Budapesti Reggel, 2005. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-08 / 184. szám
REGGEL - 2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ TUDOMÁNY & KULTÚRA Újra riporter kerestetik! tehetségkutatás Az MTV augusztus 15-ig várja a jelentkezőket A riporterkedés, a műsorvezetés sokaknak az álmok netovábbját jelenti. A „Riporter kerestetik!” vetélkedőkre mindig tömeges a jelentkezés. Parcsami Gábor Hogyan lehet valakiből tévériporter? Az egyik útja elvégezni valamelyik szakképzést nyújtó iskolát. Például a számtalan újságíróképző valamelyikét. Vagy egyetemen, főiskolán médiaszakon kell tanulni. Persze a képesítés megszerzése korántsem egyenlő az elhelyezkedéssel. Erre szokták mondani, hogy jó helyen, jó időben kell kopogtatni. A másik út első pillanatra sokkal egyszerűbbnek tűnik. Hiszen nem elég benevezni egyetlen válogatásra: a több száz vagy több ezer jelentkező közül az elsők között is kell végezni. Az MTV 12+ című délutáni ifjúsági magazinműsora nemrég hirdetett „Újra riporter kerestetik!” elnevezéssel válogatást. - Műsorunkból adódóan a 12 és 18 év közötti fiatalok jelentkezését várjuk - mondja Győri Ádám, a műsor egyik vezetője. - Pár napja hirdettük meg a válogatást, és máris több mint százan jelentkeztek. Első menetben egy előválogatást rendezünk, amelyen a rátermettséget és különféle helyzetekben a problémamegoldó képességet vizsgáljuk. A következő fordulóban az első rostán átjutott fiatalokat kollégáink „terepen” tesztelik, vagyis kiviszik őket riportokra. Ezután a stáb kiválasztja azokat a legtehetségesebb fiatalokat, akikkel szeptembertől együtt is dolgozhatnak. - Mivel a jelentkezők kiskorúak, nem akartuk az egymás előtti megmérettetést választani - mondja Győri. - Így is tisztában van vele minden jelentkező, mi a tét. Ha valaki bekerül a stábba, hatalmas lehetőséget kap, hogy megtanulja a szakma minden csínját-bínját. A másik nem titkolt célunk, hogy a győztesek révén még fiatalosabb és aktuálisabb legyen a műsorunk. Kevesen emlékeznek rá, hogy a vetélkedők nagymestere, Vágó István is így lett tévés. - Kivételes alkalom volt, amikor 1975- ben indultam a „Riporter Kerestetik!”-ben - mondja Vágó István. - Akkoriban egészen más volt, mint ma. Az utóbbi években a hangsúly nem a versenyzőkön, sokkal inkább a műsoron van. Szerintem az utolsó igazi nagy riporter, aki így került be a szakmába, Krizsó Szilvia. Vágó úgy véli, hogy egy jó riporter legfőbb erénye az alapműveltségen kívül a kíváncsiság. Azt viszont már tényleg csak a szakmabeliek tudják, hogy a nagy öregek közül is néhányan egykor „Riporter kerestetik!”ben tűntek fel, így például Déri János, akinek a neve egybeforrott az Ablak című magazinműsorral, aztán a Nulladik típusú találkozásokkal. Feledy Péter, aki az 1971-es verseny megnyerése óta a Magyar Televízióban dolgozik, és jelenleg a Napi Mozaikot szerkeszti. Vagy Egri János, akinek a nevéhez olyan emlékezetes vetélkedők fűződnek, mint a Lehet egy kérdéssel több, a Keresztkérdés, az Elmebajnokság és a Kérdezz, felelek. Az Újra riporter kerestetik! versenyre augusztus 15-ig e-mailben mg telefonon lehet jelentkezni. E-mail cím: 12+@mtv.hu, telefonszám: 373-5344 Kevesen emlékeznek rá, hogy Vágó István is egy 1975-ös „Riporter kerestetik!"-ben tűnt fel, és idővel így válhatott a tévés vetélkedők nagymesterévé a TV2 Napló és Jó estét, Magyarország! című műsorainak riportere. 1996- ban másodéves angol-kommunikáció szakos főiskolai hallgatóként jelentkezett a versenyre. Előtte a Fehérvár TV-ben már gyakornokoskodott, és meg akarta nézni, hogyan dolgoznak a nagyok. A második fordulóba a közönség szavazta be. A döntőbe viszont már nem jutott be. A verseny után három évig volt gyakornok a Magyar Rádióban a Krónikánál, amelynek csapata átkerült az induló TV2 hírosztályára. Azurák azóta ezen adó munkatársa. BARABÁS ÉVA az RTL Klub Reggeli és Delelő című műsorának riportere. Nem kezdőként vágott bele 1997-ben a nagy megmérettetésbe, hiszen előtte már a paksi tévénél dolgozott, és negyedikes volt egy újságíró iskolában. Az egyik fordulóban ki is esett, de a nézők visszaszavazták. Ezután „lazábbra vette a dolgokat", és egyre sikeresebb lett. A verseny után ajánlatot kapott az MTV Híradójától. Ezzel egyidőben kínáltak neki lehetőséget a győri TV-nél is. Végül az MTV-t, majd az RTL Klubot választotta. KRIZSÓ SZILVIA a Magyar Televízió Az Este című műsorának riportere. Az 1998-as győzelme előtt semmi köze nem volt a televíziózáshoz, egy bankban dolgozott. A verseny után a Nap TV-ben szerkesztett, gazdasági és rendőrségi hírekkel foglalkozott. Tíz hónap után igazolt át a Duna TV Napóra című műsorába felelős szerkesztő-műsorvezetőnek Egy év után került át az Indul a napba. Majd Betlen János és Vitézy László áthívta az MTV Aktuális című műsorába. A műsor megszűnte óta vezeti az Estét. . Elhunyt Ibrahim Ferrer, a világhírű kubai énekes havannában elhunyt Ibrahim Ferrer kubai énekes, a Buena Vista Social Club nevű világhírű együttes tagja. A 78 éves művész a havannai központi sebészeti klinikán halt meg, ahova gyomorpanaszokkal került be. Ferrer nemrég tért vissza Kubába, egy európai koncertkörút után. (tsz) Megjelent Caramel első lemeze Az Év hangja, Caramel legjobb dalai jelentek meg egy negyvenöt perces korongon, A döntőkben elhangzott dalok címmel. A 16 nagyszerű élő felvétel közül nem hiányzik a Jégszív vagy a Shine sem. Caramel ezután már saját dalaival szeretne „robbantani”. (tsz) Felújítják Marco Polo szülőházát a horvátországi Korcula szigetén felújítják a nagy felfedező, Marco Polo szülőházát. A kétemeletes ház Dél-Dalmáciában, Korcula városkában áll, és hídon lehet csak megközelíteni. Évtizedek óta rengeteg turista keresi fel a szülőházat, ami jelentős bevételt jelent Korculának. (tsz) Ádáz nyomozás önmagad után FRED DROGELLENES Ügynök, aki a H-anyag nevű illegális szer terjesztői után nyomoz. A siker érdekében felveszi az egyik árus, Bob személyiségét, és maga is a H-anyag rabja lesz. A drog azonban kettéhasítja elméjét: nem veszi észre, hogy voltaképpen önmaga után nyomoz. Philip K. Dick 1977-es lélektani scifijéből Richard Linklater készít filmet Keanu Reeves és Winona Ryder főszereplésével, a bemutatót jövőre ígérik. (Philip K. Dick Kamera által homályosan. Agave Könyvek, 2005.) (tsz) ★ ★ ★ ★ ★ kiváló A lustaság is lehet életmentő tényező lajhárok Ami az egyik fajta vesztét okozta, az megmentette a másikat Tudósok bebizonyították, hogy a lajhárok talajon élő őseinek kihalását kizárólag emberek okozták. A fákon élő társaik azonban túlélték a veszélyeket és helyzeteket. Simon Krisztián Tudományos tény, hogy az utóbbi tizenötezer évben a nyugati féltekén majdnem minden nagyméretű emlős kihalt. Hogy ennek az éghajlatváltozás vagy az ember az oka, nehéz megválaszolni, mert az emberek kereken tizenegyezer évvel ezelőtt népesítették be az amerikai kontinenst, az utolsó jégkorszak végén. A kérdés további boncolgatásához David Steadman, a Floridai Egyetem kutatója Kubáról és Hispanioláról származó lajhárkövületeket vizsgált meg. Ezen a két szigeten ugyanis csak jóval a jégkorszak után jelent meg az ember. A tudósok az ún. radiokarbonos módszer segítségével vizsgálták a lajhárok megkövesedett csontjait és ürülékét, majd az eredményeket összehasonlították az amerikai kontinensről származó társaik adataival. A végeredmény önmagáért beszél: az utolsó lajhárok körülbelül tizenegyezer évvel ezelőttig éltek Észak-Amerikában, Dél-Amerikában tízezer ötszáz éve haltak ki. A Nyugat-indiai-szigetekről csupán 4400 éve tűntek el, állapították meg a tudósok. Az amerikai kontinensről származó lajhárok és nagyobb testű rokonaik a Nyugat-indiai szigeteken a talajon éltek, ezért egy gyakorlottabb vadásznak nem lehetett nehéz a lassan mozgó zsákmány elejtése. És ha ez így volt, az emberek nyilvánvalóan vérszemet kaptak, és tömegesen irtották a jámbor állatokat. A kisebb lajhárfajoknak azonban olyan felépítésű csontváza van, amely lehetővé teszi számukra azt, hogy magasban is tudjanak élni. Ezek az állatok már akkor is fent éltek a fákon, és alig mozdultak, bármilyen tevékenységhez túl lusták voltak. Mivel nem is tisztálkodtak, testüket leginkább zöld alga borította, és ennek folytán beleolvadtak a fák lombozatába. Az emberi szem számára gyakorlatilag láthatatlanok voltak. Mindennek eredményeként életben maradtak, ellentétben talajon élő társaikkal. Az utolsó lajhárok körülbelül tizenegyezer évvel ezelőttig éltek Észak-Amerikában. A lajhárok joggal a lustaság metaforái: imádják a mozdulatlanságot