Pesti Divatlap, 1845. július-december (14-39. szám)
1845-07-31 / 18. szám
568 Életképek. 4. sz. július 26. Deák Ferenczhez. Emléklap. Bajzától. Vers Deák liszteletére irva. Hazánk érdekében óhajtandó, hogy minden, más tiszteletére irt vers illy tórulfakadt legyen, és minden, ki verssel megtiszteltetik, olly nagy, és olly méltó legyen a tiszteletre mint Deák Ferencz. Szomorú idők. Történeti elbeszélés Bor M.-tól. Vége következik. Galantai gr. Esterházy Károly gyermelgyei főispán rövid életrajza, magán viseli az életrajzok színét. Úti jegyzetek Petőfitől. Vége következik. Mátra és Parád. Vajdától, e jelen számban be van végezve. Mulattató közlemény s az egészen Vajda ismeretes kedélye ömlik el. A magyar időszaki irodalom. Csatáry Ottótól e jelen számban be van végezve. Mi Csatáry nézeteiben nagyobb részint osztozunk, mivel azonban kevés idő alatt, több olly dolog történt a jurnalistica mezején, minek bővebb megvitatása csak hasznos lehet: óhajtottuk volna, hogy Cs. némelly dolog, különösen a centralisatio felett bővebben fejtse ki nézeteit, mit annyival inkább tehet, mert a journalistica ügyét ex professo tárgyalta. Először is szóljunk a Pesti Hírlapról. Mi volt a P. H. Kossuthnak, a magyar journalismus teremtőjének kezében, mi lett az a mostaniakban : a közönség tudja és sajnosan érzi. Hogy a P. N. szerkesztőségének „tagjai túlnyomólagosabban az elmélet, mint gyakorlat emberei“, hogy a P. H. szerkesztői közül egyik sem ismeri isten igazában a megyei életet, azt Cs-val hisszük és valljuk, szerettük volna azonban ha Cs. részletesebbben fejtegeti, mi az a centralisatio? mert mi részünkről hazánk viszonyaihoz alkalmazva, a legszerencsétlenebb gondolatnak, a legéretlenebb eszmének , a legzöldebb tannak tartjuk ! azért 1) mivel a megyék és kir. városok erkölcsi életét egy tollvonással akarja megszüntetni 2) mivel 8 százados alkotmányt akar gyermeki könnyelműséggel lerombolni 3) mivel minden hatalmat a centrálisért kormány kezibe akar adni, melly azzal könnyen visszaélhet, mert azon biztosíték, mit a P. N. ígér a visszaélés ellen, csak neki kielégítő, gondolkozó főnök azonban nem, 4) mivel károsnak , veszélyesnek tartjuk egy új iskola állítása által, szakadást csinálni akkor, mikor legnagyobb egyetértésre s összetartásra volna szükségünk. Ezeket szerettük volna ha Cs. kimerítőbben tárgyalja ’). Budapesti Híradó elve: „kér felhétlenül megtámadni s leküzdeni az ellenzék minden mozgalmát, szándékát, javaslatát“, e szerint hatalmasan viszi a zászlót — — hátrafelé. A Jelenkort Cs. „legérettebb tartalmúnak“ találja. Mi erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy bár nem tagadhatni is, miként a Jelenkorban több jeles talpraesett czikk jelenik meg, de más oldalról azt is meg kell vallani, hogy azok hatását az egyszínűség, egyelvűség hiánya csökkenti. Ennek tulajdonítható hogy a Társalkodó s Jelenkor igen gyakran egymással homlokegyenest ellenkező czikkeket visznek közönségekbe , az egyik p. o. beszél a ministeri felelősségről, a másik ugyanakkor arról, hogy ministeri felelősségre még csak gondolni is bolondság s lázadás stb. A Nemzeti Újság. Cs. szerint „a mozdulni nem akaró stabilitás orgánuma“. Ezt mi is aláírjuk. * **) Még a Pesther Zeitungot és Hetilapot említjük meg. A Pesther Zeitung Cs. szerint a 4-ik rend trombitásául akarná magát feltolni, és mégis mindig annak érdeke ellen szónokol, nézetünk szerint is a P. Z. nem a negyedik rend, hanem a városi bürokratia, s zárt *) Egyébiránt ha igazságosak akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy —elvonva a centrálisaimtól — a P. Hírlap minden egyéb haladási kérdésben a szabadelműség fehér zászlóját lobogtatja. — A szerk.) Mi nem vagyunk e véleményben. Csak azt kívánnók, hogy a II. Újság is — úgy mint a P. Hírlap — gyakorlatibb téren forogna. A szerk.