Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)
1844-10-20 / 16. szám
fölnyitván szemeit : ,ah! ön az szabó gazda ? nemde árjegyzékét hozá el ?‘ Igen is azt— mondja a szabó, s egy kis pénzért könyörögnék. ,Jó, jó, úgymond P— ur, nyissa föl csak amott irószekrényemet, húzza ki azt a fiókot/A szabó kihúz egy fiókot— ,nem azt, a másikat mond P— ur. A szabó kihúz egy más fiókot. ,Nem azt, a legalsót — jól van — nos hát mit lát abban a fiókban? „Sokféle dirib darab papirost“ — mond a szabó.— ,No lássa, ezek mind kifizetendő árjegyzékek ; tegye csak közéjük ön is a magáét, s ezzel másik oldalára fordult. (Jó és rósz). Egy amollyan szájtudós azt vitató egykor Malebranche előtt, hogy az állatoknak csakugyan van holmi fogalmuk a jó- és roszról. ,,Ez alkalmasint onnét van — úgymond Malebranche — hogy tán a tiltott szénából ettek.“ (Hibás szám itás). A mi elég hatnak, elég hétnek is — mondá Montmaur a hires torkoséi—betoppanván délben egy épen ebédhez ült társasághoz. „Igazsága van az urnak — úgymond a házi gazda — ha ezt a gyertyavilágról érti, de ebédünk most az egyszer csak hat gyomorra van készitve.“ (Magyar-francziásság).M. kisasszony franczia leczkéket vevén X. úrtól, s bele unván a nehéz kimondás sok szabályába , azt mondá egykor együgyüségében mesterének : „Jaj de furcsa emberek ezek a francziák! azt írják teszem, hogy : Jean, aztán azt mondják, hogy : Zsán ; hát nem sokkal egyszerűbb volna-e csak azt mondani hogy : Jancsi?“ (Szoros ismeretség). A quebeki püspök Canadában eltűnvén, azok kik fölkeresésére elindultak, titjokban egy vad emberekből álló csoporttal találkozónak. Ezek megkérdeztetvén, ha vájjon nem ismerték-e a quebeki püspököt ?,Hogy ne ismertem volna — úgymond egy közülök — hiszen ettem is a húsából!‘ A roueni érsek meghalározván, a jelen voltak közt mindenki hozzá látott a zsebeléshez. Ezt látván egy kolduló barát, a kámzsa-ujjba dugja az érseknek gyémántos keresztjét mondván : „crucifixus etiam pro nobis“ (érettünk is keresztre feszítetett). Koronhegyi, gokbóli kiszabadítás közben megölelhesse, mit neki aztán útközben maga megvallott. — Angliában a puritánok uralkodása alatt egész bibliai mondatokat nevek gyanánt használtak, mint például: ha érttem Jézus Krisztus meg nem halt volna, el volnék kárhozva. Francziaországban a revolutio azon joggal ruházta föl az atyákat hogy gyermekeiknek bármi nevet adhattak; nem egy lyányka neve volt akkor Guillotine, Liberté, Egalité (nyaktiló, szabadság, egyenlőség,) stb. Napoleon idejében már csak a kalendáriumban s az ó történetekben előforduló neveket volt szabad használni; ekkor tömérdek Nestor, Hector, Themistokles stb. volt. Németországban 1813 körül illy nevek keletkeztek : Blücherine , Gneisenaume, Bombardine , Landsturmine, Casematte stb. stb. Régi újságok. — VIII. Henrik angol király uralkodása alatt 72,000 ember végeztetett ki; e szerint minden évre 2000 esik. Morus Tamás cancellár beszéli, hogy sokszor egy akasztófán húszan is függtek. A legborzasztóbb büntetések egyike is Vill. Henrik uralkodása alá esik. John Roos, a rochesteri püspök szakácsa, egy fazék levest megmérgezett. A szolgák, kiknek az ételkészíttetők , keveset ettek belőle , s másoknak adók. Többen meghaltak. A parlament e szakácsot arra ítélte, hogy megfőzessék, melly büntetés aztán minden efféle bűntettekre kiterjeszkedék. — Napoleon háborúi 219,000,000 font lőport emésztettek meg; hát embert hányat? — Villa Medina gróf, ki Erzsébet spanyol királynéba szerelmes volt, palotájában egyszer „Nike dicsőség“-ét adata elő; s játék után meggyujtatá a színházat, hogy a királynét alán Ráadásul. — Az angol státusadósság nyolczszázmillió font sterlingre megy, olly összeg, melly, souvereinekben egymás mellé rakva — darabját 78 hüvelynyi szélesnek számlálva — 11,047 angol mérföldre terjedne. Ha ez aranyokat egymás fölé raknák —15 darab egy hüvely — 841 mifld magas oszlop emelkednék, tehát tizenegyezerszer magasabb , mint a szent Pál-torony Londonban , melly 404 láb magas. Ezen aranyok 5,600 tonnát nyomnának. Ha ez összeget Anglia s Wales lakói közt elosztanák (16,900,000), minden fejre 50 font sterling esnék. Ha valaki souvereinekben meg akarná olvasni, s egy perez alatt 60 darabot olvasna, s naponként tizenkét óra hosszat, 51 esztendeig tartana megolvasása. Ezen összeg elvitelére aranyban, ha minden ember két mázsát bírna , 56.000 ember kivántatnék. (Jó tanács.) Egy öreg úr, kinek kevés részvevő barátja volt, igen megszeretett engem , s főgondja volt, affélék közlése által, mit ő megfordítva tett az életben, engem minél több kellemetlenségektől megmenteni. „Ha házasodni fog ön, ez volt maximáinak egyike, mellyre mindig legkeserűbb komolysággal tért vissza, „ha házasodni fog ön, arra jól vigyázzon, hogy neje ugyan egy vérmérsékletű legyen önnel. Lássa ön, házasságom első napjától fogva — s már majd ötven éve, hogy házas vagyok — mostanig alig múlt nap , mellyben meg nem bántam választásomat. Nem jó asszony! de 10 foknál nagyobb hőség neki főfájást okoz, s nekem, csak hogy valamennyire jól érezzem magamat, 16—17 fok kell; s minden pillanatban, midőn együtt vagyunk, ő hőségről panaszkodik, mialatt én kiállhatlan hideget érzek. Akkor én besüttetek, s ő, ő az ablakokat kinyitja, s igy tartanak e gyötrelmek, s életünket mértéken túl keserítik.“ Figyelmeztetés. Alólírt, mivel előbb betegsége nem engedé , ezennel kötelességének érzi kinyilatkoztatni, hogy ,,A bakó fija“ czimü beszélyében (l. Pesti Divatlap 8 és 9. sz.) ittott észrevehető érthetetlenség eredetileg nem vala meg, hanem hatalmán kívül eső okok miatt csúszott bele.— Pest, sept. 29. 1844. Dobrossy. MŰMELLÉKLET. Párisi divatkép. Őszi viselet. — Színpadi képünket csak jövő alkalommal adhatjuk. SZERKESZTŐI ÉRTESÍTÉS AZ ÍRÓKHOZ. Az ,Eperjes tiz év után* czimü kedélyes hely- és népismertetést közölni fogjuk.— A losonczi levél tárgyai nem divatlapba valók. —Várjon megkapta-e levelünket a „Sátán szerelme czimü novella írója'! — A ,század vándora' czimü szép költeményt nem lehet közlenünk. — M. Pál versei tehetségre mutatnak, de a nyelvvel mit sem gondol, sőt még a nyelvtani szabályok ellen is gyakran vét. — A ,Sirásó czimü eredeti beszélynél sokkal jobb művekkel bírunk. KIADJA ERDÉLYI JÁNOS. — NYOMATIK BUDÁN AZ EGYETEM BETŰIVEL.