Pesti Divatlap, 1848. január-június (1-28. szám)
1848-06-03 / 25. szám
70, hogy a második előadás összevágóbb legyen. Illyén mindenesetre megérdemel egy kis gondot, s az ehhez hasonló franczia drámákban ez elmaradhatlan kellék, ha sikert akarunk. 30-án Tartuffe Molieretől. Fáncsi szokott jelességgel adá a képmutató szerepét. — 31. Jánoslovag. Czakótól. Junius 1. Dom Sebastian, opera. — 2. Darlington Richard. Obernyik. Erdélyi országgyűlés. Május 28-a. — Égtem Kolozsvárra jöni: Erdély utolsó országgyűlésére. Többi országgyülései úgy sem hoztak rá semmi üdvöt: ez utolsó mindent kipótol. Ezen lesz meg Erdélynek Magyarhonnali egyesülése. A nemzet az uniótól át van lelkesülve. A kolozsvárra jövő szekereken unió zászlók lobogtak. Ez köszönti az utast, már a közeli faluk egyházairól. Kolozsvárnak pedig alig van háza mellynek ablakaiból szebbnél szebb unió zászlók ne mosolyognának le. A város el van özönölve néptengertől. Ma 11 órakor a redout teremben nemzeti gyűlés tartatott. Az országgyűlési tagok, azaz a jó hazafiak bejövetelük alatt, név kikiáltással, nehogy méltatlan vegye magára, a hallgatóságtól megéljeneztettek. Teleki László kitörő örömlelkesedéssel fogadtatott, zörögtek a kardok minden zugában a háznak, s a lövegek ég felé emeltettek. Egyszerre mélly csend lesz. Jő Ve selényi suga egyik ajk a másiknak. Minden arczon lelkesült várakozás tükrözött — s a nagy elcsendesülésben kihallatszott a szivek dobogása. Most belép nagy nemzeti rózsával mellén, vezetve Te-eky Domokostól. Egyszerre riadó éljen tört ki s emelkedett fel óranegyedig. Minden szem a haza mártírján nyugodott s öröm s fájdalom könynyei cserélődtek azokban. Begyükön a rendek — szász követet csak kettőt vettem észre— elnökül id. Berten János megválasztatik, s felolvastatnak a királyi előterjesztések. A két első pont, mellyben kanczellári kir. táblai elnök választás rendeltetik, mindenfelől „rósz“ „rósz“ kiáltással s pisszegéssel fogadtatott. Az uniópontnál közfelkiáltás történt. „Ez kell s csak ez az egy kell.“ Ekkor Veselényi Miklós szót emel s elmondá, miszerint arra , hogy a kir. propositiok sor szerént tárgyaltassanak sem időt sem okot nem lát. Az hogy a 3-ik pont nem elsőnek létetett bizonyosan nem egyéb mint toll hiba. Mert csak a 3-ik pont határozhatja el : a két első kell—é vagy nem. Ha az unió meg lesz akkor szükségtelen a kanczellár s kir. táblai elnök , s igy ok nélkül választottuk meg. Ha meg nem lesz az unió csak is azután jöhetnek ezen hivatalok szóba. Mire nézve magát az alapot kell szükségesképen felvennünk. De idő rendszerént sem lehetett 3-ik tárgynak tenni, mert erről már urunk királyunk a magyarországi höngyülésen törvényt szentesitett meg. Ezután, az országos tárgyakkal működő választmány által, egy törvényczik ajánlat terjesztetett a BB. elé az unió tárgyában, melly egyhangúlag elfogadtatott, s ennek ő fölsége elébe juthatása sebes futár által elrendeltetni véleményeztetett, mert mondák. Julius 2-án Magyarhonnak országgyűlése lesz, s akkor ott kell lennünk. Szász K. indítványt tett, hogy a jövő pesti gyűlésre, Erdély is népképviselet alapján választott követeket küldjön, mert Magyarország ha elfogadná is az arisztokraták képviselőit Erdélyből a követek mint idegen elem nem tudnák magukat feltalálni, helyzetükön pirulniok kellene. Ez indítvány köztetszéssel fogadtatott. Végül , midőn már a gyűlés oszlani akarna, Mikó Mihály Csikszék követe azon fájdalmát jelenti ki , miszerint Csikszék nem akarná az uniót. Ezen vád alól küldőimet, úgymond, fel kell mentenem Csikszék akarja az uniót s minden feltétel nélkül. Sőt biztosítom a nemzetet, hogy a két hazában akármelly perez alatt álljon elő veszedelem. Csikszékből annyi fegyveres erőre számíthat a nemzet a hány kor azon székben a fegyvert felemelheti. Köztettszés, s sokszoros éljen. Ezzel a nemzeti gyűlés eloszlott. Délután 4 órakor az ifjúság gyűlést tartott. Hol Komárom és Pest fiatal küldöttei jelen voltak. Szegfi Mór és Lisznyai beszéltek. Az ifjúság gyűlése Veselényinek közmegtiszteltetést határzott. Mit azonnal egész tömegestül megtör. Urházy nevezteték ki szónoknak. Veselényi hosszas beszédet tartott az ifjúságnak. Tizenhárom évvel ezelőtt, mondá , az ifjúság fáklyás zenével tisztelé meg, s akkor látta a fáklya lángjait, de szemeit nem kápráztatták, most a fénylő nap süt rája, s annak világát nem látja , de lát lelkében egy belső szebb napot, a szabadság napját, s ez sorsával kibékíti. Hosszas beszédében elő dá az ifjúságnak mikép elleneink félelem s rakonczátlanság előidézésével akarnak ártani;— az elsőtől ne rettegjenek az utolsótól magukat óvják meg. M. L. VIDK 14,1 TÁROGATÓ Győr. Május végén. — Városunkban a ministerium felszólalása buzgó viszhangra talált, s polgáraink viselete jogosít hinnünk , hogy nem lesz város melly áldozatokban aránylag felettünk állhasson, így Zicsi Otto minden nemeséreziké-