Pesti Divatlap, 1848. január-június (1-28. szám)

1848-06-25 / 28. szám

a kormány általi üldöztetés után, de másként is min­den tekintetben megérdemli e jutalmat. — Gróf Károlyi István, Pestmegye legújabban kinevezett helytartó főispánját, hivata­lába múlt héten iktaták be, — minden sujtásos­­czerimónia nélkül. — Magyar bankó is forgand már e hé­ten kezeink közt. Csak­ aztán a palócz azt ne mondja rá, mit a véletlenül talált sorsjáték-jegyre, hogy az vadbankó. — Az utósó erdélyi országgyül­­­é­s már berekesztetett — s az egyesült testvér­* haza jövő héten tartandja nászünnepét a pesti or­szággyűlés megnyitásakor. — Irodalmunk körében kevés újdonság jelenkezik. A rendszeres könyvek helyét a röpira­­tot foglalák el. Mind a mellett ollykor , igen rit­kán az előbbiekből is tűnik fel egy kettő. Ezek közé sorozhatni a „Magyar korona országainak statusjogi és monarchiai állása a pragmatica sanc­­­tion czimü igen érdekes politikai munkát, melly­­nek alapos tudományu szerzője : Szabó Béla. Kap­­­ható Emichnél. — A röpiratok közt figyelmet ér­­­demelnek: Az 1848. évi franczia forradalom, Dobsa Lajos , szemtanútól. Ara 30 kr. p. Sok él­vezetet nyújtó olvasmány. — „Pénzügyi levelek“ L­a­tói. Ára 2 p. garas. — „Forradalmi szikrák“ Jenöfitől. Csinos, lelkes hazafius versek. Kapható Magyar Mihálnál. — Anecdot Marczius tizenötödi­kéről. — Midőn nem rég, mint beszélik, a mi­niszterelnök a Szécsényiligetben fagylaltozva ült, egy zsidó gyerek közelit hozzá illy kiáltozással: „Marczius, marczius ! Marczius 15-ike! — Tes­sék venni, — ugyancsak verik , pufolják benne a minisztériumot!“ — Battyáni gróf elmosolyodva a hizelgő ajánlaton, egy pár húszast adott a fiú­nak, s a sokkal csekélyebb értékű példányokat, mind magához véve. — Ezen elcsodálkozván a zsidógyerköcz nagy kíváncsian kérdezé egy vala­kitől: valljon, ki lehet az a derék ur, ki az ő pél­dányait mind megvevé. A mint megtudta Battyáni kilétét, ijedten futásnak eredt, szüntelen ezt óbégat­­ván : Aj vaj, maga a miniszter ! — Jaj, most már felakasztanak ! — A b­u­d­a­i hegyek névmagyaritása ke­resztelési ünnepének évnapját a virányosban, vagy is zugligetben , az ősi indítványozó, Döbrentei ur felhívására junius 17-én vidám lakomával ültük meg. — A résztvevők nagyobbára budaiak valá­­nak, hanem az ünnep szónokhőse, pesti ember, Tavasi tanár volt. — Egymásután szóra­ a lelkes elmés toasztok villámait. Egy budai ifjú polgár németül szólalván fel, azt találta mondani, hogy hazánkban a németek barátságos egyetértésben éljenek a magyarokkal. Erre Tavasi igen nagy tűzzel megjegyzé, miszerint 3 Magyarország polgá­rai közt nincs német; vannak németajkuak, ezek is mind magyarok. — E nyilatkozatot a nagyob­bára német ajkú polgárság rendkívüli örömlelke­sedéssel fogadá, ölelé csókolá a helyes tapintatu szónokot, — jeléül annak, hogy németajkú pol­gártársunk is büszkék arra, ha őket magyaroknak nevezik. Éljenek a német ajkú magyarok! — Követválasztások. Sem a hely szű­ke, sem lapunk czélja nem engedi meg, hogy az elválasztott országgyűlési követeknek teljes név­sorát adjuk. Az ismert egyének neveit azonban, valamint eddig, ugy jövőre is közreadjük. — Ko­­sutot Kecskemét és Szeged választék el, de ő nem fogadá el, miután Pestvárost képviselendi. — „Szemerét Miskolcz, Palóczit szinte Miskolcz, Klau­zált Szeged, Mészáros hadügyért Baja, Teleki Lász­lót Abony, Jámbor Pál, plébános és költőt , Be­cse, Riskót, megyei főjegyzőt és költőt egyik szat­mári kerület, Pap Endre közügyéri tanácsost és költőt Szatmár város , Kovács Lajost Nagybánya, Táncsicsot Siklós, Nyári Pált Ráckeve, Deák Ferenczet a sz.­gróti kerület, Tolnai Károlyt a keszthelyi kerület válaszfal követül. — Pest fe­­renczvárosi kerülete Vörösmartit akarja elválasz­tani. Fehérből Madarász Lászlót, Komáromból Pázmándi Dénest választék el — Petőfi Sándor a Kunságon, a sza­badszállási kerületben lépett fel követül; a nép nagyobb része mellette volt; azonban némelly vá­rosi elöljáró, és több kaputos ember, részint ön­érdek részint sötét elfogultságból, ármányos esz­közök által megbuktaták. Petőfi ez ügyben hosszas nyilatkozatot közlött a lapokban, bukása történe­tét a legkeserűbb kifejezésekkel tolmácsolván. Ka­tonás dolog, melly a legszabadabb alkotmányos országokban is már sok becsületes emberen meg­esett ; — azért hát nyugodtan kell az illyesmit venni. — Pestvárosi tisztújítá­s. Polgár­mester lett: Rottenbiller Lipót; biró : Grefel J. ügy.; kapitány : Láng Ignácz. Tanácsosok : Aig­ner, (uj), Feszi (uj) , Kacskovics (uj), Kanicser, Kasselik (uj), Koller , Lombai (uj), Madecl, Pol­gár K. (uj), Schiffner (uj),Thaisz (uj), Terczy. — Tanácsi főjegyző: Morvát Károly; törvényszéki főjegyző: Kerékjártó Alajos ; főszámvevő : Mol­nár György ; főügyész — — ; főorvos : Flór Ferencz. Őrállás a nemzeti szin­ház mellett. Jun. 16-án Vicomte Letorieres, ingj. Bayard és Dumanoirtól. —­17. Machbeth opera 4 szakaszban, Verditől. 793

Next