Nemzetőr, 1848 (1-25. szám)

1848-09-10 / 11. szám

II. Becskerek, sept. 3-ikán. A perlaszi nagyszerű győzelem kiegészítéséül még a követ­kezőket közöljük : Az ellenségtől öszvesen 10 ágyú vétetett el, mellyek a nagybecskereki főtéren állitvák fel. Tegnap d. u. még több sebesültet hoztak be ré­szünkről , körülbelül négy veszett, köztük, mint már említek Szemere őrnagy s Krauze al­hadnagy a Mihályezredből, kinek egy kartács­golyó nyakcsigáját sérté meg, az elesettek száma nem több hétnél, ellenben a csata helyén az el­lenségnek 260-nál több halottja találtatott, köz­tük serviánusok is. Gyalogságunk a legvitézebbül viselte magát; a Mihály ezredbeliekkel harczolt 2 század bihari őrsereg is az elsők közt. A főbb tisztek hősies elszántsággal vezették a sereget, s nem kérdezék mennyi az ellen­száma, hanem azt, hogy hol van; különösen kitüntették magu­kat Vetter alezredes, Kiss kapitány, s a lelkes Voroneczky herczeg. A magyar vitézség e csatában bebizonyítá történeti neveze­tességét. Mert midőn seregünk alig állott 1400 főből, e számban csekély, de bátor had , az el­lenség 7000 főnyi táborát, néhány órai véres harcz után egészen tönkre tette. E dús sikert Kiss Ernő kiszámított ren­deleteinek lehet köszönni. Maga mindig ott volt, hol az ágyúgolyók legsűrűbben hullottak. A meg­rémült ellenség nyakra főre futott, s nagy része T­­­t­e­­­n é­s a Tiszán átkelt; a Hannover-huszá­­rok távol lévén fellállítva, a kocsikra kapott láza­dókat kézre nem keríthették. A győzelem után Kiss Ernő ünnepies be­menetet tartott Perlaszra; a német lakos­ság a helybeli lelkésztől vezetve fehér zászlóval jött elibe; ráczot, csak egyet is, az egész hely­ségben találni nem lehetett. A lázadók vezérének szállásán 30 mázsa lőpor s nagy mennyiségű töl­tések találtattak. Az ezredes — apróbb csapatokat hagyván hátra — tegnap este visszatért N. Becskerekre, hol tovább szövendi hadi terveit a lázadók ellen. Az Oest. Zeit-nak írják F i­u­m­é b . 1. aug. 31-ről. A bán által Bunyevácz alispányhoz küldött futár közvetlen megérkezése után, mintegy 1000 határőr és szerezsán bejött, és Horvátország királya nevében elfoglalá városunkat, a lakta­nyákra és őrhelyekre vonulván. A nemzetőrség feloszlott. Erdődi kormányzó s több hivatalnok tisztében maradt. Bunyevácz, Fiumeváros és ke­rület lakosihoz nyilatkozatot intézett. Ebben mondja, hogy kedves honunk viszonyai és a ti veszélyezett biztosságtok indítá­st arra, hogy nem ellenségképen, hanem mint igaz barátuk, testvérük jöjjön. Teljes személy és vagyonbiztos­­ságot ígér. Institutióikat is teljes erőben fentartja. Biztosítja az olasz nyelv használatában. A király és a három ország leánja nevében, ki — úgy­mond — szerető atyátok , szabadságtok utalma­­zója, érdekeitek, a kereskedés és tengerészet előmozdítója leend, — felhívja Fiumét szokott üz­leteinek folytatására, nyugalomra , rendre és en­gedelmességre az általa megerősitett municip. hatóságnak. Végül ragaszkodásra intvén a király és bán iránt, az egész horvát-slavon nemzet ne­vében üdvözletet mond. Aláírva Bunyevácz Jó­zsef, Zágrábbmegye alispánja. KÜLFÖLDI SZEMLE. A Bécsbe ment küldöttségből Kossuth Hírlap­jának tegnapi száma ezeket közli : B­é­c­s sept. 8-án. Fogy kissé többet írok a szo­­kottnál — de halljuk édes hazámfiai ! — a vész nagy. Ki tudja irok-e még többet innen, vagy sem? A magyar küldöttség 9-án estve felé megér­kezett. Az napon, mellyen Esterházi mind a fel­ségnél mind a miniszerelnöknél beadta lemondá­sát, minthogy a jelen körülményekben eljárása hatástalan. A küldöttség megjelenése a várost felvilla­nyozta. Irányunkban a rokonszenv váratlanul fel­ébredt, s szájról szájra jár a hír, miként az osz­trák minisztérium tanácsa szerint a magyar alkot­mányosság ellen elnyomó hatalom emelkedik. Ma reggel már falragaszok valának olvasha­tók , sőt mindenütt vehetők érdekünkben. Tegnap délelőtt a magyar küldöttség a volt cancellariai épületben tanácskozmányt tartott, mellyben az alsó­ház elnökének, mint a küldöttség vezérének előadásában történt megállapodás. A beszéd eleje hazánknak Austriávali régibb viszonyait tárgyalja, továbbá jelen helyzetünk s viszonyunkat híven előadván, igy folytattatik . A reactiónak ezen törekvési részbe dönthetik a mindég hű magyar nemzetet, de okvetetlen részbe fogja dönteni Felségednek trónját is. A magyar törvényhozás Felségednek felszó­lítására a haza védelme végett, már két hónappal ezelőtt összegyűlt. Joggal követeli a nemzet, hogy Felséged a törvényhozást nagy munkájában, kbr. méltóságának egész súlyával támogassa azon tö­rekvésében, m­elly törekvés a haza megmentésére lévén irányozva, Felséged királyi trónjának sér­tésén épségbelii fentartásával ugyanazonos. Ennek következtében a magyar nemzet ne­vében kérjük Felségedet: Méltóztassék sikeresen rendelkezni, hogy az ellenség előtt jelenleg nem álló magyar hadse­regek minden halogatás nélkül rögtön Magyaror­szágba bevonuljanak , s a ministérium­ rendelke­zése szerint honvédelmi kötelességüket vitézül és híven teljesítsék.

Next