Pesti Divatlap, 1847. július-december (27-52. szám)

1847-09-02 / 36. szám

NEMZETI ÜNNEP BUDAPESTEN, ISTVÁN HERCZEG TISZTELETÉRE. Mindenekelőtt a haza szívében, Budapesten kellett fellobbannia a közszeretet, bizalom és hazafius remények azon magasztos lángjának, melly királyi helytartónk, István főherczeg iránt már régóta fölgerjedt a magyar keblében , de melly valódi nagyságában csak most tört ki belőle, midőn ő fensége fiatal férfi korának teljes erejében , mint testestül lelkestül magyar hazafi, az őt annyira szerető s az általa is annyira szeretett nemzet körében , díszes hivataloskodását megkezdvén, ünnepé­lyesen föllépett. Midőn az ifjú Hunyady Mátyást hatalmas pártja Prágából elhozván , királyi trónra emelé, a lelkesülés legmagasabb hévfokra hágott a nemzet jobbjaiban; — és azóta ehhez hasonló örömriadás csak most rengeté meg Budavárát, midőn István herczeg Prágából közénk érkezett és szíve mélyében azon erős akaratot hozá , mi­kép honát, édes szülőföldét, s ezt a kiszenvedett, de még mindig hű és életrevaló nemzetet boldogítani fogja. Ezért István herczeget kitárt karokkal fogadá kicsiny­ben az egészet kellően képviselő középpont, —­s ő itt a hon szívében legforrób­ban szorithatá kebléhez testvéri rokonát, a leghívebb nemzetet, melly a gazdag fő­városban viszont legfényesebb jeleit adhatá i­ániai meleg rokonszenve­ és vonzal­mának. Várva várt királyi helytartónk, múlt hó 28-án Neptun gőzösön egész csend­ben érkezett meg Budára, m­ig az elfogadási előkészületekkel hihetőleg akkor is nagy zajt ütenek az ikerváros lakói. Másnap, t. i. vasárnapon , kikocsizott ő fen­sége , s a szép fekete bajuszt viselő, déli magyar főurat felismervén a nép, minde­nütt lelkes éljenekkel üdvözlé. Ugyan e nap estvéjén a budai polgárkatonaság fák­lyászenével tisztelgett a főherczegnél, ki a vár erkélyén 600 szövétnek fénykörében nyájas arczczal lépett elő , s rendkívül zajos örömriadással üdvözöltetett. Hétfőn , aug. 30-kán , a Budapesten fekvő katonák küldöttjei udvaroltak ő fenségénél, ki ezután a budapesti magyar polgárkatonaság sorai közt, fényes kí­séretben vonult a kir. helytartótanács épületébe, hol elnöki székét, férfiasan elő­adott, jeles, magyar beszéddel foglalá el, miután előbb a herczeg-primás által üd­vözöltetett. Kedden, august. 31-én, fogadá el­­fensége a különféle törvényhatósági fényes küldöttségeket, a többi közt Pest, Esztergom és Fehérmegye s Buda és Pest vá­rosa nagyszámú küldötteit. A tisztelgők sorában első helyet foglalt Esztergomme­­gye, mellynek örökös főispánja, a herczeg-primás vivén a szónoklatot, erre ő fen­sége közlelkesedést ébresztő beszéddel válaszolt, valamint azon hazafias szellemű üdvözletre is, mellyet az ő főispáni helyettese Pestmegye nevében előadott. — A küldöttségek tagjai nagyobbára egyenkint is bemutattattak , s ebédre mind meghi­­vattak általa. E díszes lakoma az országh­ázban tartatott — vajha az országgyűlés is itt tartatnék — , s ez alkalommal nem csak a küldöttségek, hanem az ország ta­­gyai s főbb hivatalnokai is számosan környezék a királyi helytartót. Bent a nemzeti színház zenekara, leginkább magyar hangműveket, skünt az utczán katonai hangász­­kar játszott. — Az áldoz­ásirások érdekesek valának. Legelül is a herczeg-primás az uralkodó fejedelmet, s azután a szerencsésen megérkezett királyi helytartót ékes szavakkal élteté , mit a diszmagyar ruhában jelen volt vendégsereg hatalmas élje­nekkel viszhangoztatott.­­ Majd maga az elnöklő királyi helytartó emelkedett föl helyéből, és igen szépen, a legtisztább magyarsággal előadott pohárköszöntésében, a magyarok istenétől áldást kért az édes hazára, áldást mindazokra, kik a szeretett hon javáért becsületesen munkálnak ! — E lelkes hazafiui áldomást a legkitörőbb örömriadással, valódi ihletettséggel fogadák, valamint Szentkirályi Móricz, pestme­gyei alispán azon toastját is, mellyben a nemzet közkívánatát kifejezve, István her­czeg­ , mint leendő nádorunkra emelte serlegét. E nagyszerű s tisztán nem­­zeties szinű lakoma délutáni 5 óráig tartott.

Next