Reggeli Délvilág, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

­ásárhelyen Nagy Lajos, Szentesen Justás László lett a városi bíróság elnöke - Süveges professzornő is ilköszönt - Településről telepü­­ésre: K­ilindszent - Kábeltévés öngól A százszázalékos elnök. Kelemen Já­nost, a Dél-Tisza Menti ÁFÉSZ elnökét öt évre újraválasztották, írásunk a 3. oldalon. Odébbvitték a harckocsikat A szarajevói repülőtér környékén nyugodtan telt el a keddre virradó éjszaka. A légikikötő közvetlen köze­lében erős muzulmán erők tartózkodnak a belgrádi rá­dió szerint. Ugyanakkor ismeretes az is, hogy a szerb harckocsikat és páncélozott járműveket is csak a repülőtér melletti Lukavica laktanyába vonták vissza a repülőtérről, tehát ezek az egységek is bármi­kor újra harcba vethetők. A repülőtéren jelenleg mind­össze 34 ENSZ-katona tar­tózkodik, várják a kanadai zászlóaljat, amely ideiglene­sen látja majd el a felügye­letet. TOXI BT. Szerdától szombatig 1^ A Sárkány bolt második üzlete a Szántó Kovács J. u. 4. sz. alatt, július [|| TOJflSVÁSÁR | íVfZímflY^ rövid ujjú férfiingek 2-án 11 órakor, melyet dr. Rapcsák András polgármester nyit meg. \'/\\ N­ / ^ TtHtR ) 30% Ahol a nyitás napjától 3 napig reklámáron | SíCCiDcN TB|. | I \ I {sí 62/13-31 I ^ | Gördeszka 1399R I 00 43 L 1 JAk. I ) *—|-------------------- , engedménnyel | Barbie baba 549 Ft U'i z- szeged .kam kaphatók! 139 R I 0 forintos kiállással !­ János téri Áruház, I Mindhárom napon legojatek-sorsolás!­­ . . várjuk hívásaikat. BL_ Vásárhely várjuk sok-sok meglepetéssel a régi és új vásárlóinkat! SZ€K€LVN€ KLnRfi —■----------— 1 1 =jl Wmm ■■■■ VjZlVflfiVDNV U. 29. J L__________________________ |r~ ÚJ - NYÍLIK! ÚJ - NYÍLIK! ÚJ - NYÍLIK! fo (ICGOLCSOBB ^1 _____~ Az ártéren található erdők az 1950-es években történt mesterséges átalakítása útján jöttek létre. Elhelyezkedé­süknél fogva, már akkor is az üdülési lehetőségek ki­használása volt a cél, s en­nek megfelelően válogatták meg a fafajokat. Ezek közül a nemesnyár és a kocsányos tölgy dominál. A Kása-erdő területét az 1940-es években bolgár ker­tészek hasznosították, ám a Hódtó—Kis-Tisza csatorna megépítésével elvizenyeső­­dött, így a kertészkedéssel felhagytak. A fásítás tulaj­donképpen 1953-ban kezdő­dött el, abból a megfontolás­ból, hogy az üdülési és pihe­nési igényeket ez az erdő szolgálja. Egyébként itt víz­műlétesítmények és kutak ta­lálhatók, amelyek a város vízellátását szavatolják. Az ülésen megállapították,­­ hogy a meglévő erdők­­­elé­s lett szükséges a város terü­­ létén újabb facsemetéket ül­tetni, mivel az erdő­k a fa­­kitermelési hasznon túl — jelentős környezetvédelmi funkciót tölt be. Mindezek mellett nem elhanyagolható a fák, az erdők környezet­formáló szerepe sem. Hogy milyenek a fejlesztési elkép­zelések ? Vásárhely területén több olyan beruházás kezdő­dött el, ahol feltétlenül szük­ségesnek bizonyul erdőtelepí­téssel csökkenteni az esetle­ges környezeti ártalmakat. Az egyik legfontosabb be­ruházás a városi szennyvíz­­tisztító telep bővítése, s mi­vel a Hódtói városrész alig háromszáz méterre terül el a teleptől, mi sem természete­sebb, hogy védő erdősávot telepítsenek ott. A rendezési tervvel összhangban a már említett lakótelep és a vas­úti pálya, valamint szenny­víztisztító telep közötti terü­leten ültetnek facsemetéket A védő erdő a lakótelep mel­letti területen pihenőpark­ként kerülne kialakításra, ahol padokat helyeznének el, játszótér lenne. Az erdőtele­pítési tervek készítése — szak­(Folytatás a 2. oldalon.) E Erdok­­­féksékrhM&lyr»Gtc Legyen nemes a nyár, kocsányos a tölgy ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------/ A vásárhelyi önkormányzat városfejlesztési, környe­zetvédelmi és szolgáltatási bizottsága a minap tárgyalt a város erdőinek az állapotáról, a fejlesztés lehetőségeiről. Minthogy már korábban megállapították, milyen fontos szerepe van a zöldterületnek a levegő- és a zajvédelemben, a bizottság, majd a közgyűlés is szorgalmazta a fásítást, a meglévő parkok gondozását, a lakótelepek körüli zöldfelületek létesítését. Miként azt megtudhattuk, az önkormányzat kezelésében jelenleg 91 hektár erdő van. Ide tartozik a mártélyi strand területe — amely a tájvédelmi körzet szerves része —, a város belterületének déli részén meglelhető Kása-erdő, ezenkívül a 47-es út melletti akácos, egy kiserdő, és a vereskutasi erdőfolt. Talpon marad a pincegazdaság? Borral is fizet az adós A 90 napos fizetési mora­tórium végnapjaiban jutot­tak megállapodásra a cég képviselői a mintegy 500 hi­telező választmányba dele­gált tagjaival, kiemelten pedig az APEH, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság és az MKHB Rt. megbízott­jaival. Az egyezség lénye­ge, hogy a vállalat a 983 millió forintra értékelt va­gyon egy részével, egy év alatt fizeti ki — meghatá­rozott időben, sorrendben és összegben — a kamatelen­gedésekkel 415 millió forint­ra mérséklődött adósságát. A hitelezői választmány el­fogadta azt a megoldást is, hogy egyes üzleti partnerek­nek 50 millió forint erejéig a cég az adósságot termé­keivel (borral, üdítőkkel, gyümölcslevekkel) törleszt­heti. Az eladásra kijelölt 12 üzem többsége szőlőtermelő gazdaságok közelében van, így várhatóan ebből a kör­ből kerülnek ki a vevők is. A néhány városi telephely viszont az eddigi profiltól eltérő célokat is szolgálhat. A pincegazdaság 3 üzemet már értékesített, ám a to­vábbi 9-hez a hitelezői vá­lasztmány külön szakcéget kíván megbízni. A vállalat 50 ezer hekto­literes borkészlete a csőd­kezelés időszakában számot­tevően nem­­ csökkent, év végéig viszont látnak lehe­tőséget a forgalmazására, esetleg nyugati exportra is. Az 1992. évi feldolgozási szezonra szőlő- és borfelvá­sárlási szerződést nem kö­ltöttek a korábbi partnerek­kel, ám eszközeiket bérleti díj ellenében kölcsönadják a termelőknek. A tárolásra át­vett é-, vagy újbor árát csak az értékesítés realizá­lása után lesz képes kifi­zetni a pincegazdaság. Részvénytársasággá a vál­lalat — az ÁVÜ és néhány önkormányzat tulajdonlásá­val — ez­ évben várhatóan átalakul. Az év elején meg­levő 700 fős dolgozói lét­szám mára 540-re csökkent. A­ továbbiakban a leendő részvénytársaságban 400, a kft.-kban elkülönülő 3 ke­reskedelmi egységben 100 személynek tudnak előre­láthatóan munkahelyet biz­tosí­tani. SOLTÉSZ JOLÁN Szabad Györgynek, a Ma­gyar Országgyűlés elnöké­nek köszöntőjével kedden a Parlamentben hivatalosan megkezdődött az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlé­se 44. rendes ülésszakának nyári ülése. A magyar poli­tikus rámutatott: a törvény­­hozás és a Magyar Köztár­saság számára óriási meg­tiszteltetés, hogy otthont ad­hat az ET-tanácskozásának. Gesztusértékűnek nevezte azt a döntést, hogy az Euró­pa Tanács éppen Magyaror­szágon tartja Strasbourgon kívüli első plenáris ülését. Ezt Szabad György annak elismeréseként értékelte, hogy hazánk visszatért a „parlamenti demokráciák európai családjába”, vala­mint annak, hogy a magyar delegátusok hasznos mun­kát végeztek a szervezetben. Ezt követően a házelnök méltatta az Európa Tanács több évtizedes tevékenysé­gét. A szervezet — mint Sza­bad György fogalmazott — földrajzilag Európa kisebb hányadára korlátozódva egész Európát, Európa min­den öröklött értékét képvi­selte. Az Országgyűlés elnö­ke reményét fejezte ki, hogy az Európa Tanács fo­kozatosan növeli tagjai szá­mát, és nem ismer továbbra sem diszkriminációt. Egyezség jött létre újabb tárgyalás során a csődbe jutott Dél-alföldi Pincegazdaság és a hitelezők választ­mánya között. Az adós árukompenzálással és főleg vagyoneladás útján — szigorú feltételekkel — egy év alatt törleszt. A pincegazdaság magva talpon marad, vélhetően, és eszközei a borgazdálkodást, vagy általá­ban a termelést szolgálják a továbbiakban. A részle­tekről Hegyközi István mb. igazgató tájékoztatott. ( Visszatértünk i­­­ az európai családba ) július 1., szerda

Next