Reggeli Újság, 2006. június (3. évfolyam, 683-706. szám)

2006-06-26 / 704. szám

4 / Reggeli Újság KÖZÉLET - POLITIKA Turulmadár a szülőföldszeretet... (folytatás az 7. oldalról) zászlaján viselt. István király pogánynak minősítet­te az ősi jelképet, ami később újraéledt, és mint ne­mes ragadozó a fészkén ülve őrzi, védelmezi fió­káit. Mostantól Ottománynak is van ilyen jelképes védelmezője, az emlékműre helyezett turulmadár a hazáért elesettek emléke fölött őrködik, tölti be fe­ladatát - mondta Szentjóby. Szabó István Lukács evangéliumából idézve el­mondta, kicsúfolják azt, aki elkezdi az építkezést, de nem fejezi be azt. „Mi megtettük a magunkét, ez a vád már nem érhet minket. 1999-ben a meghur­coltatást is vállalva felemeltük az emlékművet, és mostanra a turulmadár is a helyére került. Nem pártok, alapítványok, szervezetek pénze által, ha­nem a szülőföld szeretetéből, az itt lakók és innen elszármazottak anyagi támogatásával sikerül ma ünnepelnünk. És ez a tiszta együ­ttlét, ahol nem ér­dekek feszülnek, hanem az ottományi emberek szívdobogása hallatszik” - mondta. Fiatalok ma­gyarságtudat-ébresztő szavalatokkal gazdagították az eseményt, majd Dukrét Géza A turulmadár mint jelkép címmel tartott előadást. „Belső-Ázsia népei ragadozó madárőstől származtatják magukat. A magasból lecsapó, isteni eredetű, életet hozó madár hasonlítható a Szentlélekhez, ami nem az isteni eredetet jelenti, hanem a fogantatás szentesítését jelöli. Nem véletlen, hogy nyelvünk fejezi ki a leg­szebben a születést megelőző időszakot, amit ál­dott állapotnak nevez. Az egész népre hatással volt e mítosz, csak a turul-származással bírókat tartot­ták alkalmasnak a vezetésre. A Turul-legenda - Emese álma - századokon át összefogta, eggyé ko­vácsolta a magyarságot. Ezért olyan fontos, hogy ma is tudjuk, mi a turulmadár, ne hagyjuk emlékét elveszni vagy bemocskolni, netán együgyű mesévé süllyeszteni” - zárta gondolatait Dukrét. Az immár turulmadaras emlékműnél zajló események a Szózat és a Székely himnusz közös éneklésével zá­rultak. TÁBLÁT AVATTAK A NÓTÁSKAPITÁNY EMLÉKÉRE Az emlékműnél megtartott díszpolgáravatót és turulmadár-állítást követően már jóval kötetlenebb, mondhatni szórakoztatóbb program várta az érdek­lődőket. Az egykori kúria mögötti többhektáros ar­borétum bozótja, zöld fái a háborítatlan természetet" idézték. Szabó István egyedi ötlettől vezérelve­ a­­ domboldal fái alatt a csupasz fölbe betonozva állít­tatott emléket az érmelléki nótaköltőnek, Fráter Lórándnak. „Daloljatok csak még egyet, bánatosat, keserveset, utolsót. Innen szárnyalt a nótáskapi­­tány, Fráter Lóránd hangja az Érmeder nádasai fe­lé” - áll az emléktábla szövegében. A tiszta égbolt bárányfelhői helyettesítették a le­leplezést szolgáló gyolcsot, a nótakedvelők virág­csokrokkal hintették, koszorúval adóztak emléké­nek. E pompás kilátó volt az a hely, ahol az érsem­­jéni nótamester gyakran megfordult, mulatott és mulattatott, érzelmeket csiholt a vonó, örömet, bá­natot sírt messze a nádasok felé. Kupán Árpád közvetlen módon mutatta be Fráter Lóránd életút­ját, aki bár a kor hagyományai szerint katonai pá­lyára ment, de sokkal inkább az alkotás, a magyar nóta utáni vágy sodorta magával. A nyolc gyerme­kes Fráter családnak Ottományban is volt birtoka, így érthető módon egyfajta kötődés vonzotta a mu­zsikust ide. Bár nem volt hős, híres hadvezérré sem vált, de értéket őrzött és teremtett dalai révén - mondta Kupán. Az ismertetőt követően a jelenlé­vők egy Fráter-dallal rótták le tiszteletüket. Két ifjú szavaló az emlékműnél Szentjőby Szabó Andor átveszi a díszpolgári oklevelet a polgármestertől Fráter Lóránd emléktáblája és a nótáskapitányt méltató Kupán Árpád Egyelőre mégsem drágul a villanyáram Idén már nem emelkedik a villamos energia díjszabása - állítja az árszabályozó hatóság (ANRE). A hivatal egy közleményében arra hi­vatkozik, hogy a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica termelése a vártnál kedvezőbben alakult, miközben a földgáz ára nem emelke­dett az előrejelzéseknek megfelelően. Eredetileg július elsejétől e­­melkedett volna a villanyáram díjszabása, azonban a drágulás az em­lített okok miatt biztosan elmarad - közölte az árszabályozó hatóság. Néhány nap múlva elválik, hogy a szolgáltatók és a szabályozó ha­tóság egyformán gondolkodnak-e erről a dologról. HÚSZMILLIÓ EURÓS TŐ­KEEMELÉST HAJTOTT VÉGRE AZ OTP ROMÁ­NIÁBAN • Az OTP Bankcso­port 20 millió euróval 73,2 mil­lió euróra emelte meg a tulajdo­nában lévő OTP Bank Románia jegyzett tőkéjét - jelentette be a társaság. A tőkeemelés a fiók­hálózat- valamint az IT-fejlesz­­téseken túl a tőkemegfelelési mutató törvényi előírásoknak megfelelő szinten tartását is szolgálja - közölte az OTP. 2006. június 26. LEVÉL ANYÓSOMHOZ A politikáról és az erkölcsrő­l Mamókám, már évszázadok óta vitatkoznak azon, hogy igaza volt-e Machiavellinek, amikor a politikára nézve megállapította, hogy „a cél szentesíti az eszközt”. Na jó, de meddig szentesíti? - kérdezi ma­ga most tőlem. Erre csak azt válaszolhatom, hogy addig, amíg a na­gyobb csoport érdekeit úgy szolgálja az az eszköz, hogy a kisebbik csoportnak sem okoz kárt vele. Igen, megint a szalacsi polgármester­­asszony kapcsán mondom ezt. Mert tudja, Mamókám, közben eszem­be jutott az, hogy a kompromisszumra való készség vagy annak a hiá­nya hogyan befolyásolta az ország sorsát. Mert lehet, hogy Kossuth volt a hős ott Turinban, de az osztrákkal itthon kiegyező Deák volt a modern Magyarország megalapozója. De ha már itt a politikai szélkakasságot emlegetik egyesek, akkor figyelmükbe ajánlom Bethlen Gábor levelezését, aki tudta, hogy a Balkán szomszédságában balkánul kell politizálni. Még ha ez néha immorálisnak is tűnik. Maradjunk inkább az újkori Romániában és a román diplomáciánál. Vagy inkább a magyarnál? Mert bizonyára maga is hallotta gyermekkorában azt a katonadalt, amit még az első világháborúba vonuló magyar öregapáink énekeltek, valahogy így: „Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tiéd Hercegovina" - mert ugye a nem szélkakas magyar politikusok győzelemre sarkallták a hős honvédokat már 1914 augusztusában. Miközben a független ro­mán királyság szélkakasként várta a fejleményeket, aztán meg a tria­noni béketárgyalásokat. A tántoríthatatlanság lehet, hogy szép emberi vonás, de nem jó po­litikai erény. 1944-ben már a német hadsereg is azt énekelte, hogy­­ „Minden elmúlik egyszer, minden a végére ér"..., de a mi drága ma­­­gyar politikusaink, akik nem akartak immorális szélkakasok lenni, hozzáláttak a zsidók deportálásához. Mindez csak azért jutott az eszembe, mert nagyon szeretem, ha nem értenek velem egyet, és arra kényszerítenek, hogy leemeljek a polcról egy-két könyvet, és párhuzamokat keressek a ma és a tegnap élethelyzetei között. Mamókám, hogy aktuális legyek, mégiscsak idé­zek Bethlen Gábortól, a nagy fejedelemtől egy sort: „Keserves és méreggel teljes, hogy akármint igyekezzem jót cselekedni is, mim­t aktáimat visszamagyarázzák az én barátaim Albumus Csatlakozási sokk várható Románia csatlakozása az Európai Unióhoz a lakosság zömének, legalább 70-80 százalékának sokkot fog okozni - nyilatkozta egy pénteki sajtótájékoztatóján Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor. Né­zete szerint az első megrázkódtatást az új adótörvénykönyv okozza majd. Két éve hangoztatja, hogy a csatlakozás nagyon komoly gon­dokat okoz, sőt, az a boldogtalan ötlet is megkísértette, hogy nyilvá­nosan kijelentse: jobb lenne várni még egy évet - mondta a három­széki politikus. Nézetét a saját politikai osztálya sem igen osztja, csu­pán a civil szféra és a sajtó részéről érkeznek bátortalan figyelmezte­tések: Románia talán „technikailag” készen fog állni a csatlakozásra 2007 elejére, de a lakosság nagyobbik hányada alaposan meg gja sínyleni, hogy felkészületlenül szembesül az európai elvárásokkal és árakkal. Eső után köpönyeg MARKÓ IS ELLENZI A HTMH ÖNÁLLÓSÁGÁNAK A FELSZÁMOLÁSÁT Egyetért a Határon Túli Magyarok Hivata­lának (HTMH) a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) való áthelyezésével az RMDSZ, ám ellenzi a hivatal jelentőségének csökkentését - jelentette ki pénteken Kolozsváron Markó Béla, a párt elnöke. A politikus újságírói kérdésre válaszolva el­mondta: azért tartja jó ötletnek a HTMH áthe­lyezését a MeH-hez, mert a határon túli ma­gyarok ügye nem külpolitikai kérdés, ezért a HTMH sokkal jobb helyen van a miniszterel­nök mellett. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor kifogásolta, hogy a hivatal főosztályként foly­tatja majd tevékenységét. Markó ezt a döntést a hivatal jelentőségé­nek csökkentéseként értékeli. Hangsúlyozta: a HTMH önállóságának elveszítésével nem érthet egyet. A magyarországi költségvetési megszigorítások kapcsán kifejtette: sokkal többet nem tudnak annál, mint ami megjelent a sajtóban, ezért a következőkben az RMDSZ tájékozódni akar arról, hogy milyen ter­vei vannak ezzel kapcsolatban a magyar kormánynak. Arra kér majd választ Budapesttől, hogy mi történik a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Szülőföld Alap, mennyi pénzt költhetnek majd a szaktárcák a határon túli magyar közösségek intézményes támogatá­sának a céljára.

Next