Pesti Divatlap, 1848. január-június (1-28. szám)

1848-06-03 / 25. szám

70, hogy a második előadás összevágóbb legyen. Illy­én­ mindenesetre megérdemel egy kis gondot, s az ehhez hasonló franczia drámákban ez elmaradhat­­lan kellék, ha sikert akarunk. 30-án Tartuffe Molieretől. Fáncsi szokott jelességgel adá a képmutató szerepét. — 31. Jánoslovag. Czakótól. Junius 1. Dom Sebastian, opera. — 2. Dar­lington Richard. Obernyik. Erdélyi országgyűlés. Május 28-a. — Égtem Kolozsvárra jöni: Erdély utolsó ország­gyűlésére. Többi országgyülései úgy sem hoztak rá semmi üdvöt: ez utolsó mindent kipótol. Ezen lesz meg Erdélynek Magyarhonnali egyesülése. A nemzet az uniótól át van lelkesülve. A ko­­lozsvárra jövő szekereken unió zászlók lobogtak. Ez köszönti az utast, már a közeli faluk egyhá­zairól. Kolozsvárnak pedig alig van háza mellynek ablakaiból szebbnél szebb unió zászlók ne moso­lyognának le. A város el van özönölve néptenger­­től. Ma 11 órakor a redout teremben nemzeti gyűlés tartatott. Az országgyűlési tagok, az­az a jó hazafiak bejövetelük alatt, név kikiáltással, nehogy méltatlan vegye magára, a hallgatóságtól megéljeneztettek. Teleki László kitörő öröm­lelkesedéssel fogadtatott, zörögtek a kardok min­den zugában a háznak, s a lövegek ég felé emel­tettek. Egyszerre mélly csend lesz. Jő Ve se­lé­ny­i suga egyik ajk a másiknak. Minden arczon lelkesült várakozás tükrözött — s a nagy elcsen­desülésben kihallatszott a szivek dobogása. Most belép nagy nemzeti rózsával mellén, vezetve T­e-­­­e­k­y Domokostól. Egyszerre riadó éljen tört ki s emelkedett fel óranegyedig. Minden szem a haza mártírján nyugodott s öröm s fájdalom köny­­nyei cserélődtek azokban. Begyükön a rendek — szász követet csak kettőt vettem észre— elnö­kül id. B­e­rt­e­n János megválasztatik, s felol­vastatnak a királyi előterjesztések. A két első pont, mellyben kanczellári k­i­r. táblai elnök választás rendeltetik, mindenfelől „rósz“ „rósz“ kiáltással s pisszegéssel fogadtatott. Az u­n­i­ó­pontnál közfelkiáltás történt. „Ez kell s csak ez az egy kel­l.“ Ekkor V­e­s­e­l­é­­n­y­i Miklós szót emel s elmondá, miszerint ar­ra , hogy a kir. propositiok sor szerént tárgyal­tassanak sem időt sem okot nem lát. Az hogy a 3-ik pont nem elsőnek létetett bizonyosan nem egyéb mint toll hiba. Mert csak a 3-ik pont határozhatja el : a két első kell—é vagy nem. Ha az unió meg lesz akkor szükségtelen a kanczellár s kir. táblai elnök , s igy ok nélkü­l választottuk meg. Ha meg nem lesz az unió csak is azután jöhetnek ezen hivatalok szóba. Mire nézve magát az alapot kell szükségesképen felvennünk. De idő rendszerént sem lehetett 3-ik tárgynak tenni, mert erről már urunk királyunk a magyarországi hön­­gyülésen törvényt szentesitett meg. Ezu­tán, az országos tárgyakkal működő választmány által, egy törvényczik ajánlat terjesztetett a BB. elé az unió tárgyában, melly egyhangúlag elfogadtatott, s ennek ő fölsége elébe juthatása sebes futár által elrendeltetni véleményeztetett, mert mondák. Julius 2-án Magyarhonnak országgyűlése lesz, s akkor ott kell lennünk. S­z­á­s­z K. indítványt tett, hogy a jövő pesti gyűlésre, Erdély is nép­képvi­selet alapján választott követeket küldjön, mert Magyarország ha elfogadná is az arisztokraták képviselőit Erdélyből a követek mint idegen elem nem tudnák magukat feltalálni, hely­zetükön pirulniok kellene. Ez indítvány köztet­széssel fogadtatott. Végül , midőn már a gyűlés oszlani akarna, M­i­k­ó Mihály Csikszék követe azon fájdalmát jelenti ki , miszerint Csikszék n­e­m akarná az uniót. Ezen vád alól kül­dőimet, úgymond, fel kell mentenem Csikszék akarja az uniót s minden feltétel nél­kül. Sőt biztosítom a nemzetet, hogy a két ha­­zában akármelly perez alatt álljon elő veszedelem. Csikszékből annyi fegyveres erőre számít­hat a nemzet a hány kor azon székben a fegyvert felemelheti. Köz­tettszés, s sokszoros éljen. Ez­zel a nemzeti gyűlés eloszlott. Délután 4 óra­kor az ifjúság gyűlést tartott. Hol Komárom és Pest fiatal küldöttei jelen voltak. Szegfi Mór é­s L­i­s­z­n­y­a­i beszéltek. Az ifjúság gyűlése Vese­­lényinek közmegtiszteltetést határzott. Mit azon­nal egész tömegestül megtör. Urházy nevezteték ki szónoknak. Veselényi hosszas beszédet tartott az ifjúságnak. Tizenhárom évvel ezelőtt, mondá , az ifjúság fáklyás zenével tisztelé meg, s akkor látta a fáklya lángjait, de szemeit nem kápráztat­ták, most a fénylő nap süt rája, s annak világát nem látja , de lát lelkében egy belső szebb napot, a szabadság napját, s ez sorsával kibékíti. Hosszas beszédében elő dá az ifjúságnak mikép elleneink félelem s rakonczátlanság előidézésé­vel akarnak ártani;—­ az elsőtől ne rettegjenek az utolsótól magukat óvják meg. M. L. VI­DK 14,1 TÁROGATÓ Győr. Május végén. — Városunkban a mi­­nisterium felszólalása buzgó viszhangra talált, s polgáraink viselete jogosít hinnünk , hogy nem lesz város melly áldozatokban aránylag felettünk állhasson, így Zicsi Otto minden nemesérezi­ké-

Next