Regélő Pesti Divatlap, 1843. július-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1843-10-19 / 32. szám

REGÉLŐ, PESTI DIVATLAP.­­0-® Második év’ második fele. — Kiadja és szerkeszti Garay János. Csütörtök, 32. SZ. octt 19, 1843. M­egjelenik minden héten kétszer egy divat képpel. Blepzethetni minden k.postahivatalnál. Külföldre csak a­ bécsi k.főpostánál. Kolozsvárott t.Méhes urnál.—Ára félévre, helyben kft.postán kft.pengőpénz. Kiadó hivatal, Uri-uteza, Tr­att­n­er-Károly­i ház’ második udvara’ második emeletében. A ILIA LUJ SZTANCS. (Oláh beszély.) Erdélynek egy igen kellemes vi­dékére vezetem az olvasót. Meleg nyári­­ idő volt; a’ Maros nagyszerű kígyóként ,majd egy büszke hegy’ tövéhez fa­­­csarodott, majd sima rónákon bolygott tova. Ünnep volt, ’s a’ természet a’ szent némaságot, melly a’ folyamot szegélyező falvakon uralgott, megdi­­csőité. Sorsom falusi lakassal áldott meg, mert regényes hajlamomnak több tápot nyerhetők ott. Zaklatott kedélyem a’szabadba csalt, oda, hol az életvágy hatalmasan fogamzik az ember’ keblé­ben, hol a’ múlandóság csak kápra álomként tűnik el. Egyik partját a’ fo­lyamnak, melly dombként emelkedik nyűgöt felöl, választóm álláspontul, a’ szép távolba kimerengö. Láthatám a’ Maros’ kigyódzó folyamát, melly élénk zöld szőnyegeket metsz át merész kanyarodásaival; hallám a’ közel malom’ zsilipjét, mellynek édes moraja méla ábrándba ringatá kedélyemet. Falvak valának elszórva előttem regényes cso­­portozatokban, ’s egy kis földabroszt szemléltem, mellyen a’ hajdankor’ csa­tái annyiszor viharzanak át, ’s melly­nek nyomát a’ béke’ malasztos ideje egészen kiegyenlité Tova fehérült nyugotra: Radnótii’ kastélya, mesze­­letlen szürke falain az ószerüség’ erek­lyéjét bírva. Lelkem elé varázslám a’ fejedelmek’ korát, gondolatom előtt léptetem el a’ török hadakat, mellyek bérezés honunk’ sorsán jogtalanul ren­delkezőnek, ’s midőn a’ múlt’ terhes 32

Next