Budapesti Divatlap, 1848 (1-25. szám)

1848-09-12 / 12. szám

m 182 vannak gyermekek, kik korán szellemi önállásra vergődvén, szüleiktől örökleni szokott hibáik felett felülemelkednek, pedig a tapasztalás sokszor iga­zolja állításunkat. Lankát kitűnő szerény önismeret jellemző, ugyanazért középszerűségeken túl szárnyaló lelke, vétkes ábrándokon nem kapkodott — boldogságot kibékült szivnyugalomban talált, s szerelme érze­­ményeit csak rokon kebelben biztosithatá. Magas fénypolczokon, mellyek előtt a zsarnoki kény ál­tal porba sújtott emberiség szolgaisággá aljasult — nem talált jóllétet s elégedést; örült ha e rész­ben ollykor atyja nemes gondolkozásával találko­zott , de félelem s irtózat kinozá, ha anyja határ­talan büszkeségére gondolt, melly egykor őt is méltatlan áldozatként tiprandhatja el. Fruicsnő sorsától fimagzattal meg nem áldat­­ván, minden óhajtása ott öszpontosult, hogy egyet­len leányában minél inkább fölmagasztaltassék. Szülei aranyreményekkel igy szövögető tervei közé elébb Berényi Ákost, majd eszméi változván a magas állású bánt, ki nyert szabadalma követ­keztében , viszonszerelmet esdve, keble fölcsa­pongó hevében minden lehető alkalommal ezer­szer omlott Lanka elébe. Ámde nemes gondolkozást! hölgyet nem gyúj­tanak részvétre elbitorolt szerelem fattyú gerje­­delmi; ismeri, s — tán leginkább ő ismeri — a pillanat emberét, belát­szive rejtélyébe, s kényel­­mü érzelmiért inkább szánja, mint viszonzásra érdemesíti. Sajnosan tapasztalta mind­ezt a bán, s ezért magános órában szigorún tartott szemlét szerelme felett , de úgy találta, róla fájdalmasan meg lön győződve, mikép­­gy nőt még soha nem sze­retett. . . . Friicsnő azonban, ki szinte leányánál több­szörös anyai felhívásainak sikerét nem tapasztal­­ható — nem szűnt meg a véül választott bánt vi­gasztalni , sőt czélja kiviteléhez ármányos kísér­leteivel gondosan szőtt hálójában folyvást fogva tartá, s szava szentesítéséül Lanka kezével ünne­pélyesen is megkinálá. Berényi Ákos nem volt szerfölött gazdag , de anyja vagyonának — mint a mellyet ő kezelt — takarékosan felhasznált jövedelme mindenkor be­csületére vált. És bár fiatalkorának minden kitűnő jelességével bírt, fényes független állást azonban még eddig magának nem szerezhetett — ezért nem csoda ha Péter bánnal — az alacsony érdekektől vezérlett anya előtt — nem versenyezhetett, sőt szégyenítőleg háttérbe szorittatott. Megvetve látván Lanka kedvesét, lelkét fájda­lom rezgé­tt — azért is annál forróbban ragasz­kodott hozá, s neki szivében elválhatlan szerelmet esküdött. Szorítsd a szerelmet tilalmak közé, annál biz­tosabban tetőpontra fokozod ezt. Fruicsnő valóban e veszélyes irányban műkö­dők. Ő nem ismert vágyakban határt, nem érzel­mekben tisztaságot, — keblét vétkes rangkórság, kárhozatos dicsőség szomja gyötré. Leányát — kit különben bálványozott — sokszor kitörő erő­szaka durva nemeivel ostromlá, lecsókolni igérő könnyeit csak szeresse a bánt, viszont kebelren­­ditő átkaival rémité, ha kérelmeinek ellensze­­gülend. Lanka mind e mellett is szilárd maradt mint a megedzett fájdalom, s ha ollykor szorongattatása óráiban könyörgve borult anyja lábaihoz , s tőle ridegen taszíttatott el, még akkor is azon remény­nyel távozott: idővel tán minden megváltozand. De láttál—é­­h oroszlánt martalékjáról könnyen lemondani ? ... ne hidd! hogy aljas önzéséről a romlott szív is nemesen lemondjon. A zsarnok ki hidegen számit, s mint eszközt millió életet áldoz nemtelen czéljai kiviteléhez nem borzasztóbb ször­nyeteg mint egy szívtelen szülő, ki hitvány áruezik­­ként rendelkezik gyermeke sorsáról. Ez oka, ha illyenkor a legforróbb gyermeki szív meghal, s keblében a tiszta bizalom szent ér­zése eljegesül. Életboldogságának jogszerűtlen eltiprása Lan­ka kedélyét elsőben leverék, majd végső lépésre kényszerítik. Mint reményvesztett, női szerénysége fájdal­mas megadásával bár, de ártatlan szerelemmel dőlt hát Berényi Ákos karjai közé, hol elfogult anyja üldözési ellen oltalmat, a szemtelenségig tolakodó udvarlója irányában pedig szabadulását vélé feltalálhatni. így szerez sok szülő gyermekének veszedel­met, hogy boldogságának romain építse föl vét­kes hiúsága fellegvárait. (Vége következik.) LITERÁTI JÁNOS: A LUKAI PAP. Bodrogközön ragyog Luka, Minden ó és uj krónika Csak róla s papjáról ir, Nem tud a világ Budáról, Zemplén s Bodrogköz honáról, Csak . . . Lukáról zeng a hir. S­im a hírneves Lukéban , Szárcsa, lúd, vöcsök honában, Zengedez repedt harang, Zeng József császár nevére, Nagy nevének ünnepére, Nagy rekedten csincsalang.

Next