Reggeli Délvilág, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

Az Első Kenderfonó Rt. — Angolok világították át . Hóhéra élesztette a tetszhalottat (Folytatás az 1. oldalról.) éve úgy tudjuk nyereségün­ket növelni, hogy közben 50 százalékkal emeltük dolgozó­­­ink bérét. Az idei 20 száza­lékos béremelés előtt most 22 ezer forint az átlagkere­set. — A mai gazdasági hely­zetben alapvető fontosságú, a piac. Van vevő a termé­keikre? — Előrelátásunknak kö­szönhetően van. Néhány éve még gyártmányaink 85 szá­zalékát hazai vevők vásá­rolták, de a fizetőképes ke­reslet csökkenésével arány­ban tudtuk növelni az ex­portunkat, s ma már ter­mékeink fele külföldön kel el. Nem volt könnyű az utób­bi néhány év, hiszen az ex­portárak nyomottabbak, s a vevők gyakran speciális igé­nyekkel állnak elő. Azt már nem mondhatom, hogy a ha­táron túlra jobb minőséget kell produkálnunk, hiszen a hazai vásárlók is megnézik, mit vesznek meg. __ Mit gyárt az Első Ma­gyar Kenderfonó Rt.? __ Három fő profilunk van: a kendercikkek (köte­lek, zsinegek, fonalak). Ezek exportnövekménye megha­ladja az átlagot, hiszen Nyu­­gat-Európában­ egyre erő­sebb a környezetbarát­ moz­galom, megnőtt a kereslet a természetes alapanyagok iránt. Másik termékcsopor­tunk a polipropilén kötelek, zsinegek nagy választéka, a harmadik pedig a polipropi­lén rasb­elzsákok szivár­ványszínű skálája. — Ez utóbbiból vannak divatszínek? — Mondhatnám így is, de az az igazság, hogy kül­földön már régóta, mostaná­ban pedig már nálunk is megválasztják, milyen zöld­séghez milyen színű zsákot vesznek. A holland hagy­mának például mély orange­­színű kell (épp most kísér­leteztük ki a megfelelő ár­nyalatot), a burgonyát piros zsákba csomagolják, a fe­hér paprikát sárgába, a ká­posztát és az uborkát zöld­be, a fokhagymát fehérbe, a lila káposztát pedig lilába. Számunkra előny három lá­bon állni, de termékeink szezonális cikkek, ősztől kora tavaszig alig fogy, az­tán megnő a kereslet. Ne­künk ilyenkor kellő készlet­tel kell rendelkeznünk, egyébként is egyenletesen termelünk, ám nagy teher a raktárra gyártás, a készle­tezés. Ha bírjuk, akkor sa­ját erőből finanszírozzuk, ha nem, akkor hitelt veszünk föl. Szerencsére az export arányának növekedése eny­híti ezt a keresleti hullám­zást, biztos partnereink van­nak Németországban, Hol­landiában, Skandináviában, Olaszországban, Ameriká­ban, és mostanában az arab országok között is. — Hogyan tovább? — Megpályáztunk egy vi­lágbanki segítséggel finan­szírozott átvilágítási és vál­lalatistratégia-kidolgozást, amelyet tavaly három és fél hónap alatt angol szakem­berek végeztek. Megállapí­tották gyengeségeinket, tar­talékainkat, erősségeinket. Vaskos kötetnyi tanulmányt kaptunk tőlük, amely egy­részt a mai technikára,­­ anyag, és piacbázisra épít, ugyanakkor előre mutat, a fejlesztések irányába. Cé­günktől is részt vettünk eb­ben a feltárásban, s jó volt, hogy az idegen szakembe­rek más tükröt tartottak elénk, mint amit megszok­tunk. Megerősítettek ben­nünket a jó elképzeléseink­ben, önbizalmat adtak, az új javaslatokat pedig átgon­doltuk és megfogadjuk. Mi már magunktól rájöttünk arra, hogy le kell szedni szakembereinkről a szemel­lenzőt, lehetőséget kell ad­ni, hogy mindannyian átlás­sák az egész cég működé­sét. Ha pénzügyekről kell tárgyalnunk, szava van a kereskedelmi vezetőnek, s ha a cég stratégiáját kell kidolgoznunk, meghallgat­juk minden terület vélemé­nyét. Ez a csapatmunka na­gyobb felelősséget ró mind­annyiunkra, de nem szabad hagyni, hogy a jó ötletek elvesszenek. MEGYERI VALÉRIA S­zombaton, afféle ha­gyományőrzésként, télűző, tavaszváró nemzetiségi bált rendeztek Magyarcsanádon, az ált. isk. ebédlőjében. Mintegy százan jelentek meg — sajnos már csak egy-két szerb volt kö­zöttük. Zenéről immár Sztáncs János gondoskodott, akinek leánya a napokban Szegeden tett vizsgát: az elektromos orgonán biztos kezű zenészként viszi ma­gával Sztáncs úr majdani hagyatékát, a román, szerb, magyar és cigányzenét. Szí­nesítette a programot a sze­gedi Hóra együttes produk­ciója. A bál vendégeként Farkas Jánosné polgár­­mester asszony néhány szót mondott a falu életéről.­­— Sajnos a románok szá­ma már 200, a szerbeké pe­dig jóval 100 alatt található. A szervezők — közöttük Barta Imréné, az általános iskola igazgatóhelyettese, aki egyben a román klub vezetője — mindent megtet­tek, hogy a jelenlevők jól érezzék magukat. Sajnos öregedik a falunk. Az idős nénik, bácsik már nem tud­nak ilyen rendezvényekre eljönni, jóllehet, szívesen lennének közöttünk, s hall­gatnák a szép népi muzsi­kát. Magyarcsanádon a polgár­­mester asszony szerdán es­te 6 órától falugyűlést hív össze a helyi művelődési ház nagytermében, hogy terve­ikről, mindennapi gondjaik­ról tájékoztatást adjon. Minderről természetesen olvasóinkat is tájékoztat­juk. MOLNÁR LÁSZLÓ Télűző bál Magyarcsanádon Felgyő, Csanytelek, Baks beszáll Gáz Tömörkényen T­ömörkényen egy év óta vajúdik a vezeté­kes gáz kiépítése. Többszöri nekifutásra sem tudtak dönteni ez ügyben a képviselők. Pontosabban: az anyagi terhekre való hivat­kozással elvetették a témát. Egészen a hétközi testületi ülésig. Most a napirendi pontok tárgyalása előtt vették fel újra a gázkérdést az önkor­mányzat programjába, a ta­nácskozáson jelen volt Ábel István felgyői, valamint Veres János csanyteleki polgármester is. Tájékozta­tójukból kitűnt: Felgyő és Csanytelek mindenképpen beszáll a dologba. Mint utóbb kiderült, hasonló vé­leményen van Baks is. A községekben már döntöttek a vezetékes gáz Csongrád felőli kiépítéséről a képvi­selők. Most már csak a tö­mörkényiekre várnak. A megoldást egy gazdasá­gi társaság fölállításában látják a polgármesterek. Felgyő versenytárgyalás ke­retében a kivitelezést pá­lyázza meg. Amiért nem kellene fizetni, helyette üz­letrész-tulajdonosok akarnak lenni. Jóllehet a községben már bent van a gáz, ám a bővítés csak így valósulhat­na meg. Felvetődött többek között az, hogy ha a csong­rádi fogadóállomást ki kell cserélni, a város hozzájá­rul-e valamennyivel a prog­ramhoz. Továbbá: a megyei önkormányzat tud-e segíte­ni anyagiakban a községek­nek? (A kérdésekre, mivel a jelenlevők nem voltak il­letékesek, természetesen nem is kerülhetett válasz.) A tömörkényi képviselők mindenesetre hajlottak a szóra. (Veres úr immár har­madízben győzködte őket.) Hogy elgondolkodtak a dol­gon, érthető, hiszen a dön­tés felelőssége mindenkor az övért. Ilyen reális közelség­ben még nem volt a gáz­program a községben, hall­hattuk a megnyilatkozást. És íme, egy lakossági véle­mény : ha már két polgár­­mester kardoskodik ez ügy­ben, meg kell a lehetőséget ragadni. Tömörkény sok mindenből kimaradt eddig. Ha most kizárnák magukat, az öngyilkosság lenne. Elhangzott, ha Tömör­kény beszáll, úgy 30—50 ezer forint lenne egy-egy bekötés a nyomáscsökken­tőkig. (Ha a négy község összefog, nem éri el a ma­ximumot ez az összeg.) Gyors döntéssel ebben az évben lebonyolódna az egész, szeptemberben már nyomáspróba alatt állna a vezeték. Csanyteleken öt­százan jelezték igényüket a vezetékes gázra. (Ennél biz­tosan többen lesznek, vehet­tük ki a tényt polgármes­terük szavaiból.) Tömörké­nyen ezekben a napokban történik meg a felmérés. Itt 200-300 bekötésre számol­nak. Tömörkény képviselői te­hát igent mondtak a kérdés­ben. A többi már a március 11 -ei, ez ügyben összehívott polgármesteri tanácskozáson dől el. LOVAS J. JÓZSEF Az új megyei idegenfor­galmi hivatal megnyitója al­kalmából Szegeden járt Tég­­lássy Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal el­nöke, interjút adott lapunk­nak.­­ A közelmúltban sze­mélyi változás történt az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal élén: Kardos Kázmér helyére ön került. Hazahív­ták külföldről A váltás hozhat-e olyan érzékelhető módosulást a magyar ide­genforgalomban, melyet, mondjuk, itt, Csongrád me­gyében is észrevehetünk? — Kétségkívül, hoztam magamban egy másfajta, külföldön honos szemléletet. A hazai gyakorlatot egyéb­ként most tanulmányozom, úgy is mondhatom, ismer­kedem vele. Ami rögtön szembetűnt, s a legelső megváltoztatandó jelenség­nek tartok, az a túlzott és elfogult Budapest-centrikus­­ság. Mint­ha az ország csak a fővárosból állna. Ez Nyu­gaton sehol nincs így Néz­ze csak meg a külföldi prospet­usokat: megtalálja Stájerországot, Karintiát, Burgenlandot, vagyis, az egyes tartományokat, régió­kat, térségeket. A másik szembetűnő anomáliát szá­mokban tudom a legjobban megjeleníteni: míg a külföl­di látogatások számát te­kintve, Magyarország a 3. helyen áll Európában, ad­dig az idegenforgalmi bevé­teleket tekintve 50. — A Tourinform-irodák OIH kezdeményezésére ala­kulnak országszerte. Most éppen Szegeden is. Mit vár el a hivatal, s mit várha­tunk el mi, vidéki idegen­­forgalmi szakemberek, illet­ve egyszerű turisták? — Egyrészt, a számítógé­pes adatbázissal, illetve an­nak az országos központhoz való csatlakozásával Csong­rád megye is megjelenik a nemzetközi idegenforgalmi információs hálózatban. Másrészt, mint tudjuk, a turisták két alapvető szol­gáltatást igényelnek utazá­saik során: kalandokat és biztonságot. Azaz, izgalmas, jól szervezett programokat, s hozzá azt, ha megérkez­nek egy városba, találják meg ugyanazt az I-betűt, mint odahaza. Az informá­ciós szolgálat minden kér­désére, minden gondjára azonnal adjon feleletet, ta­láljon mindig a turista szá­mára megfelelő megoldást. Harmadrészt, az iroda kere­si, összegyűjti és továbbít­ja az itteni idegenforgalmi lehetőségeket, de hozza is az információt az ország más tájairól, illetve a nagy­világból. Itt mondom el, hogy most Húsz iroda léte­sül az országban, de a vi­lágkiállítás idejére szeret­nénk e számot megduplázni. Az országos információs központ ugyan sok pénzbe kerül, de úgy tűnik, rövid időn belül mégis kész a megoldás. A közeli napok­ban utazom a berlini ide­genforgalmi találkozóra, ahol megbeszélést folytatok a német kereskedelmi mi­niszterrel az ügyben, hogy a korábban megkötött kor­mányközi egyezségnek meg­felelően, miként realizálható az ígért támogatás. Vissza­térve a Tourinform-irodá­­hoz, negyedszer abban nyújthat segítséget, hogy közvetíti az idegenforgalmi tőke befektetési lehetőségeit. Bármily különös, most is vannak felhasználható pén­zek, csak eddig nem jutott el az információ az érde­keltekhez. — Téglássy úr, t­együk fel, az idegenforgalmi infra­struktúra ezen informatikai része utóbb-utóbb tényleg rendben lesz. Vajon, a másik oldalon, a vendégfogadás­ban, vendéglátásban érde­kelt szakembereink, illetve az e területen foglalatosko­­dók, felkészültek-e Európá­ból? — Úgy látom, hogy nem. Bőven van még mit tanul­niuk. Éppen ezért, minden­hol azt javaslom, alakulja­nak olyan szövetségest, egyesületek vagy kamarák, melyek összefogják mind az utazási irodákat, mind az önkormányzatokat, mind a vendéglátósokat, kereskedő­ket, panziósokat, szállodáso­kat Vagyis, az idegenforga­lomban érdekelteket, hogy közösen terem­ts­nek azonos magas minőséget. Szellemi, morális, s persze, szakmai érdekvédelemből vessék ki maguk közül a nem oda­valókat. Az OIH persze nem szól bele ezen szerveződé­sekbe, de megpróbálunk olyan igényt­­teremteni, melyben maguk az érdekel­tek jönnek rá az összefogás szükségességére. — Nem válhatunk el egy­mástól anélkül, hogy a ’96- os világkiállításról ne ejt­sünk szót. Természetesen idegenforgalmi szempontból. — Jó­magam arra szá­mítok, hogy a világkiállítás idején Magyarország meg­duplázhatja az idelátogatók számát. Az pedig 50 millió vendéget jelentene Tudja, mi ebben a lényeg? Hogy az ugyanennyi „élő reklám­táblát” jelent az országnak. Ezek az emberek mikor hazamennek, megosztják él­ményeiket családtagjaik­kal, ismerőseikkel, barátaik­kal, munkatársaikkal Csak egy legyen közöttük olyan, aki kedvet kap hozzánk. Az újabb ötvenmillió. Ha kellemes benyomással tér­nek haza tőlünk, legalább öt évre sikerült „eladnunk” az országot. S ez a lényeg! Amire már most kell ké­szülni, s az idén, meg jövő­re idelátogatókat is olyan élménymunícióval kell ellát­nunk, hogy ’96-ban is el­jöjjenek, s hogy másokat is erre ösztönözzenek. Erről van szó, amikor Európáról beszélünk ORFI FERENC Ahány látogató, annyi reklám — vallja Téglássy Tamás, az OIH elnöke lapzáróra MAGYAR GAZDASÁGI DELEGÁCIÓ UTAZIK ma Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök meghívására Lengyelországba. A kétnapos látogatás során a delegációt vezető Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter tárgyalásokat folytat a lengyel ipari és kereskedelmi tár­cánál, és az ottani külgazdasági minisztériumban. A lá­togatás célja a lengyel és magyar gazdasági kapcsolatok élénkítése. Ennek megfelelően a delegáció programjába beiktatták a lengyel—magyar gazdasági vezetői fórumot is, amely kinntartózkodásuk ideje alatt nyílik Lengyelor­szágban. Ezen a rendezvényen 35 magyar cég vezetője vesz részt a gépipar, híradástechnika, vegyipar, jármű­ipar, kereskedelem területéről. A látogatással egy időben egyébként megnyílik Varsóban a magyar hét is, a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében. Ezt szintén megtekinti a magyar gazdasági delegáció­ március 8—10. között fővá­rosunkban rendezett éves találkozójának nyitónapján. A tervek szerint az amerikai politikai élet meghatározó egyénisége találkozik majd Göncz Árpád köztársasági elnökkel és Antall József miniszterelnökkel. AZ ORSZÁGOS RENDŐR­FŐKAPITÁNYSÁGTÓL vasárnap reggel kapott tájé­koztatás szerint az elmúlt 24 órában a közutakon össze­sen 27 személyt ért baleset, egy ember meghalt, 16-an súlyos és 10-en könnyű sé­rülést szenvedtek. LENGYELORSZÁG NYU­GATI PARTNEREINEK kö­rében mind jobban erősödik az a meggyőződés, hogy Var­só csatlakozása a NATO-hoz csupán idő kérdése — jelen­tette ki a lengyel nemzetvé­delmi miniszter. Janusz Onyszkiewicz szombaton es­te nyilatkozott erről, Belgi­umban és Hollandiában tett látogatásáról hazatérve. A miniszter elmondotta, hogy mostani védelmi megálla­podásai e két országgal ép­pen azt a célt szolgálják, hogy Lengyelországot be­kapcsolják a NATO szerve­zetébe. NEM SIKERÜLT EGY IZ­RAELBEN kitervelt me­rénylet Szaddám Huszein iraki elnök ellen, sőt: a kü­lönlegesen titkos fegyver épp az akció résztvevőit pusztította el. A The Sunday Times című brit lap vasár­napi számában megjelent értesülés szerint a merény­letet az izraeli vezérkar köz­vetlen parancsnoksága alá rendelt különleges osztag, a Szajeret Márkái (Vezérkari őrjárat) hajtotta volna vég­re. Eszközül egy újfajta ra­kétát akartak használni, amelyet az emberi test hője vezet célra. A tavaly no­vemberi főpróbán azonban, amelyet a Negev sivatagban egy támaszponton hajtottak végre, a rakéta megölte az osztag öt tagját, és másik hatot megsebesített. HENRY A. KISSINGER, az Amerikai Egyesült Álla­mok exkülügyminisztere tegnap, alig egy órával Bu­dapestre érkezését követően megbeszélést folytatott Demszky Gáborral, Buda­pest főpolgármesterével. Az ismert amerikai politikus­üzletember ma este felszó­lal az Utazási és Idegenfor­galmi Világtanács (WTTC) ' * 'l­m­mnmmmmmmmmgmmmmm?, 1993. máj.­s., hétfő DÉLVILÁG

Next