Reggeli Újság, 2006. október (3. évfolyam, 788-813. szám)

2006-10-10 / 795. szám

HÁBOROGNAK AZ ÜGYVÉ­DEK • Október közepéig tartó munkabeszüntetést terveznek az ügyvédek­ A tervek szerint a ma kezdődő tiltakozási megmozdulás során csak hivatalból kiosztott ügyek tárgyalását vállalják a ka­mara tagjai. Az országos színtű megmozdulással a védők a kama­rákkal párhuzamosan működő nem kormányzati szerv ellen tilta­koznak, amelynek tagjai mint tel­jes jogkörű ügyvédek működnek, viszont erre a törvény nem ad lehe­tőséget. Ez a tömörülés körülbelül négy évvel ezelőtt mint Alkotmá­nyos Kamara (AK) indult, és bár létét az ügyvédek jogállását sza­bályzó, 1995. évi 51-es számú tör­vény 2004-es módosítása törvény­telenné tette, továbbra is aktivál, tagjai több olyan peres ügyet is vé­gigvittek már, amelyekben jogerős bírósági határozatok is születtek, s mivel e tárgyalásokon nem a törvény által felhatalmazott védő vett részt, ezek a döntések semmi­sek­ Az Ügyvédi Kamarák Orszá­gos Egyesülete már a teljes törvé­nyes eljárást végigjárta, és az Eu­rópai Emberjogi Bíróság is a ja­vukra döntött, azaz törvényen kí­vülinek minősítette az Alkotmá­nyos Kamarát, viszont egyes ítélő­székeken továbbra is elfogadják, hogy az AK-hoz tartozó ügyvédek képviseljék a feleket. Ez pedig el­fogadhatatlan, mert magát az igaz­­­ságszolgáltatásba vetett bizalmat ássa alá, ha számtalan határozatról kiderül utólag, hogy semmis - tud­tuk meg a Bihar megyei Ügyvédi Kara képviselőitől. (N. B. I.) Évek óta ivóvíz és fűtés nélkül ! Három éve nincs ivóvize, kilenc éve pedig fűtése a nagyváradi Podulus utca (Rogériusz lakónegyed) 23. szám alatt élő hatvan családnak. Ez az embertelen körülmény a kilencvenes évek közepén történt sikkasztás miatt következett be. A lakótársulás akkori pénztárosa ugyanis 50 ezer erős lejnek megfelelő összeget tett zsebre. Bár az évekig nyúló pereskedést megnyerték a lakók, a bűnös a reá kiszabott két évnyi börtönbüntetésből egészségügyi problémákra hivatkozva csupán két hónapot töltött le. mélyen elhallgatták az itt uralkodó áldatlan körül­ményeket. Mire az új lakók rájöttek a turpisságra, már késő volt, így járt az a fiatal házaspár is, ame­lyik két éve jóhiszeműen vásárolta meg itt az egyik negyedik emeleti szoba-konyhát. Elmondásuk sze­rint akkor az utcában éppen csöveket cseréltek, s azt hitték, a munkálatok miatt nincs ivóvizük. „Már be­költöztünk, amikor a szomszédoktól tudomást sze­reztünk a sikkasztásról. Mivel nyáron vettük meg a lakást, el kellett teljen még pár hónap, hogy rájöj­jünk, télen fűtésünk sem lesz. Ekkor határoztam el, hogy tennünk kell valamit, és szeptember 22-től el­vállaltam a lakótársulás pénztárosi feladatkörét” - részletezte az ifjú feleség, Nadia Aroboaie. Elmondta, hogy a legutóbbi pénztáros, Szepesi Mária sem tud minden pénztárba befolyt pénzzel Sükösd T. Krisztina (folytatása az 5. oldalon) Még ez év májusában írtunk az esetről, s most arra voltunk kíváncsiak, ez idő alatt milyen fejlemények történtek. Azóta akik tehették, eladták vagy elcserélték gar­­zonlakásukat, a horogra akadt vevők előtt pedig A legnagyobb magyar Két év híján száz esztendeje immár, hogy Bihardiószeg pol­gársága emléktáblát emelt gróf Széchenyi Istvánnak. Kíméletlen kezek megrongálták a jó szándék produktumát, így 1968 óta e táb­lával csonkább volt az ottani ma­gyarok önérzete. De a helyi RMDSZ választmánya Jakab László elnök konokságával azo­nosulva elhatározta, hogy a gróf emlékét idéző márványlapot újra elkészítteti. A szándékot tett kö­vette, az emlékezés betűi ismét kőbe vésettek, immár nemcsak magyarul, de román nyelven is, a táblát vasárnap bensőséges kere­tek között leplezték le. A polgármesteri hivatal hom­lokzatán ringó fehér lepel előtt a román és a magyar himnuszok eléneklését követően elsőként Bacsó László polgármester szólt az egybegyűltekhez. Immár gya­ Diószegen korláttá vált Diószegen az em­léktáblák, szobrok, emlékhelyek avatása, ami azt jelenti, hogy vannak olyan nagyjaink, akiknek hírneve bejárta Európát. Széche­­nyik fordultak meg itt, települé­sünk határában dőlt el négyszáz évvel ezelőtt az álmosdi csata sorsa, de említhetjük Simonyi óbester történetét is. Mindez üze­net kell legyen fiataljaink számá­ra, amiből erőt meríthetünk a je­len építéséhez, bizalommal te­kintve a jövőbe - mondta az elöl­járó. Lázár Zsuzsanna szavala­tát követően Pete István szená­tor méltató szavai következtek, kiemelte az ott élők példamutató magatartását, akik évtizedekig rejtegetve óvták a Kossuth-szob­­rot, hogy az alkalmas időben is­mét talapzatra állítsák, most pe­dig egy összetört emléktáblát te­remtettek újjá, ezáltal is nemze­tünk magmaradását szolgálva. Lakatos Péter parlamenti képvi­selő jelképes erővel bírónak ne­vezte az ünnepi eseményt. „Szá­momra, konzervatív politikus számára szimbólum Széchenyi élete és munkássága. Elfordulni a zajos, napi pártpolitikai küzdel­mektől, inkább a közösség erőki­fejtő képességét fokozni, a nem­zetmegtartás programját követni, ahogy ő is tette, ez a feladatunk. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszöbén több érvé­nyes üzenete van a Széchenyi István-i gondolatnak. Ma is szükség van nagy ívű progra­mokra: autópályát, hidakat építe­ni, az agrártársadalmat uniós kö­vetelmények között gazdálkodni tanítani, a középosztályt moder­nizálni, hogy a magyar közösség D. Mészáros Elek (folytatása a 4. oldalon) Kétnyelvű felirat őrzi Diószegen a legnagyobb magyar emlékét Gellért esperes és Bacsó László lep­lezte le az emléktáblát ELHAGYOTT GYERMEKEK Bábelőadás, állatkerti séta, cipővásárlás Az elhagyott gyermekek problémáiról, a jelenség okairól és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak szombat délután a nagyváradi városháza nagytermében. E találkozó csak az első lépés volt, a megoldáskeresést tovább óhajtják folytatni. Az eszmecsere után a szentjobbi Szent István Szociális Központban istápolt gyermekeknek új cipőt vásároltak a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai. A gyermekek életében ez volt az első igazi cipővásárlás... A tanácskozás előtt több mint száz, valamely szociális köz­pontban nevelkedő gyermeknek szerveztek műsort a nagyváradi bábszínházban. A bábjáték és gyermekműsor megtekintése után megvendégelték a gyerkő­cöket a polgármesteri­ hivatal ét­kezdéjében, majd a városban ba­rangoltak, amit állatkerti sétával tetéztek meg. A szombati progra­mot a Bihar Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, az önkormányzat, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat váradi szervezete és az bábszínház szer­vezte.­­ A városházi fórumra jórészt szociális tevékenységgel foglal­kozó hivatalok és civil szerveze­tek reprezentánsai mentek el. A részvevőket Alina Tica, a Szoci­ális és Gyermekvédelmi Igazga­tóság aligazgatója köszöntötte. Ezután az igazgatóság vezetője, Koncsek Vadnai Zita elmondta: évről évre növekszik a kórházak­ban „felejtett” gyermekek száma. A UNICEF és a romániai egész­ségügyi minisztérium felmérése szerint 2004-ben körülbelül 4000 csecsemőt hagytak kórházakban. Szomorú statisztika: az elhagyott gyermekeket illetően Bihar me­gye harmadik helyen szerepel az országos listán. Földes Béla, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat váradi szervezetének vezetője kifejtet­te: az elhagyott gyermekek gondja, Tóth Hajnal (folytatása a 4. oldalon) Alina Tica, Koncsek Vadnai Zita és Földes Béla KULTÚRA 7. OLDAL

Next