Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)

1844-12-01 / 22. szám

ez év elején igen lelkes és nyomós szavakkal indítványozá a nemzeti körben Rózsavölgyi összes zeneműveinek kia­dását , olly módon, hogy a kör pártolása, s az ennek kebeléből kinevezett bizottmány felügyelése alatt eszközöltessék az. A kör,­­kivéve azt, hogy e vállalatot pénzzel is segítené, mit mostani kedvező körülményei közt bizony megtehetne), e­dzér­ből előfizetési íveket küldözött szerte szét majd minden hazai olvasó egylethez;­­ már hónapok óta hevernek ez ivek vagy 60 helyen , s még mai napig sem bírtunk ezek közül tíznél töb­bet visszakapni, és emiatt felette meg vagyunk akadva. Mindaz­­által a Il­ ik füzet újévre okvetlenül meg fog jelenni. Rózsavöl­gyi összes zeneműveit leírni, valódi nemzeti kincs, mert az ő szerzeményeit magas költői szellem, tiszta sajátos nemzetiség, mély kifejezés s művészi szerkezet bélyegzi, és e bélyeg ma­randó becsűvé emelte több mint 200 eredeti magyar hangmű­vének legnagyobb részét. W. I. világért se gyalogember által. „Értem tens uram“, válaszolt a biró s legott sietett a parancs teljesitésére. A szolgabiró egy kis körutat tévén, este maga is bement az alispánhoz, s legna­gyobb álmélkodására azt hallá tőle, miszerint még levelét nem vette. — Nagy ostorcsattogás hallatszott most, s egy, Gökrös szekér állt meg a megyeház kapuja előtt; az ostoros feljön az alispánhoz , átadja a szolgabiró által még reggel irt levelet. Ezek mindketten jó ízűn kaczagtak az ügyetlen postán , ám a jámbor biró még sem hibázott, mert „csakugyan nem küldé a levelet gyalogember által.“ Szaday: Figyelmeztetés a h­oni gyárm­kokh­oz, iparüzők- szöz és honi iparmű­vekkel foglalatoskodó keres­­­tökhöz. A honi gyámoknak, iparművesnek s hazai iparművekkel foglalatoskodó kereskedőnek legfőbb érdekében áll ismertetni, ha akarja, hogy műveinek kelendősége, tehát szorgalmának ju­talma legyen. A honi müipart pártolni hajlandó közönségnek pe­dig szintúgy érdekében áll, tudni, hogy mi, hol s kinél kapható, különben a honi műipart legjobb akarattal sem pártfogolhatja. Ezennel tehát hazafias bizodalommal felszólittatnak a két testvér magyar honnak és a kapcsolt részeknek gyám­okai, iparművesei és honi iparművekkel foglalatoskodó kereskedői , ne terheltes­senek a magyar iparegyesülettel érintkezésbe bocsátkozni, s azon egyesület aligazgatójához Kossuth Lajos úrhoz, vagy pedig az alálirthoz intézendő tudósításokkal mustráikat, árjegyzékei­ket beküldeni, üzletek helyét, czimét tudatni, s aziránt, hogy minő kiterjedésbeni s minőségbeni rendelmények elvállalására volnának készek, valamint átalában a magyar műipar élénkíté­sére vonatkozó ajánlataik s javaslataik iránt is értesítést nyújta­ni , miszerint a magyar művek felől tudakozódók kellőleg uta­­síttathassanak, s a lehetségig tökéletes ipar-schematismus ké­szíttethessék.— Ezen adatok gyűjtése az iparegyesület által már megkezdettén, egyszersmind arról is értesittetik a t. közönség, hogy az iparegyesület szállásán — Újvilág- és Hatvanutcza szeg­letén ü­kerház első emeletében — némelly iparnemzéti utasítá­sok már kifüggesztvék, s ott azokat kiki szabadon megtekintheti. Kert Pesten nov. 26. 3­844. Csanády, jegyző. NYÍLT VÁLASZ. Petőfi azon őszinte kívánságának — melt­y nevem változtatását illeti — sajnálva nem engedhetek; engem a Benőfy név közelebbről érdekel, semhogy arról lemondhatnék. Azonban ugy hiszem elég lesz a t. olvasók előtt annyit nyilvánítanom , hogy én Be­­nefi Soma vagyok, ő pedig Petőfi Sándor. Tanulságos és mulattató egyveleg. Fülbevalók szépeink számára. — Erény és jó szív a legtöbb házasságnál csak olly ki­csinységek , mellyekre csak az esketés után szokás gondolni, vagy némellyek ekkor sem érnek reá a pénzolvasás miatt. — Nem mindig megjegyzésre méltó, a mit hölgyektől hal­lunk, de sokszor egyetlen szóval többet mondanak, mintsem azt egész éltünkben el bírnánk felejteni. — A melly nő ha férjet óhajt, szükséges, hogy önmagát és férjét becsülje, és inkább házi körébe keresse örömeit, mint­sem a világ lármás vigalmaiban. Csak az keres házán kívül vi­galmakat , a­ki férje karjai közt nem lel örömet. — Vannak nők, a­kik csak azért boldogtalanok, mivel nem bírnak férjük felett uralkodni. Ezeknek jó volna megsúgni, hogy a nőnek legszebb tulajdona a szerénység, s hogy a férj nem becsülheti azon nőt, a­ki felette uralkodni akar, és aka­ratja szabadságát elvenni óhajtja. — A valóban eszélyes nő nem fog maga körül háziba­rátokat tűrni, habár erényében megbízik is , mert nem elég az, hogy a nő erényes legyen, hanem szükséges , hogy a világ is annak tartsa. A női becsület hasonló a tiszta k­laphoz, mellyen a legcsekélyebb folt is észrevehető , s bármilly szép tettekkel ta­karják is el, a folt helye örökös marad. Szarka. Bors és paprika. — X. ur házasodni akarván, szép , jó és gazdag nőt ke­res. Pedig — köztünk maradjon — m. úr csúnya is, rosz is, szegény is. — A nagy sár és életkérdések annyiban hasonlítanak egy­máshoz, hogy mindkettőből bajosan jön az ember tisztába. — A Budapesti Híradó nem­régiben azt harangoz­ta , hogy egy magyar utazó Lebediás földén ősink sirhalmait fe­dezte fel. Benn a honban is igen sok felfedezni valónk van még, hol azonfölül ,eleven holti ereklyék is vannak. — Némelly emberek kicsinyek s nagyok szeretnének lenni. Némellyek úgynevezett nagy emberek, s még is igen ki­csinyek. — Régenten számos keresztes vitézeink voltak. Jelenleg keresztes dámáink is szép számmal találkoznak, csakhogy ez utóbbi esetben a ,kereszti néha ,házi.­ — Az öreg X. úrról életében azt mondák , hogy sok szép ökrei vannak. Egyetlen Géjza fiáról pedig azt mondják : de sok szép agarai vannak. JP­­rkler . Ulagyark­a. Egy szolgabiró igen sietős levelet írván az alispánnak, meghagyd a tányi bírónak, hogy azt azonnal küldje el, de a ------------------- Benöfi.*) *) Minden zavar elkerülése végett legjobb volna, ha Benöfi ur művei alá írná keresztnevét is* A s­z e r­k. 'Mű mellékletek. I. Rózsavölgyi Márk, jeles hangszerzőnk arczképe. Raj­zolta Barabás, nyomt. Grimm Víncze. II. Iparvédő. Népies magyar, szerző s zongorára alkalmazó Rózsavölgyi Márk. SZERKESZTŐI ÉRTESÍTÉS AZ ÍRÓKHOZ. Túrynak „A költöncz“ s Urházy „Furcsa állapot“ czimü költeménye , valamint Bérczy Károly versei is elfogadtatnak. — Bús Arzén versei nem közöl­hetők. — Timon költeményeiben sok szép gondolat villan meg, de egy sincs köztük, melly egészben kielégítő volna. — A ,Kézcsók’, s ,Sze­mere Bertalanhoz­ és ,Holdvilágkor czimü próza és versek, dagályos , érthetlen előadásunk lévén , nem adhatók. — T. J. igen lelkes és nyo­mós beszédű nagy­bányai levele politicai lapban igen , de divatlapban nem közölhető — Literáty J. költeménye , mihelyt a sor rá kerül, adatni fog. Lévay J. Életkorok czimü verse hasonlókép. — Bártfaynak Erdély egy igen érdekes részét, s az aldunai vidéket ismertető Utazási töre­dékeit, mint tanulságos és mulattató közleményt, köszönettel vettük, s annak koronkénti közlését még ez évben megkezdjük. — Sz. László „Halljuk“ czimü jeles művét nem adhatjuk. — A többi beküldött mű­vek sorsáról jövő alkalommal. KIADJA ERDÉLYI JÁNOS. — NYOMATIK BUDÁN AZ EGYETEM BETŰIVEL.

Next