Reggeli Újság, 2004. november (1. évfolyam, 203-228. szám)
2004-11-09 / 210. szám
Bihar megyei Nagyvárad, 2004. november 9., kedd, I. évfolyam, 210. szám Ára: 5000 lej Engedély nélküli hőközpontok A fűtőberendezések ellenőrzésére szakosított állami hatóság (ISCIR) értesülései szerint Bihar megyében 155 tanintézetnek van saját hőközpontja. Emellett azonban számos olyan iskola és óvoda van, amelynek vezetősége nem jelentette be, hogy önálló fűtőberendezéssel rendelkezik. Az elmúlt időszakban végzett ellenőrzések során kiderült: csupán 68 tanintézet tudja bemutatni a hőközpont működéséhez szükséges engedélyt, további 25-nél van folyamatban ennek kibocsátása - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Alexandra Retegan prefektus. Sok 2002-2003-ban vásárolt hőközpont nincs bejelentve az illetékes hatóságnál, a tanintézetek elöljárói azzal indokolják a mulasztást, hogy nincs pénzük ezek beszerzésére. Retegan szerint a jelenlegi helyzet kialakulásához bizonyos fokig az ellenőrző hatóság engedékenysége vezetett. Ugyanis az illetékes szerv több pénzhiányra hivatkozó tanintézet esetében kitolta az engedélyek beszerzésének határidejét. .Amennyiben történne egy baleset, biztos, hogy az iskolák vezetői is másként viszonyulnának a működési engedélyhez, igyekeznének kiváltani azt - mondta Betegan. A hőközpontot engedély nélkül használó tanintézetek között említették a nagyváradi pünkösdista iskolát és a 25-ös számú óvodát, több élesdi tanintézetet, valamint az esküllői, nagybáródi, barátkai, drágánfalvi, hegyközcsatári, fugyivásárhelyi, köröskisújfalui és vasaskőfalvi iskolákat, óvodákat. Követendő példaként a prefektus a nagyszalontai tanintézetekre hívta fel a figyelmet, ahol 12 hőközpont működik, s mindeniknél folyamatban van az engedély beszerzése. P. M. Halálos gázolás a zebrán Vasárnap este Nagyváradon, a közlekedési rendőrség előtti zebrán a 24 éves Dániel B BH-02-GGD rendszámú Daciájával nem adott elsőbbséget a gyalogosoknak. Egy roma származású 23 éves fiatalember a kerekek alá esett, és az autó még körülbelül tíz métert húzta maga alatt. A helyszínen a mentősök csak a halál beálltát állapíthatták meg. A rendőrök alig tudták megvédeni a vétkes sofőr életét, mert az áldozat hozzátartozói nekiestek, és ütlegelni kezdték. A sofőr nem fogyasztott alkoholt, a bíróság előtt gondatlanságból elkövetett emberölésért felel majd. B. A. Van egy falu, ahol múltat becsülnek, jövőt remélnek - hangzott el vasárnap Paptamásiban, Bihar megye ötödik turulmadaras emlékművének fölavatása alkalmából. E napon a település magyar áldozataira, mártírjaira, az első és második világháborús hősökre emlékeztek. Sokan gyűltek össze azért, hogy leróják kegyeletüket, s hogy a titokzatos turulmadár oltalmába ajánlják újfent a falu népét. - Sajnos a régi emlékmű elmerült a feledés földjében - mesélte Bereczki András paptamási lelkipásztor. - Hallottam róla, hogy volt egy turulmadaras emlékmű a faluban. Elő is került róla egy fotográfia. Van még egyébként néhány kép a régi emlékműről, ezeket féltve őrzik mint régi, drága emléket. Kiderült: a turulmadarat elásták a parókia kertjében valamikor az ötvenes években. Nekiálltunk ásni, több köbméter földet kiborogattunk másfél-két méter mélyen - ott, ahol mondták, hogy valószínűleg megtalálható, ám sajnos nem bukkantunk rá a madárra. A falubeliek előbb nem nagyon mertek beszélni a régi emlékműről. Aztán valaki mégiscsak adott egy fényképet. Sajnos nincsenek adataink arról, mikor készült az az emlékmű, feltételezhető, hogy a millennium évében. Semmilyen dokumentációnk nincs erről, sem presbiteri jegyzőkönyvben, sem másutt. Kihirdettem a gyülekezetben: jó lenne egy új emlékmű. Gyűjtést indítottunk, amit nem mindig övezett nagy lelkesedés, ám mégiscsak gyűlögetett az adomány. Segítségünkre siettek ismeretlenek, Amerikában élő magyarok is, valamint egy tamási származású, Budapesten élő barátunk, Oláh István. Ez év tavaszán a megyei tanácstól is kaptunk 40 millió lejt. Mind a turulmadár, mind a díszkoszorú, mind pedig az emlékmű Deák Árpád képzőművész terve alapján készült. Szilágyi Károly öntötte az alumíniumból készült, rézzel bevont turult és a díszkoszorút. Paptamásiban három esztendeje indítottuk a gyűjtési akciót. Elkezdtem az öntés felől érdeklődni, ami elég nagy összeg lett volna. Akkor szólt Szilágyi Károly, hogy van készen egy madara. Láttam, hogy igen szép formájú madár, melyet sikerült nem is drágán megszerezni. Bizony, beültettük a tudatba, hogy ennek az emlékműnek el kell készülnie. Ez évben fogtunk neki, s körülbelül egy hónap alatt el is készült. Tóth Hajnal (folytatása a 3. oldalon) MAGYAR MÁRTÍROKRA EMLÉKEZTEK PAPTAMÁSIBAN Turulmadaras emlékművek reneszánszát éljük A hatalom diszkrét bája No, ezt is megértem. Végre! Markó Bélát kitették a gyár falára. Pesze csupán jelképesen. Vagy jelkép gyanánt? Mindenesetre ott van a piros tulipán is. Mert választani kellene. S a gyár falán magányoskodó óriásplakát feloldja az örök kétséget: kit s miért ? Dt. Államelnöknek. Mi másnak. Erdélyi elnököt az erdélyi népnek! Bár, bevallom, kicsit elbizonytalanodtam, mint Ádám apánk anyák napján, merthogy én csöppet sem vagyok erdélyi, még geopolitikailag sem. Én partiumi lennék. De azért a hatalmas plakát szép. És színes is. Látszik, hogy tudós férfiak szerkesztették. Szóval egy ilyen monumentális alkotáson a kép maga a lényeg. Valódi tartalommal tölti meg a szöveget, segít megérteni az üzenet lényegét. Minden más rajtunk múlik. Markó államelnökjelölt úr ott fenn (még nem túl a csúcson, de ahol már egy más világ van) örök üzenetét szórja a kétkedőkre s már indulni készekre: Együtt Európába. Az igazság az, hogy kissé távolodnom kell a választási plakáttól, így sajna Markától is, ha teljességében kívánom megérteni az üzenetet De egy régi mondás szerint a katedrálisok is távolról szépek. Amúgy én elmennék Markó Bélával Európába, csakhát az a kép, a hatalmas plakát legfelső (bal) sarkában, kissé elbizonytalanít. A tekintet Rodin gondolkodóját kísérti, a szigorúság, méltóság színházi függönyként hull alá, s majdnem teljesen elfedi az arcot, amikor váratlanul belegabalyodik a száj jobb sarkában bomlani készülő mosolyfélébe. Zavarba ejt. Merthogy Markó mégsem Giocondo úr híres neje. A plakát szövege már egyáltalán nem érdekel. Kafkái kétségbeeséssel függök a képen. Híres szabadkőművesek portréin sem volt ennyi talány. Ám később mégis jön világosság. Elmémben. A plakátról reám tekintő férfin látszik, hogy beavatott. Birtokában van annak a tudásnak, amelyről halandó nem is álmodhat. Az csak szavazzon! Ismeri a szavak sokarcúságát, az ígéretek képlékenységét, a felszín nagyszájúságát, a mély sötét s csendes fásultságát. A plakáton lévő arc feloldja a szavakat. Értelmük megközelíthetetlen. Legalábbis innen, lentről, ahol én állok. Ám egy kicsit mégis megejtő, ahogyan a hatalom diszkréten, már-már bájosan, enyhe szigorral őszinte akar lenni. Sorbán Attila