Reggeli Délvilág, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

. — Hogyan vállalkozott a Dévény Anna-féle módszerre? — Budapesten szereztem gyógytornász diplomát az Or­vostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai kar gyógytornászképző szakán. Először itt hallottam a DSGM-ről, azaz a Dévény Speciális Manuális Technika- Gimnasztikai Módszerről. 1988-ban végeztem, utána az Tudtam már évekkel ezelőtt, hogy vannak szülők, akik beteg, elsősorban újszülöttkori központi idegrend­szeri sérült gyermekeiket Dévény Annához viszik tornáz­tatni. Beteg apróságokkal vállalják a hosszú utat Buda­pestig egy-egy kezelésért. Aztán tavaly nyáron szólított meg egy kétgyermekes házaspár, meg tudnám-e monda­ni, hol találják Kocsisné Benczédi Márta mozgásambu­lanciáját Tőlük, vadidegenektől tudtam meg, hogy a Dél- Alföldön is van már, aki a Dévény-módszer követője. Tavaly ősz óta tervezett és többször elhalasztott találko­zónkra végül is most kerülhetett sor. Dévény Anna módszere Fáj nekik, de meggyógyulnak Erzsébet Kórház kakasszéki reumatológiai és rehabilitáci­ós osztályán dolgoztam. Itt fő­leg felnőtt betegekkel foglal­koztam. Nekem két kisgyer­mekem van, s már a gyes alatt hoztak hozzám olyan kisgyer­mekeket, akiknél éreztem, hogy a hagyományos gyógy­tornával nem tudok ered­ményt elérni. Aztán szeren­csére Dévény Anna 1991. ta­vaszán Vásárhelyen is tartott előadást és ezek után már biz­tos voltam abban, az ő mód­szerét akarom megtanulni. Az alapítványuk 1993-ban hirdet­te meg a képzést, már diplo­más gyógytornászoknak. Az egész országból 20 személyt vett fel Dévény Anna Bács­, Békés és Csongrád megyéből egyedül nekem sikerült a fel­vételi. — Miben más ez a mód­szer? — Dévény Anna már 1976- tól kezdve alkalmazza ezt a gyógyító eljárást. Ő maga nemcsak gyógytornász, de művészi torna szakedző is, és kettős képzettségének gyakor­lati tapasztalatait ötvözte a módszerben. Az egész moz­gáskorrekciós kezelés, fej­lesztés egy analizáló szinteti­­záló munka. Ez a hiba feltá­rása után a mozdulatok rész­­funkciókra bontását, a rész­mozgások kidolgozását, majd a kijavított részletek összmű­­ködésbe történő visszaépítését jelenti. A sérült babák tetőtől talpig sérültek, vagy nagyon lazák, úgymond „rongyba­bák” vagy a másik véglet, mi­kor teljesen görcsösek, fesze­sek. Dévény Annától megta­nultam, hogy a kezemmel lás­sam, érezzem, tudjam milyen­nek kellene lennie az izom­nak. Milyen, ha elcsúszott, le­tapadt, rendellenes helyzetben rögzült, zsugorodik. Ezért kezdünk először speciális ma­nuális izommozgatási techni­kával. — Ez konkrétan mit jelent? — Míg a masszázs csak az izomzatra hat, eddig a speci­ális manuális technika a rend­ellenes helyzetben rögzül izom-, ín és kötőszövetrend­szer fellazításával és a kóros tartási helyzetek normál po­zíció felé szoktatásával képes az egész mozgató apparátus funkcióit és a külső képet elő­nyösen befolyásolni. A moz­gás mechanikai akadályait a beteg önerőből nem képes le­küzdeni, nem lehet neki azt mondani, hogy na most ezt csináld, most amazt a gyakor­latot. Nekem kell kezelnem az izmot összehúzott, rendelle­nes állapotában, hiszen itt az „adó” és a „vevő” meghibá­sodásáról van szó. Az agy és az izomzat között nincs meg az összhang. — Fáj? — Ami rendellenes, kelle­metlen, görcsös és gúzsba kötött állapot, az bizony fáj. Mindenki a saját fizikumán érezheti, hogy milyen fájdal­mas a helyes ülés, lenyomni a spiccet, milyen empátia kell a gyakorlatok végrehaj­tásánál. A szülő jó segítőtárs — a különböző pozitúrákat segíti, együttműködik velem a gyermek érdekében. De a gyerekek se haragszanak rám, mert ők is érzik a javu­lást. Megpuszilnak, rajzot hoznak. — Mikor látszik az ered­mény? — A módszer hírnevét az újszülöttkori központi ideg­­rendszeri sérült gyermekek kezelésében elért hatékony re­habilitáció adta. Minél koráb­ban (3 hónapos kortól) kezd­jük a kezelést, annál jobb eredmény érhető el. Súlyos epilepszia akadály lehet. — Aztán hogyan tovább? — Le kell szögeznem, nem lehet mindent meggyógyítani. Nem lehet áltatni a gyereke­ket, szülőket, ha úgy látom, nincs javulás, megbeszéljük, mit lehetne még tenni. Vi­szonylag sok a Down-kóros is, náluk nagyon-nagyon szép eredményt lehet elérni és ott látványosan is fejlődik a gyer­mek. Én egyénileg foglalko­zom mindenkivel, hetente egyszer mindenki megkapja a minimálisan szükséges keze­lést. Ha a speciális manuális izommozgatási technikával minden a helyére kerül, aztán jöhet csak a Dévény-módszer második része, az aktív izom­erő-, koordináció-, állóképes­ség- és mozgáskészségfejlesz­tés, azaz az alkalmazott mű­vészi torna. Itt emelném ki, hogy ortopédiai eredetű meg­betegedések esetén nagy je­lentőségű a gerincferdülés, csípőficam, dongaláb, egyéb problémákkal küzdő gyerme­kek esztétikus testképző kor­rekciója. Nem az a rendkívü­li, ha egészséges fiatalok mu­tatnak be művészi torna gya­korlatokat, hanem ha sérült gyerekek csinálják ugyanazt. — Felnőttek is járnak a mozgásambulanciára ? — Igen, a manuális tech­nika univerzálisan bármely gyermekkori, illetve felnőtt neurológiai, orthopédiai, tra­umatológiai, reumatológiai és egyéb eredetű sérülésnél ki­tűnő hatásfokkal alkalmazha­tó. Különösen gyors javulást és meglepően jó hatásfokot képes felmutatni a baleseti sérülések és a reumatikus megbetegedések utókezelésé­ben. — Ki tud arról, hogy Dé­vény Anna-féle módszer van Vásárhelyen is? — A beteg gyerekek szü­lei egymástól értesülnek, ezért van az, hogy nagyon messziről is hordják ide a kisgyerekeket, s tudnak arról, hogy ezzel a hatékony, kor­szerű módszerrel kezelem őket szép eredménnyel. Re­mélem, hogy Hódmezővásár­hely a Dévény-módszer regi­onális centruma lesz Dél-Ma­­gyarországon. GULYÁS MÁRTA (Fotó: Pintér József) Vásárhely a hazai lapokban Farkas Ferenc: Anyánk, a Haza­hív haza! — Népszabad­ság, 1995. febr. 13. 19. p. A vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanárainak írása a Csecsenföldi eseményekről. * Haszán Zoltán: Beruházá­sok a jövőért — Magyar Hír­lap, 1995. febr. 15. 18. p. A céltámogatási törvény módo­sítása bizonytalanná teszi Vá­sárhelyen az ez évi és a jövő évi beruházásokat Csáki Im­re az önkormányzat műszaki irodájának vezetője nyilatko­zik. * Bombát keresett a kutya, Új- Magyarország, 1995. febr. 18. 5. p. Február 17-én bombari­adó volt a vásárhelyi Állatte­nyésztési Főiskolán. Fekete Klára: Állványban az újdonság. — Magyar Hírlap, 1995. febr. 20. Alföld című mellék, 3. p. A hód­mezővásárhelyi Alukon Kft­­ről, ami egy új acélvázas áll­ványzati rendszer forgalma­zását kezdte meg itthon. Fekete Klára: Marad a fő profil — Világgazdaság, 1995. febr. 21. 4. p. A vásárhelyi Alukon Kft-ről. * Versenytárgyalási felhívás: Magyar Hírlap, 1995. febr. 21.17. p. A hódmezővásárhe­lyi önkormányzat versenytár­gyalási hirdetése a Szántó Ko­vács János utcai kerékpárút építésére. * Koncepciós pályázat: Ma­gyar Hírlap, 1995. febr. 21. 17. p. A hódmezővásárhelyi önkormányzat pályázati felhí­vása a helyi tömegközlekedés (menetrend alapján autó­busszal végzett közúti, közfor­galmú személyszállítás) ellá­tására. B. C. 5 ZAIMTO Jótékonysági bál Most először rendez jótékonysági bálát a Szántó Kovács János Általános Iskola az iskolai alapítvány és az iskolaszék segítségével a hét végén, március 4-én, szombaton este hét órai kezdettel az Alföldi Porcelángyár Rt Erzsébeti úti sportcsarnokában. Az est teljes bevétele az iskolai alapítvány céljainak megvalósí­tását szolgálja. Az iskolai alapítvány 1992-től működik, aminek kez­deti tőkéjét szülők, tanárok, volt diákok és néhány cég, vállalkozók adták össze. Ennek köszönhetően tudtak már az iskolának egy kor­szerű számítógépet venni, sok pénzt költöttek különböző tanulmányi versenyek nevezési díjainak befizetésére, hogy minél több hetedik­nyolcadik osztályos gyerek kapjon lehetőséget tudásának felmérésére és segítséget a továbbtanuláshoz. Ezen kívül az alapítvány képzőmű­vészeti és irodalmi pályázatokat hirdetett az iskola diákjainak, vala­mint lehetőségeikhez mérten igyekeznek támogatni a tanulmányi ki­rándulásokat is. A szombati báli hangulat megteremtéséhez az iskola tánctanfo­lyamot szervezett a hetedik és nyolcadik osztályosok részére, s a Földesi Gyula tánctanár vezette csoport a szombati bálon adja a nyitótáncot. A jó hangulatról Banga Endre és zenekara gondoskodik. Jegyeket a hét első napjaiban még elővételben lehet kapni a Szék utcai iskolában (tel.: 341-953). ALAPÍTVÁNY febr. 27., hétfő Jeles vásárhelyiek DOMJÁN BÁLINT (Hódmezővásárhely, 1904. június 29. — Hódmezővásárhely, 1990. február 7.) Tsz-brigádvezető. Sokgyermekes, földnélküli parasztcsalád gyermekeként látta meg a napvilá­got. A béresek sorsát már kisgyermekkorában megtapasztalta. Répásháton mindig a más tanyá­jában laktak, másnak a földjét művelték. A jó munkabírású, szorgalmas fiatalember öt élő gyermek apjaként szalmaszálként kapaszko­dott a lehetőségbe, amikor az országban elsők között megalakuló hódmezővásárhelyi Dózsa Tsz tagja lehetett. 1948 őszén komoly szervezőmunkát fejtett ki, hogy a közös munka megindulhasson. Egy tsz tulajdonban lévő, Mátyáshalmon kívül eső tanyában kapott családjával szolgálati lakást. Kez­detektől állattenyésztésben, sertésgondozóként, majd brigádvezetőként munkálkodott. 1950-ben a Kossuth-díj ezüst fokozatát kapta (megosztva Ban­ga Imrével, Égető Ernővel, Gémes Ferenccel) ki­váló termelő munkájáért. Hitt a közös termelés­ben. 1956-ban egyedül, kézzel vetette a búzát a nehéz napokban, mert tagtársai rövid időre cser­benhagyták. Kitartását 1958-ban a Szocialista Munkáért Érdemrenddel jutalmazták. Az állattenyésztés kedvezőtlen időbeosztása miatt az utolsó évtizedben növénytermesztésbe kérte át magát, mivel beteg feleségét csak így tudta ápolni. Szerette, értette a kertészeti munkát is, amit 1968-ban, majd 1973-ben a tsz vezetése a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetéssel is­mert el. Nyugdíjas éveit a Tölgyfa u. 33. sz. alatt meg­vásárolt kis házban élte le. Kiváló egészsége meg­engedte, hogy szerény nyugdíját kerti munkákkal, hagyományos paraszti tevékenységgel némileg ki­egészíthesse. Halálával annak a paraszti rétegnek jeles képviselője távozott közülünk, akinek a ke­mény munka nemcsak megélhetést, de életcélt is jelentett. H. CS. J. NAT-napok A Nemzetközi Alaptanterv megvitatására rendezett megyei szakmai konferencia-sorozat­ban Hódmezővásárhely a ma­tematika tanároknak adott hely­színt a tanácskozásra a múlt hé­ten a városháza dísztermében. A megye matematika tanárait a Csongrád Megyei Közgyűlés Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézetének peda­gógiai munkatársa, a NAT-na­­pok fő szervezője, Szuromi Pálné köszöntötte, majd felkér­te előadásának megtartására dr. Szendrei János professzort. Hallgatóságának döntő többsé­gét egykori diákjai alkották, akik most is nagy élvezettel hallgatták a kiváló előadót, aki a matematika tantervi követel­ményrendszeréről beszélt. Az ezt követő hozzászólásokra, a NAT-tal kapcsolatos kérdések­re a szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola másik kivá­ló szaktekintélye, dr. Bonifert Domokos válaszolt. Mivel a NAT még nem egy hivatalosan elfogadott tanügyi dokumentum, éppen ezért na­gyon fontosak a szakmai fó­rumokon és a munkaközössé­geken, tantestületeken belül el­hangzó vélemények. Az ész­revételeket és az iskolának ki­küldött kérdőíveket kitöltve a pedagógusok március 15-ig küldhetik meg a Csongrád Me­gyei Közgyűlés Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató In­tézete szegedi, Közép fasor 1—3. szám címére, hogy ez­zel is segítsék az elemző mun­kálatokat. G. M. *­I DÉLVILÁG

Next