainkat magasztos kebellel röpülni a’ világított terembe, hol már többször örülve kiáltok fel: „Városunk’, vidékünk­ hölgyei lelkes magyar lányok,’ ott jelenleg is őszele’28-kára épen az évne­­gyedes közgyűlés’ első napja’ estvérére tánczvigalomra szólitatánk föl, a’ haladás­ban nem rest ns. városi nagyobb casino által, a’ tűz-, jég- és vizár által tetemes károkat szenvedett M. igeni lakosok’ számára adan­dóra. És eljövének a’megyei és vidéki szom­szédságból , a’ szenvedők’ sorsáért részt­vevőig érző, nemes keblű hölgyek és ifjak, és tánczolák kedvök szerint a’ napi­renden levő táncznemeket. Sőt még, da­czára a’ humanitás’ ellenes’ dobogtatás- és­­ fütyöléseinek, a’ nálunk divatozó, némely­­lyek által annyira lenézett körmagyarra is került a’ sor !! A’ begyült pénzöszveg a’ nyomorultak­nak kezökben van, ’s ők, forró imákat bocsátnak föl kérni az ég’ urát, hogy óvja rajtuk­ könyörülö embertársaikat hasonló veszélytől. úgy hiszszük, a‘ szerénységet nem sért­jük meg, — az illendőségnek hódolunk, ha a’ nyilvánosság' sorompói között , a­ t. ez. közönség előtt köszönetet mondunk a’ ne­mes szivü báró K............ .... né úr­asszonynak, azon jótékony adakozásáért, mellyet az igeniek iránt mutatott; azon buzgó fáradozásáért, miszerint utczánként egy , két urihölgyet megbízván , szorgal­­maskodott mintegy kétszáz g.­ftok’ ’s két­száz darab öltönynemü’ öszveszerzésében, hogy a’ nyomorultak első éhségük’ dühét csillapíthassák, meztelen tagjaikat időz­hessék. Honfi­társunk, tánczszerző Szöllösy ur, dicséretes szorgalommal, ’s közméltánylat­­tól kisérve működik alig 20 — 24 párnyi növendékei’ tanításában. Mi —bátran mond­hatjuk—csak is szóval és érzéssel, de tet­tel nem tudjuk őt eléggé méltánylani. Oszkó’ 10-ben adand próbavigalmat, a’ körma­gyar, mazur, dzsidás- és franczia-négyes­­böl órákat vett tanitványival. Mi bízva, leg­alább keringőt tánczolni szerető ifjainkban, — reméljük, hogy Szöllösy ur’ fáradalmait siker koronázandja. ........s ....s Kis Tárcsa. Irodalmi ’s művészeti futár. (Fi­­ts­eh K­á­r­ol­y). Londonból, hol mint már egyszer említők, az idei saison­­nak hőse volt, Bécsbe érkezett, ’s a’ bé­csiek már előre örülnek azon élvezetnek, mellyet e’ genialis gyermek’ legközelebbi hangversenyei nyujtandnak. Hogy mennyire becsülték Angolországban kis hazánkfiának rendkívüli képességét, kitetszik a’„Musical World“-ból kivett következő sorokból: „Filtsch Károly egyike a’ legcsodálatosb tüneményeknek , úgymond a’ nevezett lap — mellyeket a’ művészet* történetei felmu­tathatnak. Filtsch két hónapi itt tartózko­dása alatt a’ legrendkivülibb hirt szerzé ma­gának. Ő megmutat’ , hogy nem ellenkezik a’ természet’ fejlődésével, mint ifjú — sőt mint gyermek — egy férfiú’ szellemével ’s hatályával bírni. Nincs ragyogóbb „avenir“, mint a’ mellyel e’ gyermek dicsekhetik. Mit Balzac Hugo Victorról monda , „en­­fent sublime“, azt a’ legszorosabb értelem­ben lehet e’ csodálatos korán ért talentumra

Next