Budapesti Reggel, 2005. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-08 / 184. szám

REGGEL - 2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ TUDOMÁNY & KULTÚRA Újra riporter kerestetik! tehetségkutatás Az MTV augusztus 15-ig várja a jelentkezőket A riporterkedés, a műsor­vezetés sokaknak az ál­mok netovábbját jelenti. A „Riporter kerestetik!” vetélkedőkre mindig tö­meges a jelentkezés. Parcsami Gábor Hogyan lehet valakiből tévéri­porter? Az egyik útja elvégezni valamelyik szakképzést nyújtó iskolát. Például a számtalan új­ságíróképző valamelyikét. Vagy egyetemen, főiskolán médiasza­kon kell tanulni. Persze a képe­sítés megszerzése korántsem egyenlő az elhelyezkedéssel. Er­re szokták mondani, hogy jó he­lyen, jó időben kell kopogtatni. A másik út első pillanatra sok­kal egyszerűbbnek tűnik. Hi­szen nem elég benevezni egyet­len válogatásra: a több száz vagy több ezer jelentkező közül az el­sők között is kell végezni. Az MTV 12+ című délutáni if­júsági magazinműsora nemrég hirdetett „Újra riporter kereste­tik!” elnevezéssel válogatást. - Műsorunkból adódóan a 12 és 18 év közötti fiatalok jelentkezé­sét várjuk - mondja Győri Ádám, a műsor egyik vezetője. - Pár napja hirdettük meg a válogatást, és máris több mint százan jelentkeztek. Első menetben egy előválogatást rendezünk, amelyen a ráter­mettséget és különféle helyze­tekben a problémamegoldó ké­pességet vizsgáljuk. A következő fordulóban az első rostán átju­tott fiatalokat kollégáink „tere­pen” tesztelik, vagyis kiviszik őket riportokra. Ezután a stáb ki­választja azokat a legtehetsége­sebb fiatalokat, akikkel szeptem­bertől együtt is dolgozhatnak. - Mivel a jelentkezők kiskorú­ak, nem akartuk az egymás előt­ti megmérettetést választani - mondja Győri. - Így is tisztában van vele minden jelentkező, mi a tét. Ha valaki bekerül a stábba, hatalmas lehetőséget kap, hogy megtanulja a szakma minden csínját-bínját. A másik nem tit­kolt célunk, hogy a győztesek ré­vén még fiatalosabb és aktuáli­sabb legyen a műsorunk. Kevesen emlékeznek rá, hogy a vetélkedők nagymestere, Vágó István is így lett tévés. - Kivéte­les alkalom volt, amikor 1975- ben indultam a „Riporter Keres­­tetik!”-ben - mondja Vágó Ist­ván. - Akkoriban egészen más volt, mint ma. Az utóbbi évek­ben a hangsúly nem a verseny­zőkön, sokkal inkább a műsoron van. Szerintem az utolsó igazi nagy riporter, aki így került be a szakmába, Krizsó Szilvia. Vágó úgy véli, hogy egy jó riporter leg­főbb erénye az alapműveltségen kívül a kíváncsiság. Azt viszont már tényleg csak a szakmabeliek tudják, hogy a nagy öregek közül is néhányan egykor „Riporter kerestetik!”­­ben tűntek fel, így például Déri János, akinek a neve egybefor­rott az Ablak című magazinmű­sorral, aztán a Nulladik típusú találkozásokkal. Feledy Péter, aki az 1971-es verseny megnye­rése óta a Magyar Televízióban dolgozik, és jelenleg a Napi Mo­zaikot szerkeszti. Vagy Egri Já­nos, akinek­ a nevéhez olyan em­lékezetes vetélkedők fűződnek, mint a Lehet egy kérdéssel több, a Keresztkérdés, az Elmebajnok­ság és a Kérdezz, felelek. Az Újra riporter kerestetik! versenyre augusztus 15-ig e-mailben mg­­ telefonon lehet jelentkezni. E-mail cím: 12+@mtv.hu, telefonszám: 373-5344 Kevesen emlékeznek rá, hogy Vágó István is egy 1975-ös „Riporter kerestetik!"-ben tűnt fel, és idővel így válhatott a tévés vetélkedők nagymesterévé a TV2 Napló és Jó estét, Magyarország! című műsorainak riportere. 1996- ban másodéves angol-kommu­nikáció szakos főiskolai hallga­tóként jelentkezett a versenyre. Előtte a Fehérvár TV-ben már gyakornokoskodott, és meg akarta nézni, hogyan dolgoz­nak a nagyok. A második for­dulóba a közönség szavazta be. A döntőbe viszont már nem ju­tott be. A verseny után három évig volt gyakornok a Magyar Rádióban a Krónikánál, amely­nek csapata átkerült az induló TV2 hírosztályára. Azurák az­óta ezen adó munkatársa. BARABÁS ÉVA az RTL Klub Reg­geli és Delelő című műsorának riportere. Nem kezdőként vá­gott bele 1997-ben a nagy meg­mérettetésbe, hiszen előtte már a paksi tévénél dolgozott, és ne­gyedikes volt egy újságíró isko­lában. Az egyik fordulóban ki is esett, de a nézők visszasza­vazták. Ezután „lazábbra vette a dolgokat", és egyre sikeresebb lett. A verseny után ajánlatot kapott az MTV Híradójától. Ez­zel egyidőben kínáltak neki le­hetőséget a győri TV-nél is. Vé­gül az MTV-t, majd az RTL Klu­bot választotta. KRIZSÓ SZILVIA a Magyar Televí­zió Az Este című műsorának ri­portere. Az 1998-as győzelme előtt semmi köze nem volt a te­levíziózáshoz, egy bankban dol­gozott. A verseny után a Nap TV-ben szerkesztett, gazdasági és rendőrségi hírekkel foglalko­zott. Tíz hónap után igazolt át a Duna TV Napóra című műso­rába felelős szerkesztő-műsor­vezetőnek Egy év után került át az Indul a napba. Majd Betlen János és Vitézy László át­hívta az MTV Aktuális című műsorába. A műsor megszűnte óta vezeti az Estét. . Elhunyt Ibrahim Ferrer, a világhírű kubai énekes havannában elhunyt Ibra­him Ferrer kubai énekes, a Buena Vista Social Club ne­vű világhírű együttes tagja. A 78 éves művész a havan­nai központi sebészeti klini­kán halt meg, ahova gyo­morpanaszokkal került be. Ferrer nemrég tért vissza Kubába, egy európai kon­certkörút után. (tsz) Megjelent Caramel első lemeze Az Év hangja, Caramel leg­jobb dalai jelentek meg egy negyvenöt perces korongon, A döntőkben elhangzott da­lok címmel. A 16 nagyszerű élő felvétel közül nem hi­ányzik a Jégszív vagy a Shine sem. Caramel ezután már saját dalaival szeretne „robbantani”. (tsz) Felújítják Marco Polo szülőházát a horvátországi Korcula szigetén felújítják a nagy felfedező, Marco Polo szülő­házát. A kétemeletes ház Dél-Dalmáciában, Korcula városkában áll, és hídon le­het csak megközelíteni. Év­tizedek óta rengeteg turista keresi fel a szülőházat, ami jelentős bevételt jelent Kor­­culának. (tsz) Ádáz nyomozás önmagad után FRED DROGELLENES Ügynök, aki a H-anyag nevű illegális szer terjesztői után nyomoz. A siker érdekében felveszi az egyik árus, Bob személyi­ségét, és maga is a H-anyag rabja lesz. A drog azonban kettéhasítja elméjét: nem ve­szi észre, hogy voltaképpen önmaga után nyomoz. Philip K. Dick 1977-es lélektani sci­­fijéből Richard Linklater ké­szít filmet Keanu Reeves és Winona Ryder főszereplésé­vel, a bemutatót jövőre ígé­rik. (Philip K. Dick Kamera által homályosan. Agave Könyvek, 2005.) (tsz) ★ ★ ★ ★ ★ kiváló A lustaság is lehet életmentő tényező lajhárok Ami az egyik fajta vesztét okozta, az megmentette a másikat Tudósok bebizonyították, hogy a lajhárok talajon élő őseinek kihalását ki­zárólag emberek okozták. A fákon élő társaik azon­ban túlélték a veszélyeket és helyzeteket. Simon Krisztián Tudományos tény, hogy az utób­bi tizenötezer évben a nyugati féltekén majdnem minden nagy­méretű emlős kihalt. Hogy ennek az éghajlatválto­zás vagy az ember az oka, nehéz megválaszolni, mert az emberek kereken tizenegyezer évvel ez­előtt népesítették be az ameri­kai kontinenst, az utolsó jégkor­szak végén. A kérdés további boncol­gatásához David Steadman, a Floridai Egyetem kutatója Kubá­ról és Hispanioláról származó lajhárkö­­vületeket vizsgált meg. Ezen a két szi­geten ugyanis csak jóval a jégkorszak után jelent meg az ember. A tudósok az ún. radiokarbo­­nos módszer segítségével vizs­gálták a lajhárok megkövesedett csontjait és ürülékét, majd az eredményeket összehasonlítot­ták az amerikai kontinensről származó társaik adataival. A végeredmény önmagáért beszél: az utolsó lajhárok körül­belül tizenegyezer évvel eze­­lőttig éltek Észak-Amerikában, Dél-Amerikában tízezer ötszáz éve haltak ki. A Nyugat-indiai-szi­­getekről csupán 4400 éve tűntek el, állapították meg a tudósok. Az amerikai kon­tinensről származó lajhárok és nagyobb testű roko­naik a Nyugat-indiai szigeteken a talajon éltek, ezért egy gyakorlottabb vadásznak nem lehetett nehéz a lassan mozgó zsákmány elejtése. És ha ez így volt, az emberek nyilvánvalóan vérszemet kaptak, és tömegesen irtották a jámbor állatokat. A kisebb lajhárfajoknak azon­ban olyan felépítésű csontváza van, amely lehetővé tesz­i szá­mukra azt, hogy magasban is tudjanak élni. Ezek az állatok már akkor is fent éltek a fákon, és alig moz­dultak, bármilyen tevékenység­hez túl lusták voltak. Mivel nem is tisztálkodtak, testüket legin­kább zöld alga borította, és en­nek folytán beleolvadtak a fák lombozatába. Az emberi szem számára gya­korlatilag láthatatlanok voltak. Mindennek eredményeként élet­ben maradtak, ellentétben tala­jon élő társaikkal.­­ Az utolsó lajhá­­rok körülbelül tizenegyezer év­vel ezelőttig él­tek Észak-Ame­­rikában. A lajhárok joggal a lustaság metaforái: imádják a mozdulatlanságot

Next