Pesti Divatlap, 1846. július-december (27-52. szám)

1846-09-12 / 37. szám

Csak egy: becsületed, S azt elborítni rút, sötét Ármány tör ellened, Ne sírj, hiszen nem uj dolog Kaján rabló volt s lenni fog. Ne sirj midőn napod lehuny Nem tenhibád miatt, S tulajdon véred eltaszit, — Barátod megtagad, Ne sirj, hiszen nem uj dolog, Álnok barát volt s lenni fog. Ne sirj, ha működésiben Lelked majd megszakad, S kezedbe díjul a világ Száraz kenyért sem ad. Ne sirj, hiszen nem uj dolog, Szegény tudós volt s lenni fog. Ne sirj, ha mennyet álmodál A lánynak kebelén, S vad fúriává változik A hűt a szende lény, Ne sirj, hiszen nem uj dolog Illy szörnyeteg volt s lenni fog. Ne sirj, ha bármilly bántalom Szivedre szúrva hat. Légy tiszta, nyilt lelkületű, S­írt ad az öntudat. Ne sírj, nincs semmi uj dolog Mi régen volt, az lenni fog. l­osonczy Láiszló: AZ ORVOS BARÁTJA­­ K . . . Ede, egy azon fiatal orvosok közül, kik csinos külső, szerény társalgás és kitűnő műveltség által, ifjúságuk mellett is bizalmat tudnak maguk iránt gerjeszteni, visszatérvén párnapi útjából, mellyre öt távol fekvő betegének bizalma kérte föl, egyedül ült szobájában, kezében levelet tartott, s annak következő sorai fájdalmas érzelmekre hangolok őt: 721 „Kedves Edém! Atyám­ tegnap adá ér­tésemre, hogy számomra férjet választott, s én nem mertem ellentmondani; t­e gyűlöl téged, mert anyám halálát az orvosi ügyetlenségnek rója bűnül, s kezemet Pi­­perynek, a gazdag és fényes czimmel bíró uracsnak ígérte. Nem írhatom le, mint utá­lom ezen embert, ki valószínűleg csak azért esd kezem után, hogy életuntságát fiatal szivem tüzénél melengethesse fel. Segíts rajtam, kedvesem, hogy eltűrhessem a reám nehezült fájdalmakat. — Atyám est féle Budára fog kocsizni. Elvár, hogy megoszthassa veled szive érzelmeit — ölelő Jertád. — Minő vad atya ez! — monda magában K ... — pénzért, és czimért adja el leánya üdvét; — oh!­e nyavalya nálunk most közönséges . . Engem gyűlöl, mivel neje halálát — szerinte — orvosi ügyetlenség okozta. — Mintha mi istenek volnánk, s tőlünk függne a halált feltartani! Milly szükkeblüség e rémlet miatt egy olly hölgy boldogságát tenni semmivé, ki a mostani sikamlós életviszonyok között is megtudá érzeni szive tisztaságát, mind a mellett, hogy anyja korán elhunyt s idegen neve­lésben kelle részesülnie, — holott csak az édes anya bírja leánya lelkületét leg­inkább felfogni, d­e képes erényre és lelki tisztaságra szoktatni gyermekét, és megismertetni vele a szemérmet, a női kincsek ezen legszebbikét... Jertát az ég megérzé, mert a természet korán kifej­lesztő értelmiségét s ez által megmenté­st a botlásoktól... Ha őt elvesztem, hol lelek hozzá hasonlót? Tiszta lelkű nőt nyerni, napjainkban nagy ritkaság ... Az anyák leányaikban csak olly tulajdonokat szeret­nek fitogtatni, minőket tőlük a divatkóros ifjúság kíván; ha a hölgy ajánló külsővel bír, kissé zongorázni s énekelni tud, az idegen nyelvekből valamicskét gagyog, csinosan tánczol s társalgás közben a rendes szabályok ellen nem vétkezik : — az ifju- 109 * 'CTN

Next