Reggeli Ujság, 1934 (6. évfolyam, 6-47. szám)

1934-04-09 / 15. szám

2. oldal R­e­g­g­e­l­i ú­j­s­á­g __________ Hajó, 1934 április 9 Ha jól és olcsón akar ruházkodni akkor keresse fel a „Divat urlszabóság“-ot Erzsébet-körút 1. sz. I. em., ahol mérték után rendelhet remek szabású férfiöltönyt vagy fejőstől többszöri próbával a mai gazdasági viszonyekhez alkalmazkodva 40 és 50 pengőért szabótermünkben lévő legújabb divatszövetcik­k­­ból. Cégünk 40 éves múltja garancia Vasárnap megalakult Szikszón az Agrárszövetség Miskolc, április 8. A Reggeli Újság tudósítójától Hetek óta tartó szervezkedés után vasárnap bontotta ki zászlaját a legújabb politikai ala­kulás: az Agrárszövetség, amelynek farkas­falvi Farkas Géza képviselő a vezére. Farkas Géza, a szikszói kerület országgyűlési képviselője vasárnapi beszámoló gyűlésén lé­pett először a nyilvánosság elá az Agrárszövetség. A zászlóbontó nagygyűlést a szikszói városháza udvarán tartották meg háromezer főnyi közön­ség jelenlétében. Farkas Géza beszámolóján megjelentek Eckhardt Tibor, Gallasz Rudolf, Neuberger Ferenc, Pallavicini György őrgróf, Melczer Béla, Serényi László gróf, Lang Lénárt és Rakovszky Tibor országgyűlési képviselők, továbbá Vásáry József és Szontagh Jenő felső­házi tagok. A nagygyűlést Lengyel István református lel­kész nyitotta meg, majd farkasfalvi Farkas Géza mondott beszámolóbeszédet, amelyben bejelentette az Agrárszövetség megalakulá­sát és közölte, hogy 42 országgyűlési kép­viselő csatlakozott. A szövetségnek az a célja, hogy az agrár érdekeket igazságosan érvényesítse és fel­hívja csatlakozásra mindazokat a képvise­lőket, akik felül tudnak emelkedn­­ a párt- és egyéni szempontokon, akiket nem erőszakal választottak meg és akik nincsenek bent a nagyipar igazgatóságaiban. Vag Artur gróf után Eckhardt Tibor mondott beszédet és kifejtette, hogy a magyar népet politikai és gazdasági szempontból fel kell sza­badítani. Eckhardt Tibor szerint a nemzeti egység gondolatával rút politikai visszaélések folynak. Ne a nép menjen a hatalmasok után, hanem a hatalmasok csatlakozzanak a magyar néphez. A revízióhoz csak a rend vezet el és ehhez pedig a rendszerváltozás szükséges. Vásáry József és Lang Lénárt után Padlavicini György őrgróf beszélt: — Tizenöt év alatt — mondotta — a kormá­nyok nem tudtak semmit sem csinálni, ezért nem folytatható ez a rendszer. Sík József és Gallasz Rudolf, végül Rakovszky Tibor szólalt fel és arról beszélt, hogy a magyar nemzetnek az a tragédiája, hogy a hatalom és a nép kassza idő óta nem tud egymásra találni. Egy asszony össze­ szurkálta albérlőjét A Renaelt Visáa tudósítóiától. Véres verekedés játszódott le vasárnap dél­­után az Örömvölgy­ utca egyik házában egy munkásasszony és albérlője között. Az Öröm­­völgy­ utca 14. számú házban lakik Nagy Jenőné 89 éves takarítónő, akinek lakásában albérlő volt Goldberger Gyula 28 éves munkás. Vasár­nap délután Nagy Jenőné összeveszett albérlő­jével és a veszekedés csakhamar verekedéssé fajult. Nagy Jenőné dulakodás közben konyhakést ragadott és azzal Goldberger Gyulát oldalba szúrta. A késelő asszonyt a szomszédok csak nagy­­nehezen tudták lefegyverezni. A rendőr előállí­totta a főkapitányságra, ahol frizesbe vésték.­­Goldberger Gyula súlyos sérülést szenvedett a késszúrás következtében és a mentők a Rókus­­kórházba szálítottak, Vasárnap a Dunába ugrott egy fiatal nő A Renaelt Visáa tudósítójától Vasárnap délután izgalmas jelenetek játszód­tak le a Margit hídon. A járókelők arra lettek figyelmesek, hogy egy nő a híd karfájára má­szik. Az öngyilkosságot azonban már nem tud­ták megakadályozni, a nő a korlátról a Hunba vetette magát. A rendőri motoros mentőőrség motorcsónakon segítségére sietett és sikerült is kimenteni a Dunából a már fuldokló nőt. Megállapították, hogy Szűcs Ferencnének hív­ják, foglalkozása nyomdai munkásnő és azért akart meghalni, mert nem tudta elviselni nagy nyomorát. A mentők a Rókus kórházba szállí­tották. Jó gyermekeknek jó cipőt! A gondos szülő, aki félve őrzi gyermeke egészségét, ara is vigyáz, hogy kisfia, kislánya milyen cipőt hord. Kicsit talán túlzottnak hang­zik ez, fölös óvatosságnak és mégsem igy van mert a gyermeknek oly cipőre van szüksége, amely esetről-esetre a gyermek Sajátságos já­rásához alkalmazkodik, mert csak ebben az esetben segítheti elő a gyermekláb helyes fej­lődését. Mert egy rosszul épített cipő ahelyett hogy megkönnyítené a fejlődésben levő gyer­mek járását, akadályozza azt és ahelyett, hogy valósággal támasza volna a lábnak, terhére vá­lik. Viszont nem mindegy, hogy a fejlődő gyer­mek hogyan szabályozza járását, éppen azért fontos, hogy oly cipőben futkosson, játszhas­son, amelyet úgy érez, mintha nem is volna a lábán, mert így élvezheti csak a játék és a séta igazi, boldog örömeit. A jó szülők tudják ezt jól, de azt is tudják, hogy gyermekegészségi szempontból jól megkonstruált, szép és mégis olcsó cipőt a Dtl-KÚ-nál kap legjobban. A Del­ta, Magyarországnak ez a legnagyobb r­­­- és harisnyaáruháza — amely vevőinek legapró­­lékosabb kívánságaival i­s foglalkozik — vívta ki magának az érdemet, hogy minden gyermek és felnőtt joggal dicséri pompás készítményeit Sümegi Vilmos ünneplése. Az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíjintézete Sümegi Vilmost közéleti működésének ötvenedik, születésének hetvenedik évfordulója alkalmából szombaton este díszvacsora keretében ünnepelte, amelynek közönsége szorongásig megtöltötte az egyesület helyiségeit. Berkes Róbert dr. ünnepi szónok­lata után Praznovszky Iván tolmácsolta a Hilda<• pesti Napilapok Testületének üdvözletét, Rákos Ákos az Az­­ ESI-lapok szerkesztősége és kiadó, hivatala, Sziklai János az Újságíró Egyesület és az Otthon Kör nevében üdvözölte a jubi­lánst. A Bethlen Gábor Kör jubiláris hangver­senye. Vasárnap délután tartotta a Bethlen Gábor Kör jubiláris hangversenyét a Zeneaka­démián. Az ünnepélyes megnyitót tasnádi Nagy András államtitkár mondta, majd Szabó Imre református esperes tartott előadást a keresztyén nevelésről. Majd Harsányi Zsolt egy novelláját olvasta fel. Nagy sikere volt még Ákom Lajos, Koréh Endre és Dullten Klára számainak. A BÚTORCSARNOK SZÖVETKEZET KIÁRUSÍTÁS Vill., JÓZSEF-KÖRUT 28. Sz. alatti 35 éve fennálló mí«tetemeit megszünteti REMEK KIVITELŰ MŰBUTOROK 14 hálószoba, 16 ebédlő, 8 n­lszoba, kü­lönböző mo­dern kombinált szobák, ke­­verték,filí­ bútor­ok, konyhák KIÁRUSÍTÁSA A CITCITTÁ Q, «Február 12-161 kizárólag hétfőn r&llrOl Jl /in 0 és szám hatan dálután 3—6 óráig Bulormsiftekintés naponta 8—6 óráin Eladó egy templom Szentendrén, ahol elkeseredett harc folyik a pajzstetü, a Hév, és a nyomor ellen Szentendre, április 8 . Reggeli Újság kiküldött tudósítójától Szép, rendes, tiszta város Szentendre, kikö­tője, helyiérdekű állomása, gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas talaja, pompás síelőse van,­­ a város mégis tele van gondokkal. Mintha szimbólum lenne, hogy a Hév. szentendrei vég­állomása mellett közvetlenül ott a temető: Szentendrét is a Hév. tarifája öli meg. Közel három pengőbe kerül a huszonegy kilométeres út a­­’álffy-tértől oda-vissza, a vicinális lassúsággal döcögő kocsi fapadján. És a harmadik osztály is csak alig 50 fillérrel olcsóbb. Csillaghegyre, ami csaknem fele útja a szentendrei útvonalnak, 28 fillérbe kerül a jegy, Szentendrére 1 pengő 40 fillérbe . .. Szentendre valaha színtiszta szerb falu volt, Mária Terézia korában telepítették ide a gaz­dag rácokat, akik földmiveléssel és szőlőterme­léssel foglalkoztak , amíg a filokszéra ki nem pusztította a környék ötezer holdnyi szőlejét. A gazdag rácság azután fokozatosan elszegé­nyedett, részben elvándorolt, a város szerb la­kossága harminc százalékról öt százalékra apadt néhány évtized alatt. De a 15M lakosú városnak hét hatalmas temploma még most is hirdeti a szerb gazdák bőkezűsé­gét. A hét templom közül egy katolikus, egy a reformátusoké lett, négy még ma is a három­­négyszáz emberből álló szerb kolóniáé, egy pedig­­ eladó. A hámlott vakolatú, elhanyagolt, öreg templom ott áll a hegyoldalban, a városháza mellett és vevőre vár. Az eladó templom Szentendre egyik nevezetessége. A lakosság munkásosztályának hatvan szá­zaléka ma is dolgozik, a munkanélküliek szá­mára pedig a város biztosít szükségmunkát kétpengős napszámmal. A munkások Pomázra, Újpestre és a fővárosba járnak dolgozni. Anyagilag kitünően állna a város a papíron. Persze, a jövedelmek itt sem folynak be pontosan, különösen azóta, amióta Szentendre gyümölcstermelőit tönkreteszi a ro­hamos áresés. Ez a város termelte a legjobb egrest Európában; ez a fanyarul édes gyümölcs biztosította a lakosság megélhetését. Németországba hajó­rakományokként vitték a szentendrei egrest, de mióta a gazdák ojtványokat eladtak a néme­­teknek, megszűnt a kivitel. Az egres 50, 40 fillérét ára 15-re, majd 5 fil­l­lérre esett kilónként. Most baracktermelésre tért át a lakosság, mert a szentendrei barack és alma még a kecs­kemétivel is nyugodtan felveheti a versenyt. De sajnos, nem folyik okszerű gazdálkodás, nem permeteznek, nem ápolják a fákat s a környé­ken kezd meghonosodni a kaliforniai pajzstetü, amely a geometriai haladvány arányában sza­porodik s egyetlen ilyen tetü 3,200.000 «tüdőt produkál egy év alatt. Kőkorszakbéli termelés folyik Szentendrén, a haladottabb gazdák hiába próbálkoznak, min­­den modernebb kísérlet közönybe fullad. Csa­tornázás nincs, a vizet közkutakból kapják , mert husz-negyven méterre kellene leásni a kút fúrógépnek s a gazdák drágulják a költséget. A pannóniai légiók egykori fészkében, mintha megállt volna az idő. Csak régi kövek kerülnek ki a földből. Talán sikerülni fog napvilágra hozni a legnagyobb római telepet, amely az Aquincumban állomásozó „Légió Se­cunda Audiatrix”, a második segédlégióosztágfá vált. Dr. Nagy Lajos egyetemi magántanár, aquin­cumi múzeumi őr nemrégiben kezdte meg az ásatásokat, mert a környéken már a múltban is számos római sírt és lakóházat tártak fel. A hetek óta tartó ásatás meglepő eredményt ho­zott, amennyiben Vaczek alezredes földbirtokán teljes egé­szében megtalálták az Llvisia Castrumot. A hatalmas vár száznyolcvan méter hossza ös száznegyven méter széles volt s olyan nagy te­rületet foglal el, hogy annak kisajátítása tete­mes összeget jelentene az államnak. A pannó­­niai légiók centuriói helyett most a Hév, illetve a Beszkár urai parancsolnak a környéken és Szentendre szomorú büszkesége mindössze an­­­nyi, hogy a világ legdrágább vasútvonalán tudja megközelíteni az ország huszon­egy kilo­méterre fekvő fővárosát. Botrány a biztosítási ügynökök vasárnapi gyűlésén A Reggeli Újság tudósítójától Néhány nappal ezelőtt érdekes zöld plaká­tokat ragasztottak ki Budapest házfalaira: a biztosítási ügynökök és alkalmazottak Országos Ipartársulata tiltakozó gyűlését jelentette be . A biztosítási kam­ély túlkapásai ellen a bizosított fél jogainak érvényesítéséért és a biztosítási ügynökök kenyerének biztosításáért. Nagy várakozás előzte meg a tiltakozó gyű­lést és a Terézvárosi Gazdasági Egyesület dísz­termében teljes számban felvonult a biztosítási ügy­nöki kar, de az egyes intézetek is képviseltették magukat. Ribényi Camilló őrnagy a hadviselt ügynökök helyzetének javításéért szólott. Azután azt fej­tegette, hogy az egész biztosítási szakma jó hírneve meg­kívánja a lelkiismeretlen ügynökök kiselej­tezését. Utána Geber Rezső, az Ipartársulat elnöke emelkedett szólásra és éleshangú beszédében követelte, hogy a fél felmondási jogát és a biztosítási ü­gynök henyerét biztosítsák. További felszólalásában a biztosítók államo­sítása ellen beszélt. Beszédét nem fejezhette be, mert további fejtegetései során a vihar olyannyira fokozódott, hogy a közbeszólásoktól már egy szavát sem tehetett érteni. A biztosítási ügynökök nagyrészt azt az ál­láspontot fejtette ki előttünk, hogy az elhang­zott beszéd nem a szakma általános vélemé­nyét tükröztette vissza. A felzúdulók különösen azt kifogásolták, hogy a plakát szövege és a beszédek lényege alkalmas arra, hogy bizalmatlanságot keltsen a biztosítás iránt, ami éppenséggel nem növeli az ügynöknek kenyérkereseti lehetőségét, •— Rákospalotára helyezik a 87-es villamos végállomását. Értesülésünk szerint a BSzKRt azzal a tervvel foglalkozik, hogy kiterjeszti a 67-es reláció végállomását Rákospalotáig. A kö­zeljövőben Rákospalotáig fog járni a 67-es, ami biztosan megélénkíti majd a forgalmas pest­környéki város és Budapest közötti forgalmat. Hogyan öltözködjön a dolgozó nő? A dolgozó nő többek között abban­ külön­­bözik a luxusnőtől, hogy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne legyen min­denkor tetőtől talpig jól öltözött. Noha lé­nyegesen kevesebb a bevétele, mint a túlsó oldalon álló hölgynek, de ezt viszont kény­telen kizárólag külalakjára fordítani, mert ha nem — úgy okosabb, ha menten mint hitves próbál elhelyezkedni, egyéb munka* alkalmatosságot ugyanis aligha fog kopottan találni... A su­lusnő megengedhet magának holmi íz* lésbeli eltévelyedéseket, sőt néha még kicsit slampos is lehet. Ám, jaj a dolgozó nőnek, ha külseje nem észbontó; vezérigazgató Uf már szóba sem áll másnap vele... Dolgozó nőnek mindenkor jó legyen a kedve és hibátlan angol kosztümje. Ha nin­cs legalább egy tökéletes kosztümje, úgy jobb, ha az egészet abbahagyja. Kis angol kosztüm*­höz különböző angyali blúzok viselhetők. Az ember mindenkor elegáns és emellett mindig más. Csak óriási masnis, sottis taft­­blúzt ne viselj kedves dolgozó nő! Kíméld meg szegény férfiakat legalább hivatalukban e látványtól. Légy mindig elegáns — de Soha­sem feltűnt, mert hamar megunnak! A szegénység nem jó cégér — pláne, ha valaki dolgozni akar. öltözzön barnába, szürkébe, fek­etébe — ezekhez könnyebbet­ talál megfelelő cipőt, retikült és kesztyűt. Ami viszont a kalapot illeti, az olajszállítás vagy mérleg megvitatásakor ne lebegjen glória a feje felett. Viseljen egyszerű, ha nagyon jó klast — ez minden esetben a leg­­jótékonyabb. A dolgozó nőnek nincs ideje, hogy naponta fodrásznál üljön, ennek ellenére fontos, hogy haja dauferólia legyen. Mert Isten Őrizze, ha cégvezető úrnak egy rakoncátlan fürtbe bot­­lik a szemüvege... Sok év fáradságos m­un*­kájának eredménye dől össze egy ilyen apróságon és a dolgozó nő egyedül kesereg* hét Trója romjai feletti... Lukács Klári — Házasság. Márky Jenő kir. gazdasági fel­­ügyelő és neje, néhai völcsei Thanhoffer Anna leányát, Ilonkát Gyuláról eljegyezte dr. névert Gáspár Lajos nyugalmazott kir. törvényszéki tanácselnök és neje, Czocher Mária fia, La­jót Budapest. és városok szállóinak budapesti irodája a leuta­­zóknak minden felvilágosítást díjtalanul megad és­­ kívánatra .prospektust­­ küld „Via“ fürdőiroda, Olaszországi fürdők Budapest, IV. ker., Váci­ utca 36 (Klotild-palota), Telefon: 841—89 é­s 832—56. — Nagy utazási kedvezmény.

Next