Reggeli Délvilág, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-26 / 200. szám
Makón Ismét Hagymafesztivál A makói Hagymafesztivál hagyományai - annak ellenére, hogy a rendezvényt alig öt éve támasztották fel tetszhalálából - a háború előtti időkig vezethetők vissza. Az 1990-es újjáélesztés óta több ízben is kérdésessé vált: vajon lesze Hagymafesztivál? Az évről évre ismétlődő kérdést ez idáig megválaszolták az egymást követő rendezvények. - Vajon az új városvezetés vállalja-e az előző önkormányzat örökségét, és megrendezi-e az ötödik Hagymafesztivált? - kérdeztük Marosvári Attila alpolgármestert. - A Hagymafesztivál az elmúlt években országos hírű rendezvénnyé nőtte ki magát, és a város kulturális-gazdasági életében meglehetősen fontos szerepet töltött be. Meggyőződésem szerint hiba lenne ezt a nemes hagyományt megszakítani. Ezt a vélekedést erősítették meg azok a jelzések is, amelyeket részben makói polgároktól, részben a korábbi kiállítóktól kaptunk, kérdezvén, hogy lesz-e, és ha igen, mikor újabb hagymaünnep Makón? Nos, lesz, méghozzá augusztus 31. és szeptember 2. között a már megszokott helyszínen, az Aradi u. 130. sz. alatt. A kapcsolódó rendezvények persze az egész várost fel fogják ölelni. - Sokan azt mondják, a város jelenlegi helyzetében talán másra is el lehetne költeni a pénzt. - Makó valóban anyagi gondokkal küszködik, ám a kétkedőket megnyugtathatom: a fesztivál költségeit döntő részben nem az önkormányzat finanszírozza. Az anyagi hátteret pályázatokon nyert, illetve a Hagymatanácson keresztül a kiállító gazdálkodók által felajánlott összegek teremtik meg. Mint a meghívóból is kitűnik, emellett a Csongrád Megyei Agrárkamara, az Ipari és Kereskedelmi illetve a Kézműves Kamara is támogatja a rendezvényt Természetesen a városnak is lesznek kiadásai, ám úgy érzem, ezek meg fognak térülni, hiszen Makó a hagyma városa, és ez a rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a hagymatermesztők, kereskedők új kapcsolatokat, piaci lehetőségeket találjanak. - Változik-e valamelyest a fesztivál az eddig megszokottakhoz képest? - Alapjaiban véve nem, hiszen most is a hagyma lesz a főszereplő, kiállítások, szakmai programok várják a városba érkező kereskedőket, termelőket, szakembereket - emellett természetesen a már megszokott kulturális programok sem maradnak el. Az újdonság talán annyi, hogy ezúttal Makó testvérvárosai, Ada és Csíkszereda illetve még három település: Bodófalva, Lugos és a szlovákiai Zseliz is meghívást kaptak az eseménysorozatra. Célunk nem más, minthogy az utóbbi időben biztatóan megindult határon túli kapcsolatokat megerősíteni. Ezek a szálak ugyanis nemcsak kulturális, de előbb-utóbb gazdasági téren is hasznot hozhatnak a város polgárainak. - Mit emelne ki a különböző programok közül? - A fesztivál nyitányára augusztus 31-én, csütörtökön 9 órakor kerül sor, amikoris a Szegedi utcán mazsorettek, néptáncosok, lovasok és fúvósok közreműködése mellett felvonják a városi zászlót, majd a menet a Városházáig vonul. A kiállítás és a vásár délelőtt 10 órakor nyitja meg kapuját Kiss Zoltán államtitkár ünnepi beszédével. Lesz itt ezen kívül gasztronómiai bemutató, folklórműsor és gazdasági fórum az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának részvételével. A péntek szakmai nap lesz, különböző előadások hangzanak el délelőtt 10-től az érdeklődőknek neves szakemberek közreműködésével. A napot a hagyományos Hagymásbál zárja. A zárónap, azaz a szombat a szórakozásé lesz. A vásár területén mazsorett-, gasztronómiai- és divatbemutató lesz, a közeli Vásártéren pedig a gazdasági egyesület lovasszakosztálya szervezésében lovasversenyt tartanak. SZABÓ IMRE *Új osztályvezető Szentesen Lipták úr öröksége (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután a Veszprém Megyei Tanács műszaki osztályára kerültem. Majd építésvezető voltam Németországban egy ideig. S hát utána kerültem Szentesre. - Akkor mindenféle tapasztalata van. Fölmérte már az itteni örökségét? - Sok gond van, mint általában a polgármesteri hivatalok műszaki osztályain. Ez nem feltétlenül abból adódik, mert valamiféle hibát elkövettünk, hanem például a munka sokrétűségéből, a leterheltségből. Illetve hát nem tudom, hogy itt éppen mivel magyarázható, de a műszaki osztályokon általában tapasztalható. -A kollégák? - A közvetlen munkatársak jó felkészültségűek. Az emberi hozzáállásuk is nagyon megnyugtató. Csak egy gondot látok, hogy sok a munka, és ahhoz elég kevesen vannak De az államigazgatásban most mindenhol karcsúsítanak Ugyanakkor betegség is előfordul néha, akkor még jobban halmozódik a tennivaló. - Önnek egyébként mi a szakterülete? - Építő. Nem építész vagyok. Hát az építész is hiányzik az osztályról. Nem véletlenül vannak ilyen státusok a városoknál. Elsősorban a rendezési tervek elkészíttetése, a jóváhagyatási folyamat végigvitele és azok karbantartása, ápolása főként a főépítész dolga. Szóval nagy szükség lenne rá. - Csak az alacsony jövedelem miatt nem találnak pályázót? - Nem ismerem még annyira a város építésztársadalmát, hogy hányan vannak olyanok, akik ezt a feladatot jól el tudnák látni. S akik igen, a civil szférában milyen jövedelemre tesznek szert, így nem tudom megítélni. - Bizonyára az osztályvezető urat sem a nagy fizetés csábította... - Nekünk már folyamatban volt a jövetelünk, amikor ez a pályázati kiírás megjelent. Mi akkor is költöztünk volna, ha a döntés kedvezőtlen számomra. Csak akkor más munkahelyet kellene keresnem. - Mit szól ahhoz, hogy a városnak nincs általános rendezési terve? Nagy baj? - Nagyon nagy baj. De ezt nemcsak én mondom, hanem akik vele foglalkoznak mindannyian ezt vallják. Mindenki tudja, mindenki akarja. Hogy miért alakult így, az előzményeket nyilvánvalóan hosszan lehetne sorolni. Ám nem hiszem, hogy ebben a pillanatban a múlton kellene rágódni. Szerintem az a helyes út, hogy minél hamarabb legyen. Legelőször mit szeretne megcsinálni? - Ezt kérdezik tőlem gyakran. S most olyan programot kéne elmondanom, hogy karácsonyig ezt szeretném megcsinálni, utána meg öt éven belül azt... Ennyire azért nem önálló és meghatározó személyiség a műszaki osztályvezető. S ez itt egy nagy csapatmunka, melyben én is csak egy láncszem vagyok. - Még egyetlen ügyfél sem csapta Önre az ajtót? - Ilyen nem történt. De hát az ügyfelek a panaszuk jogossága vagy vélt jogossága, vérmérsékletük függvényében nyilván más-más módon viselkednek. Ám igyekezni kell a probléma lényegét meglátni. - Bírja a gyűrődést? - Bízom benne. BALÁZSI IRÉN (Fotó: Böbe) 1995. augusztus 26., szombat Már az alakulás évében, 1971- ben közel kétszáz termelőszövetkezet és állami gazdaság csatlakozott a rendszerhez. Akkor még nem volt nyereségorientált a rendszer. Fő cél a mennyiségi és minőségi termelés megteremtése volt a növénytermesztésben. Az akkori mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Dimotty Imre rájött arra, hogy mezőgazdaságunk fellendítéséhez szükség van a világ fejlett technológiát adaptálni a magyar viszonyokra. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy külföldről gépeket hoztunk be, természetesen kísérleti és kipróbálási céllal, így olcsóbban jutottunk hozzájuk, ám a későbbi üzletkötés reményében a külföldiek szívesen adták. Ehhez kiépítettünk egy komoly szaktanácsadói hálózatot, megszerveztük megyénként az alközpontokat. Hálózatunk egész Kelet-Magyarországra kiterjedt. Ezek az évek mezőgazdaságunk szempontjából igen jelentősek voltak, persze ehhez kellett egy olyan miniszter is, mint Dimény Imre volt. - Mi jellemezte a nyolcvanas éveket? - A korábbi évek tapasztalataira alapozva a már bevezetett technológiák finomítása és továbbfejlesztése a hatékonyság javítása céljából. A nyolcvanas évek derekán kezdődtek az aszályos évek, ami napjainkig tart -sajnos. Tájegységeink mikroklímái jelentősen megváltoztak. Felismertük, hogy biztonságos és minőségi termelést csak öntözéssel lehet megvalósítani. Ezért felvállaltuk az öntözés fejlesztését, propagálását, természetesen szaktanácsadással együtt. Ma elmondhatjuk, hogy a virágcserép nagyságú területtől a többszáz hektárt meghaladó területnagyságra kidolgozott technológiánk van, melyhez minden eszközt biztosítunk partnereinknek. A program keretében közel 60 ezer hektár az öntözött terület. Ez mindenképpen nagy lépés volt cégünk életében. - Jött a rendszerváltás, a 90-es évek. Tudtak-e újítani? - Igen, a rendszerváltást mi is átéltük. A szövetkezeti és társasági törvény életbelépésével a gesztorszövetkezet is átalakult, mégpedig részvénytársasággá. Új nevünk: KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. Ebből következik, hogy most már kereskedelmi tevékenységet is végzünk a szolgáltatások mellett. Fontosnak tartom megjegyezni: az rt. teljes egészében magyar tulajdon, sőt a részvényesek több mint fele a partnergazdaságokból adódik. Erre az időre esik belső átalakulásunk is. A kárpótlással sorra alakultak a magán és családi gazdaságok. Tevékenységünket az új feltételekhez és lehetőségekhez kellett alakítanunk. Belső átszervezést hajtottunk végre. Több önálló üzletágat hoztunk létre. Ezeket logikai sorrendben egymásra építettük. -Melyek ezek az üzletágak? - A korábbi tapasztalatokra építve tovább fejlesztettük a gépek - erőgépek, kombájnok, öntözőberendezések, stb. - forgalmazását. Ami új, megteremtettük ezekhez az alkatrészellátást. Hatnyolcszázmilliós értékű raktárkészletünk van. Ahol problémazrtunk. A javítási üzletágunk önmagában kicsi, de mivel a legkisebb alkatrészekkel is azonnal partnereink rendelkezésére állunk, rendkívül fontosnak tartom. A terménykereskedelmi üzletág most van felfutóban, elsősorban az olajos növények - repce, napraforgó - révén, de ide tartoznak még a gabonafélék is. Hova tovább? Mi a jövő? — A KITÉ-t mindig a jó minőség és a versenyképesség jellemezte. Jó minőséget, versenyképes áron. Ezen az úton kívánunk tovább haladni. Előbbre szeretnénk lépni a finanszírozás terén, bár itt még problémát jelent bankrendszerünk kialakulatlansága. Tovább kívánjuk fejleszteni az öntözés területén elért eredményeinket, hiszen hovatovább öntözés nélkül ma már nem lehet biztonságosan termelni - mondta Giray Róbert. HÉJJÁ J. GYULA Huszonegy évvel ezelőtt alakult a KITE (Kukorica és Iparinövény Termesztési Egyesülés) az akkor Nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezet gesztorságával. Az eltelt idő alatt az egyesülés az adott gazdasági körülményekhez igazodva fokozatos fejlődésen ment át. A több mint húsz év történetét Giray Róbert szakmérnökkel, a vásárhelyi kirendeltség vezetőjével tekintettük át. Előbbre lép a KITE Jó minőséget, versenyképes áron Elektronikai vándorgyűlés Szegeden Százéves áramszolgáltatás Tegnap délelőtt sajtótájékoztatót tartott Dervarics Attila, a DÉMÁSZ Rt. vezérigazgatója (a vándorgyűlés védnöke), Semyei Péter, a Magyar Elektronikai Egyesület ügyvezető igazgatója, Miklós Ferenc, a MEE kiállítási és propagandabizottság elnöke, valamint Mag Edit, a DÉMÁSZ sajtófőnöke abból az alkalomból, hogy augusztus 28-29-én Szegeden rendezi meg a MEE negyvenkettedik vándorgyűlését. Azért éppen a napfény városa a helyszín, hiszen idén százéves a délalföldi áramszolgáltatás. Sernyei Péter elmondta, hogy Cipernovszky Károly, a transzformátor feltalálója az 1900-as megalakulástól 31. évig volt az egyesület elnöke. A politikai és gazdasági válságokat átvészelve ez a szervezet - a hullámvölgyeket eltekintve - fenn tudott maradni, sőt az utóbbi években még meg is erősödött. Jelenleg 7 ezer fizető tagja van: oktatási és tudományos intézmények, gyártóipari cégek és a villamosenergia szolgáltatásban dolgozó szakemberek. A MFE-nek öt fő szakterülete van, a világítástechnikai szakosztály magyar specialitás. Az egyesület ugyan fővárosi központú, de nem Budapestcentrikus, hiszen a tagság 70 százaléka vidéki. Az egyesület fő feladata a szakmai fejlesztés, ezért is rendezik meg évről-évre a vándorgyűléseket. Most több mint 500 szakembert várnak, közöttük számos külföldit. A hazai villamosenergia-szolgáltatás eléri a nyugati színvonalat, és a magyar gyártók (már amelyikük megmaradt) szintén. A nem eléggé átgondolt, túl gyors, pénzhajhász privatizáció jelenleg a legnagyobb veszély, hiszen hosszú távon a jelenlegi program nem gondolja vé gig a következményeket. Miklós Ferenc elmondta, hogy 25 éve a vándorgyűlések állandó kísérője egy-egy nagyszabású kiállítás, amelynek célja a legújabb technikák és technológiák megismertetése a szakemberekkel. Fő feladatuknak tekintik, hogy konzerválják és életben tartsák a magyar villamosiparban még megmaradt szellemi tőkét. Minden évben rendeznek egy kamarakiállítást és a vándorgyűlésekhez kapcsolódóan egy nagyobb szabásút. Hétfőn, kedden Szegeden 32 kiállító mutatja be termékeit, a kiállítás mottója: a villamosenergia szolgálatában. Dervarics Attila azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a MEE-nek, és a DÉMÁSZ-nak hasonlóak a hosszú távú céljai. Valamilyen téves fölmérés alapján elterjedt, hogy a háztartásokban a megemelt villamosenergia díj a rezsi 15 százaléka, ők azonban egy kisebb fölmérés alapján csak 3-8 százalékra taksálják ezt a költséget. Ezenkívül is szeretnének több tévhitet eloszlatni a DÉMÁSZ szolgáltatásai és árai körül. A vándorgyűlésről: hétfőn reggel 9 órakor a szegedi Tisza Szálló emeleti termében nyílik meg a villamosipari kiállítás, majd 10 órakor a város polgármestere köszönti a résztvevőket. Dervarics Attila a centenárium alkalmából tart megnyitó előadást, majd az Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriumának elnöke átadja a diplomaterv és szakdolgozat pályázat díjait. 11 óra 20 perckor kezdődnek a szekcióülések, amelyek témái: villamosenergia-ipari társaságok működése, stratégiák, célrendszerek, szervezeti felépítések, a fogyasztók kezelése és befolyásolása, marketing és PR a hazai áramszolgáltatásban. Kedden ugyanitt és ugyanekkor a villamosenergia termelésének, elosztásának és felhasználásának korszerű eszközeiről és azok gazdaságosságáról hangoznak el előadások. M. V. van, azonnal tudunk szállítani. Az sem mellékes, hogy versenyképes áron. A műtrágya és növényvédőszer üzletágban szintén versenyképesek vagyunk, hiszen közvetlenül a gyártóktól szól Rántotta Vásárhelyen Minden fordítva? Rendhagyó, egyben kötetlen sajtóbeszélgetésre, no és tojásrántottára invitálta tegnap reggel hódmezővásárhelyi otthonába az újságírókat Bocsa Pál, az MSZP városi elnöke, önkormányzati képviselő. Ezentúl minden hónap utolsó péntekjén várja a sajtó képviselőit Bacsa úr Kistópart utcai házában Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke, Fritz Péter országgyűlési képviselő, a szocialisták megyei választmányának elnöke valamint Szeli Ferenc és Nagy Ernő önkormányzati képviselők. Miről másról eshetett volna szó elsőként, mint a megyei jogú város közéletét immáron hosszú évek óta eluraló negatív tendenciákról. Nagy Ernő egyenesen úgy fogalmazott, hogy a közgyűlésre jellemző tűrhetetlen állapotok miatt lassan kezd a zsebében kinyílni a bicska. Fritz Péter kijelentette, ezentúl nem ejti ki a száján dr. Rapcsák András polgármester nevét. Szó sincs arról, hogy a szocialista honatya a Vásárhelynek szánt pénzt akarta átcsoportosítani az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark javára. A kórház pediglen négy év alatt nem kapott akkora támogatást, mint a szocialisták hatalomra kerülése óta. Hogy nem szeretnek Vásárhelyre járni a kormány tagjai? Nagyon is meg tudják érteni őket a helyi szocialisták. Az egyik meghívón például öles betűkkel első helyen szerepelt a polgármester neve, s csak valahol eldugva apró betűkkel Keleti György honvédelmi miniszteré. S a képlet ugyanaz, mint évekkel korábban. Minden, ami sikeres, a polgármester egyedüli érdeme, és minden kudarcért a jószerivel illegalitásba kényszerült szocialisták a felelősek. De hát Vásárhelyen minden fordítva van... ___________________________________________________(dányi) 3