Reggel, 1930. november (1. évfolyam, 1-14. szám)
1930-11-15 / 1. szám
^ Wárad, 1930. november 15. #v Gszt ének a vérről. Írta: FRANYÓ ZOLTÁN. Az az ismeretlen sátán, aki a világpolitika bakkasztalain a kártyákat keveri, ezen a lázbeteg tavaszon különösen hazárd kedvében lehet; egyre nagyobb tétekben játszat minket a magunk vérére és velejére, — arra a vérre, melynek a világháború nagy szüretéből megmaradt utolsó cseppjeit már régen megfertőzték az önzés, gyűlölet, hatalomvágy és életirigység spirochétái, — és arra a vetőre, melynek isteni anyagát bűzös gennyé, állati pocsolyává rothasztották a háborút követő nyomorúságos békeévek politikai jelszavai. A játék merész, a tétek egyre nagyobbak, bő patakokban hömpölyög a vér, Bombay és Lima, Honduras és Porto Alegre játékosai között, mindenki játszik és senki se nyer, csak a feneketlen pokoli punkába gyűlik egyre több apának, testvérnek, gyermeknek, anyának, vőlegénynek és szeretőnek a vére, melyet Istentől lopnak el, hogy az ördögnek adják Ott a parasztforradalmárok összjátéka robbantja fel a reakció bankját, emitt a szervezett nacionalizmus hóhérai fojtják vérbe a kommunizmus véreskezű terroristáit, amott a restauráció összeesküvői indítanak pokolgépes akciót a köztársaság ekrazitos hívei ellen. — Én, te ellened, te, ő ellene, mindenki, mindenki ellen . . . Hol a cél ? Mi az igazság ? Nincs cél és csak az egyedül üdvözítő igazság — hogy az ember színek és devizák álarca alatt ölni akar, tehát öletni kész; az az igazság, hogy a százféle igazság mondvacsinált bálványai előtt már vastag kéreggé alvadt meg az egymás szivéből kiöntött embervér, mint egykor az Inkák királyának, Atahualpénak, caxamalcai palotájában Nincs igazság, mert nem is keressük az igazságot, csak az ürügyet kutatjuk, mellyel a civilizáció ránk rétegződött törvényei és magunkra kényszerített morálja alól megint föléleszthetjük megbéklyózott állati szadizmusunkat. Akár Macchiavelli, akár Marx, akár Tolsztoj nevét írjuk a lobogónkra: a lobogók alatt gyilkos ágyukat és vérszomjas pribékeket, borzalmas gázbombákat és elszánt zsebrákokat vonultatunk fel a más világszemléletű ellenfél érveinek megdöntésére. A teóriák hatalmas rendszerét építtetjük fel legragyogóbb gondolkodóinkkal, egész könyvtárakra menő kompendiumát íratjuk meg világszemléletünknek, politikai pártokat szervezünk a teóriák alapján és törvénykönyvekké szentesítjük egy egy politikai párt vicinális erkölcstanát — és mindezt nem másért, csakhogy jó előre meg legyen törvényes ürügyünk a végső konzekvenciaképen okvetlenül bekövetkező testvérgyilkosságra. Milyen szegények és nyomorultakmilyen pipogyák és aljasak vagyunk! Hosszú évtizedek nagy apparátussal összeábdált tudományára, egész könyvtárak ál-igazságaira, a hamis próféták százainak lombikokban kotyvasztott élet elixírjére van szükségünk, hogy álszent páthosszal még önmagunk előtt is igazolni tudjuk a szent célt, melynek nevében bimbólelkü gyermekeinket, szeretetre, szomjas testvéreinket, az anyaság kéjében és kínjában megdicsőült asszonyainkat sajátkezüleg lemészároljuk. Nem veszitek észre, hogy az elveknek milyen lángoló fanatikusai vannak manapság, mikor a szeretet egyre lanyhábban pislog a szívekben ? Nem veszitek észre, hogy az ellentétes politikai szekták elvharcának fehér zsinagógák, tórák izzásában a szenvedély masszív templomokat tud szétrombolni, mikor a hit még egy sátrat sem tud felépíteni, hogy a gyűlölet ezreket tud lebunkózni; mikor a szeretet még simogatni is gyenge; hogy a vak bosszú milliók életét tudja megmérgezni, mikor a könnyes részvét egyetlen egy ember nyomorúságát nem tudja enyhíteni? Nem veszitek észre, milyen nagyok, bátrak, hősök vagyunk a bűnben és milyen kicsik, gyávák, erőtlenek a jóságban ? Nem veszitek észre, hogy a kultúra tetőpontján, az emberi szellem ragyogó diadalkorában milyen otthonosak vagyunk a legbonyolultabb bölcseleti rendszerek labirintusában és milyen idegenül megyünk el a legszimplább krisztusi ige mellett? Nem veszitek észre, hogy a modern tudomány expressvonatán milyen gyorsan haladunk és milyen nagy kerülőkkel jutunk el elátkozott életünk kis közeli boldogságaihoz? Mindezt nem veszitek észre, nem vesszük észre, mert bennünk van a démon, a Bűn a Tagadás, a Rombolás démona és ez a démon arra késztet, hogy hamisan játsszunk, álarc alatt ismerkedjünk és öleléssel öljünk. Arra tanít, hogy csak közben legyilkoljuk a gyermekeinket, hogy pokolgépet rejtsünk a virágcsokorban, melyet kedvesünknek küldünk, hogy a döghalál átkát osztogassuk forró baráti kézfogással. Isten gyermekeinek hazudjuk magunkat mi, akik a Sátán fekete angyalai vagyunk és egyaránt a Pokol meghatlan ukázának engedelmeskedünk, akár az arisztokrata ellenforadalmárokat akasztjuk a moszkvai Cseka hóhéraival, akár Kína parasztkommunistáit lövetjük halomra a diadalmas nacionalizmus csendőreivel. Aki öl, a Sátán nevében cselekszik és nincs az a társadalomtudományi theoria, az a világszemléleti evangélium, melynek igazságait érvül lehetne felsorakoztatni az élet ellen. Mit ér az élet, amelynek élet az ára ? Milyen igazság lehet az, mely perbe száll a természet isteni igazságaival? Nem hiszek azokban, akik engem úgy akarnak megváltani, hogy gyehennára vetnek a maguk hatalmának megszilárdítása érdekében. Nem hiszek az élet könnyelmű hazárd játékosaiban, sem a szenvedélyesekben; nem hiszek abban, hogy csupán a kölcsönösen kiontott vérünkből lehet kiszűrni a jövendő boldogság elixírjét. A tavaszban hiszek és az esti hársfák altató dalában, az anyák tejében és a csecsemők kacajában, a költők álmaiban és a szerelmesek sóhajában, mert ez az élet, az út és az igazság, az pedig csak vakmerő játék a Sátán ügynökeinek, vakoknak és bolondoknak, fanatikusoknak és sipistáknak, ostobáknak és gazembereknek hazárdjátéka, melyben az életünkből elsikkasztott boldogság: a tét és embervér: a tromf! Nem kapták meg novemberi nyugdíjukat az állami nyugdíjasok Aradon. Késik a hitel, nincs pénz. — Gyergyóban is elmaradt a nyugdíjasok kifizetése. Arad, november 15. (A „Reggel“ tud sitójáról) Az aradi állami nyugdíjasokat kellemetlen meglepetés érte november elsejével. Ami még nem fordul elő, elmaradt a nyugdíjasok illetményeinek rendes kifizetése, sőt, kis töredéktől eltekintve, még 14 év sem jutottak hozzá nyugdíjukhoz az arra illetékesek. A nem várt eset természetesen kellemetlenül érintette a nyugdíjasokat, akik többnyire kispénzű emberek, akik semmi kitartással sem rendelkeznek s így az állam mostoha elbánása kétségbeesett helyzetbe sodorta őket. A helyzet ma az, az aradi pénzügyigazgatóság nyugdijosztályában, hogy nap-nap után elkeseredett tömegek sorakoznak fel a hivatal előtt és kérik jogos illetményüket. Pénz azonban nincs s így a kifizetés is szünetel. Méltán kérdezheti bárki, hogy miképen fordulhat elő az az eset normális adminisztráció mellett. Kérdést intéztünk ez ügyben Caba Gyula adminisztrátorhoz, aki az alábbi felvilágosítást adta ebben: a viszonyainkra szomorú fényt vető ügyben. Éppen tegnap kapta meg az adminisztráció az aktív szolgálatban levő tisztviselők fizetésének kiutalásáról szóló rendelkezést. Ebből azonban hiányzik a nyugdíjasok ügye. Valószínűnek tartom, hogy adminisztrációs feledékenység történt, amit a legrövidebb időn belül korrigálnak Bukarestben. Én magam is teljes mértékben átérzem a nyugdíjasok kellemetlen helyzetét, de mást nem tehetek, mint hogy táviratilag megsürgem a mind ezideig hiányzó hitel megnyitását, mert a most érvényben levő számviteli törvény szerint e nélkül mi nem fizethetünk. Hiszem és remélem, hogy már holnap megkapjuk a szükséges hitelt, amivel egyidőben megtörténik a nyugdíjasok kifizetése. Úgy látszik Arad nem ál egyedül ezzel a késlekedéssel, amit az alábbi gyergyószentmiklósi hít bizonyít Nem fizetett nyugdíjat november elsején a gyergyószentmiklósi adóhivatal. Nem a pénz hiánya miatt, mert ez már együtt volt, hanem, mivel a Csíkszeredai pénzügyigazgatóság táviratilag az egész összegnek hozzá való benyújtását követelte. Ez meg is történt, de mivel nem az utolsó fillérig kapott meg minden pénzt, a gyergyószentmiklósi adóhivatal főnökének fizetéséből tíznapi részletet büntetésképp levonnak. Így jár az, aki a szegény nyugdíjasokat pontosan ki akarja fizetni s így járnak a szegény nyugdíjasok, akik abban a naiv hitben éltek, hogy legalább akkor jutnak idején a csekély nyugdíjukhoz, amikor van pénz az adóhivatal pénztárában. Valósággal a szájukból ragadták ki a betevő falatot. Kernel könyvtár AA jaj havi bérlete ^ «1 Négy-öt sorban. Budapest. Bethlen István gróf miniszterelnök a jövő hét végén Berlinbe utazik fontos gazdasági tárgyalások céljából, London A DOX ma délben 12 óra 45 perckor startolt Bordeaux felé. Belgrád: Panisa Racsics, volt képviselő, aki Radics István meggyilkolása miatt börtönben ül, engedélyt kapott, hogy névnapját a fogházban megünnepelje Rengeteg látogató kereste fel Racsicsot és feltűnt, hogy a látogatók között öt aktív miniszter is szerepelt. Newyork: A város nyugati részér kommunista tüntetés volt, amelyben 1500 ember vett részt. A fenyegető helyzet következtében a rendőrség sortüzet adott a tüntetőkre, akik közül húszan megsebesültek Bécs. A politikai helyzet olyan fordulatot vett, amely Seipelt tolta előtérbe. Seipel helyett bizalmasát, Schmitz volt elnököt ültetik a kancellári székbe, akitől később átvenné a vezetést. A válság megoldása a jövő hétre várható. Annyi bizonyos, hogy Starhemberg helyén marad, ellenben Hueber igazságügyminiszter az első rekonstrukciónál kiválik a kormányból. Róma: A fascista ellenes akció ügyében tovább folynak a sorozatos letartóztatások Milánóban letartóztatták Cezare Griffa dúsgazdag tőzsdést, feleségét, valamint Curioni grófnőt, a tőzsdés barátnőjét. Rómában Bracci grófnál folytattak eredménytelen házkutatást, ellenben a család barátját Fancello ügyvédei letartóztatták, Jokio. Hamaguzsi japán miniszterelnök ellen revolveres merényletet követett el egy diák. A miniszterelnök haslövést kapott és állapota reménytelen. Fia, Ivana, az orvosok kívánságára vérátömlesztést adott, de ennek ellenére már lemondtak az életéről. A merénylő diák a miniszterelnök meggyilkolásával akarta megoldani a japán gazdasági válságot. Puerto-Montix A Laura nevű chilei gőzös Chinchi szigete előtt elsülyedt. A katasztrófa következtében 17 utas a tengerbe veszett, a legénységet és az utasok nagy részét azonban sikerült megmenteni Letartóztatták a Magyar Párt vezetőségét Szabadkán. Szabadka, nov. 15 (A Reggel tudósítójától.) A rendőrség tegnap őrizetbevett 30 szabadkai magyar embert, köztük az itteni magyar párt vezetőit. Az őrizetbe vettek között van dr Sánthai György kórházigazgató-főorvos, a magyar párt elnöke, dr Mezey Ernő orvos, Raczkó Mihály városi főtisztviselő, dr. Klein Béla ügyvéd, Nánay Csaba szabómester és mások. A hatóságok az ügyet fölötte titokzatosan kezelik és megtagadnak minden felvilágosítást. Állítólag államellenes bűncselekmény miatt történtek volna a letartóztatások, de a vád komolyságában senki sem hisz.